A társadalmat foglalkoztató kérdések között említette az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem témakörét, amelyek terén a civil társadalom "önkifejező és érdekérvényesítő képessége" megítélése szerint gyenge. Emiatt az egyháznak képviselnie kell sokak véleményét, még akkor is, ha a kormány nem folytat érdemi párbeszédet a lakossággal - mondta.
A társadalmi kérdésekkel kapcsolatban Bölcskei Gusztáv megjegyezte: az egyház nem önmagáért működő intézmény, hanem "kifelé irányul a tevékenysége", amelynek során az egyház "Isten kezében eszköz".
Példaként említette Martin Luther Kinget, aki polgárjogi harcosként és amerikai protestáns lelkészként rendszeresen megszólalt közügyekben.
Az egyház helyzetét elemezve kijelentette: "illúziók nélkül, de reménységgel próbálunk élni és megmaradni", ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarok jóléti társadalomba vetett hite megingott. Az állami forráskivonások miatt így elmélyül a szegénység - közölte.
A református püspök másik "illúzióvesztésként" kitért arra, hogy a pártpolitikai megfontolások felülírják a választópolgárok akaratát, ami véleménye szerint legutóbb az egészségbiztosítási törvény megszavazásakor megnyilvánult.
Újabb csalódásként értékelte Bölcskei Gusztáv a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatát, amely a schengeni határok keletebbre kerülésével újabb nehézséget kell leküzdjön. Példaként hozta fel a kárpátaljai református egyháztagoknak a magyarországi református nőszövetségi konferenciára való eljutásának akadályoztatását a vízumkényszer miatt.
A magyar-magyar kapcsolatok javításának lehetőségeként jellemezte a Generális Konvent munkáját. Rendszeres összejövetelekkel a határon túli magyar református vezetők és az anyaországiak összetartozását segítik elő - tette hozzá.
