Megszűnik a Magyar Gárda?
A Fővárosi Főügyészség hétfőn kezdeményezte a bíróságnál a Magyar Gárda feloszlatását. Az ügyről megkérdeztük az ügyészség, egy ügyvéd, a Gárda vezetőjének Vona Gábornak és a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatójának, Setét Jenőnek a véleményét.
2007. december 19. szerda 12:00 - Pór Károly
A jogállam éppen abban különbözik a önkényuralmi rendszerektől, hogy nem a tiltás, a jogkorlátozás, hanem az emberi jogok kiteljesítésének biztosítása az elsődleges.
Gaudi Nagy arra kérdésre, hogy a bíróság milyen döntést hozhat a következőt válaszolta: ,,A bíróságnak azt kell szem előtt tartani, hogy a civil társadalom életébe való állami beavatkozásnak a lehető a legminimálisabbnak kell lennie. Másrészt pedig akármilyen döntés is születik azt nem lehet megakadályozni, hogy más szervezeti formában tovább folytassák tevékenységüket a Gárda tagjai, vagy más néven egy új szervezetet hozzanak létre."
A gyülekezeti és egyesülési jog esetleges módosításával kapcsolatban megjegyezte Gaudi Nagy, hogy ha a jogalkalmazás jelenlegi keretei jól működnek akkor nincs szükség módosításra, de a korszerűsítés nem árt ezen a területen sem, csakúgy mint a gyülekezési jog esetében. A mások jogainak és szabadságának sérelmére hivatkozással történő megszüntetési lehetőség szerinte alkotmányellenesen túl tág felhatalmazást ad, ilyenkor a bírói mérlegelésen múlik hol húzódik a sérelem feloszlatáshoz szükséges határa.
Vona Gábor – Magyar Gárda: „A Magyar Gárda törvényesen működik.”Mi a véleménye arról, hogy az ügyészség a Gárda feloszlatását kezdeményezi a bíróságnál?Nekem nagyon gyanús, hogy éppen azon a napon történt ez a beadvány, amikor a Parlamentben olyan fontos döntések születtek, mint tegnap, de mivel működésünk törvényes, ezért állunk mindenféle jogi vizsgálat elé. Ez a vizsgálat egyébként már a magyar demokráciáról szól, arról, hogy van-e joga mindenkinek élnie a gyülekezés, az egyesülés és szólásszabadság jogával élnie.
Amennyiben valóban megszüntetnék a Gárdát mit tennének?
Ezen még nem gondolkodtunk, de egy tény: a Gárda nem cél, hanem eszköz.
Utólag hogyan tekint vissza a tatárszentgyörgyi eseményre?Én nem voltam ott, de ismerem a beszédek tartalmát, és nem találtam azokban kivetnivalót. A rendezvény elérte a célját, mert felhívtuk a figyelmet a cigány-magyar együttélés problémájára, a jelenlegi segélyezési rendszer problémájára, a cigánybűnözés kérdésére mely csak konzerválja az állapotokat. Nekünk van határozott véleményünk a cigánysággal kapcsolatban, de hogy igazunk van-e az csak egy vita során mutatkozhatna meg. Viszont egyelőre a parlamenti pártok azon kívül hogy elhatárolódtak tőlünk nem léptek előre a kérdésben, nem hajlandóak a párbeszédre.
Mit ért cigánybűnözés alatt?A cigánybűnözés egy olyan sajátos bűnelkövetési forma, ami a cigányközösségekhez kapcsolható. Ezt leginkább a fiatalkori bűnözéshez tudnám hasonlítani. Nem gondoljuk azt, hogy minden cigány bűnöző lenne. A legnagyobb probléma, hogy a cigányság vezetői, és a politikai pártok tagadják, hogy a cigány-magyar együttélés tarthatatlanná vált, miközben a falvakban lakók félnek.