A tudományosnak hangzó állításokat szokták-e vizsgálni? Például az élőflórás joghurtot úgy reklámozzák, hogy a bélflórára jótékony hatással van. Máshonnan pedig úgy tudni, hogy a gyomornak az egyes pHját nem éli túl semmilyen élőflóra, ami egy joghurtban benne lehet. Egy ilyen állítást vizsgálnak-e?

Ez általánosságban megint a megtévesztőséget veti fel. Azt, hogy érkezett-e már ezzel kapcsoaltos bejelentés valamelyik hatósághoz, nem tudom. Elképzelhető, hogy egy ágazati vizsgálatnak a részét képezik az iylen állítsáokat tartalmazó reklámok is, de egyelőre nem ismereke rer vonatkozó konkrét hatósági álláspontot. A Magyar Reklámszövetség is bejelentésre vizsgálódik. Kifejezetten ezzel a reklámmal kapcsolatban bennünket sem kerestek még meg. Általánosságban pedig tényleg azt tudom mondani, hogy a megtévesztőség a kérdés, tehát ez akkor derülne ki, ha előfordulna egy olyan bejelentés, hogy valaki szerint ez sántít, és ezt nézzék meg. A Versenyhivatalnak vizsgálnia kell azt is, hogy amennyiben a megtévesztőség fent áll, úgy befolyásolja-e a versenyt, hiszen ő versenyhatóság és neki azt is meg kell néznie, hogy ez van e akkora hatással a versenyre, hogy torzító hatása legyen és ezáltal eléri azt a küszöböt, ahonnan már nekik is vizsgálódniuk kell..

Ha mondjuk engem állampolgárként bosszant, hogy olyan dolog hangzik el, ami a mai tudomány állása szerint nem állja meg a helyét, akkor én mit tudok tenni annak az érdekében, hogy változtassák meg ezeket a reklámokat?

Annak érdekében lehet cselekedni, hogy megvizsgálják ezt a reklámot, és annak eredménye befolyásolja azt, hogy valóban betiltásra kerül-e az adott reklám. A hatóságok, akik a reklámtörvény alapján a reklámok megfelelősségét hivatottak vizsgálni, azok a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, (illetve annak elsőfokon a megyei fogyasztóvédelmi irodája), illetve a Gazdasági Versenyhivatal. A korábbi kérdésekben feszegetett megtévesztőséget mint tényállást a reklámtörvény a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe utalja. Tehát az állampolgár azt tudja tenni, hogy bármelyik olyan hatósághoz - amelyikről gondolja, hogy köze van a dologhoz – fordul, legfeljebb a hatóságnak kötelessége lesz a dolgot áttenni a hatáskörrel bíró szervezethez, hogyha nem az ő hatáskörükbe tartozik. A jogi eljárás mindig nehézkes valamelyest, hiszen nem lehet ripsz-ropsz intézkedi egy olyan kérdésben, amit sok oldalról alá kell támasztani, és ez nyilván megnehezíti azt, hogy az ember eredményesnek érezze ezt az eljárást. Az etikai vizsgálat elindítása jóval egyszerűbb dolog, hiszen a Magyar Reklámszövetséghez kell levelet, e-mailt küldeni, megjelölove, hogy melyik reklámmal kapcsolatban milyen probléma merült fel. Ezt a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsága meg is fogja vizsgálni. Viszont mi nem vagyunk hatóság, csak egy szakmai szervezet, emiatt nem hozhatunk bírságot, és nem élhetünk tilalommal, de a szakmai tekintélyünkkel, presztízzsel igyekszünk befolyást gyakorolni az etikátlanul kommunikáló piaci szereplőkre.



Ha kifogás annak a mentén fogalmazódik meg, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint hamis, áltudományos állításokkal teszik kelendőbbé az adott terméket (probiotikus élelmiszerek, mágneses gyógykarperecek, őssejtfokozó tabeltták), milyen hivatalos fórumhoz fordulhatok? Van kapacitása és infrastruktúrája a szóba jöhető szervezeteknek arra, hogy tudományos vizsgálatot folytassanak le?

Ismét a megtévesztőség fogalmánál tartunk. Nem bontja tovább ezt a fogalmat a reklámtörvény, hanem az ön által felsoroltak is mind a megtévesztőség kategóriájába tartozhatnak. Ha a reklám téves eszmét kelt, akkor tulajdonképpen a reklámjog szóhasználatában, terminológiájában az a megtévesztő reklámot jelenti. Így valószínűleg a GVH lesz az illetékes, aki - amenniyben erre szükség mutatkozik be fogja vonni a vizsgálatba azt a szakhatóságot, akinek a vitatott rekálm konkrét tárgya a vizsgálati körébe tartozik. Eygébként éppen folyamatban van a reklámtörvény módosítása, mert implementálásra kerül egy új uniós irányelv, ami a tisztességtelen kereskedelmi praktikákról szól, többek között a megtévesztésnek fajtáiról és az ehhez kapcsolódó következményekről rendelkezik. Emiatt egy új törvény lép életbe. E mentén módosították a reklámtörvényt is, és itt komoly kérdés az, hogy a megtévesztőséget vizsgáló hatáskör melyik hivatalnál legyen, hiszen a versenyhivatal csak a versenytorzító hatásúakat vizsgálhatja ki. Viszont van, amikor csak egyes fogyasztókat téveszt meg egy-egy reklám. Versenytorzító hatással ez nem bír, mert nem jelentkezik a vásárlásban egy olyan szintű eltérés, ami már tényleg a versenyt befolyásolná, mégis megtévesztette a fogyasztóknak egy bizonyos hányadát. Ma Magyarországon tulajdonképpen nem jár el senki, mert egyszerűen nem tehetik meg. Tehát ez egy eljárásjogi joghézag. Az új reklámtörvény várhatóan már rendezi ezt valamilyen módon.