De egyáltalán, miért kell a bűnözésről bármilyen etnikai kontextusban beszélni. Hogy lehet azt egyáltalán feltételezni, hogy a bűnözésnek létezik olyan módja, ami bármilyen etnikai sajátosságokkal leírható. Ez borzasztó. Miért nem megy a Gárda Mórra tüntetni, miért nem megy Tánczos Gábor háza elé tüntetni, vagy miért nem keresi Simon Tibor gyilkosainak áltudományos magyarázatait? A cigányság az egyik legkönnyebben megkülönböztethető, és legkiszolgáltatottabb helyzetű társadalmi csoport, a szélsőjobb pedig rajtuk keresztül próbál népszerűséget, ismertséget szerezni magának.
Nagyon fontosnak tartom, hogy az összes parlamenti párt, és a köztársasági elnök is elhatárolódott a Magyar Gárdától, ez ugyanis az az alapvető lépés, amire építeni lehet a jövőben.
Szubjektívan a Gárdáról, romákról
Ha a Gárda körül kialakult mizériát a konkrét eseményektől függetlenül vizsgáljuk, akkor azt látnunk kell, hogy a magyar társadalomban, mint ahogy sok más nyugati társadalomban is nagyon régóta jelen lévő probléma az egyes népcsoportok etnikai alapon történő megközelítése. A Magyar Gárda felszínre hozta ezt a kérdést, de azért a Mein Kampfot nem Vona Gábor írta, és nem arról van szó, hogy a Gárda egy olyan szemléletet képviselne, ami soha nem jelent még meg a magyar köztudatban. Az etnikai alapon történő megkülönbözetés nagyon is élő probléma a magyar társadalomban, amit évtizedek óta csak a szőnyeg alá söprünk. Olyan probléma ez, ami végképp soha nem fog megoldódni, de talán lehetne kezelni, méghozzá éppen az iskolában, egészen kisgyerekkorban lehetne elkezdeni a probléma kezelését. Ezért is kapitális baromság, amit Vona az iskolai szegregációval kapcsolatban mondott, mert ha a roma és nem roma gyerekeket elkülönítjük egymástól, akkor soha a büdös életben nem fog normálisan egymás mellett élni magyar és roma, mert az elkülönítés konzerválja, sőt még jobban kiélezi az ellentéteket.
A problémakezelés elsődleges módja viszont a párbeszéd. Persze meg lehet szüntetni, a Gárdát, és ha törvénytelenül működik akkor meg is kell! De annak idején a Vér és Becsület nevű szerveződést is megszüntették, viszont a rasszizmus problémája ettől még nem lett megoldva. Attól, hogy a Gárda megszűnik tagjaik gondolkodása nem fog változni és bizonyos idő múlva ilyen vagy olyan formában, de újra felszínre kerül. Ezért nem értek egyet azzal, hogy a roma szervezetek nem hajlandóak tárgyalni a Gárdával
Beszélni kell a problémákról! A Gárdának el kell magyarázni, hogy ha roma bűnözésről beszél, ha bármilyen csoportot pusztán származása alapján megkülönböztet, szegregál akkor csak elmélyíti a vélt vagy valós problémákat. És meg kell értetni Vona Gáborral és gárdájával, hogy ha bármilyen kérdésben változást akarunk elérni, akkor nekünk is alakulnunk kell, figyelembe kell vennünk a másik felet. Nem mondhatjuk, hogy a másik fél nincs felkészülve a velünk való együttélésre, mert ez arról árulkodik, hogy nem kezeljük egyenrangú partnerként a másikat, ami viszont mindenféle együttélésnek az alapja. Ha Vona Gábor valóban hajlandó beszélni a problémákról, akkor menjen el a roma emberekhez és üljön le beszélgetni velük, akár minden héten. De, ha egy hadsereggel megy, azt hangoztatva, hogy ti bűnözők vagytok, akkor ne csodálkozzon azon, ha nem látják szívesen, és sokan a pokolba kívánják.
Egy dolgot kell látni, de azt nemcsak a Gárdának, hanem az ellene tüntetőknek is: véleményt formálni csak mindig valami mellett érdemes! Ha valami ellen tüntetünk, - legyen szó akár romákról, akár gárdistákról - akkor azzal gyűlöletet szítunk, akkor is ha gyűlöletünket, megvetésünket, a másik fél létezését kétségbevonó magatartásunkat jogosnak érezzük. Pozitív gyűlölet ugyanis nincs! Úgy nem lehet megnyilvánulni, hogy az valaki, vagy valakik ellen irányuljon, mert azzal csak mélyítjük az ellentéteket.
