A lelki, pszichológiai tényezők mennyire befolyásolják azt, hogy valakiből rendőr lesz, illetve magát a rendőri munkát?

Nem a lelki tényezők felöl érdemes közelíteni, hanem a személyiség oldaláról. Egy bizonyos szakma választásában ugyanis döntő szerepet játszik az egyén személyisége. Az egy másik kérdés, hogy ennek a személyiségnek a szakma gyakorlása közben milyen vonásai kerülnek előtérbe, esetleg olyanok is, melyekkel az egyén korábban nem is volt tisztában.

Hogyan lehet felmérni azt, hogy egy rendőr konkrét szituációkban mire, hogyan fog reagálni?

A pszichológiának és a közvéleménynek van egy vágya és egy hite, hogy az ember viselkedését tesztekkel előre be lehet mérni, meg lehet jósolni. Ugyanakkor a gyakorlatban ez rendkívül nehéz, mert a személyiség reakciói csak bizonyos fokig bejósolhatók, mert az ember személyisége mindig változik, másrészt mindig nagyon sok függ az adott, konkrét szituációtól.



Beszélhetünk olyan jellemvonásokról, közös belső motivációról, ami minden olyan emberben megvan, aki rendőr szeretne lenni?

Nehéz ezt egyértelműen megfogalmazni, de mint minden más szakmának, ennek is megvan a maga motivációs háttere. Ide tartozik többek között a döntésvágy, a helyzetek uralásának, megoldásának vágya. Akik rendőrnek mennek, nem szeretik a kiszolgáltatottságot, minden esetben a megoldáskeresés hívei, mely megoldás adott esetben lehet agresszív jellegű is. De az agresszív jelleg elsősorban nem ártalmat, vagy másokra nézve fizikailag veszélyt jelent, hanem azt, hogy bizonyos kerteken, a józan ész határain belül maradva, de hajlandó a végsőkig is elmenni az egyén annak érdekében, hogy uralni tudjon egy helyzetet.

De ez az agresszív jelleg az, ami szélsőségekhez vezethet, és átcsaphat adott szituációkban fizikai agresszióba vagy akár korrupcióba?

Megvan a lehetősége, de nem kötelező és sorsszerű ennek az előfordulása.



Azt fel lehet előre mérni, hogy kik azok az emberek, akik hajlamosabbak akár a korrupcióra, akár az erőszakra?

A pszichológia ezért van. Az a célja, hogy az ember személyiségének bizonyos tulajdonságait felmérje. Itt nem hajlamokról van szó, mert az nem tudományos kifejezés, hanem emberi alaptulajdonságokról, olyan tulajdonságokról, melyek tesztekkel mérhetők, és ezeket a rendőri állomány kiválasztásánál a rendőrtiszti főiskolán mérik is. A mérések alapján pedig kialakítanak bizonyos profilokat, és azokból válhat rendőr, akik megfelelnek ezeknek a profiloknak. A tesztek alkalmasak arra, hogy kiszűrjék a várható extrém viselkedéseket, így ezt a felvételik során figyelembe tudják venni.

Ennek ellenére mégis sok rendőri korrupcióról, túlkapásról lehet hallani mostanában. Mi lehet ennek az oka?

A sok az mennyi? Tény, hogy találkozhattunk szélsőséges reakciókkal, és jóval többel, mint amennyi még megfelelne a tűréshatárnak. De e mögött az alapvető tulajdonságokon túl egy egész más dolog is van. Ha a rendőri apparátus vezérkara, vagy egy bizonyos politikai attitűd felszabadítja a rendőröket a korlátok alól, vagy nem megfelelően szabályozza őket, és ennek következtében nem ismerik a korlátaikat, akkor bizony elszabadulnak az indulatok. Ha nem tisztázottak a viselkedésnormák, nincsenek egyértelmű parancsok, akkor könnyen csaphat át a viselkedés szélsőséges irányba. Erre láttunk példákat az elmúlt időszakban.