A nagy fogpaszta svindli
Vajon szédelgő feldicsérés – ahogy régen hívták az ilyemsit – „A magyar fogorvosok által leggyakrabban használt és ajánlott fogkrém." – formula? Hogyan működik a reklámok minősítése? Kötelessége alátámaszatni a hirdetőnek a reklámo
2008. február 25. hétfő 12:02 - Tálos Lőrinc
Mi a tapasztalat, ha olyan állítás hangzik el egy reklámban amit alá kell támasztani, a reklámozók készítenek arra hivatott anyagot? Akár piackutatási eredményt, akár tudományos vizsgálatot?Igen. Főleg egy olyan nagy cégnél, mint a Colgate-Palmolive Rt. Nyilván kellő mennyiségű és felkészültésgű jogászt foglalkoztatnak, akiknek az a dolga, hogy valótlan állítások ne hangozzanak el a reklámjaikban. Ezzel mindenki tisztában van. Itt inkább a felmérésekre alapozott állítások megítélésében van a különbség. ismét csak azt tudom kiemelni, hogy a törvény nem bontja ki jobban, mint hogy annyit mond: a reklám nem lehet megtévesztő. Például egy fogkrémreklámnál, nem határozza meg azt, hogy hány fogorvos ajánlása kell ahhoz, hogy mondhassuk: ezt ajánlják a leggyakrabban. Minden esetben valamilyen felmérés és kutatás áll amögött, ha egy ilyen állítást tesznek. A kérdés inkább abban van, hogy míg ez az adott cég szerint elegendő ahhoz, hogy egy ilyen állítás igaz legyen, addig a versenyhivatal szerint ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, annak ellenére, hogy az állítás kutatási anyaggal van alátámasztva.
Volt egy másik kijelentés is: egészségesebbek lesznek a fogak. Erre azt mondták a Versenyhivatalban, hogy a fog az egyetlen egy olyan szerv, ami nem tud egészségesebb lenni. A rossz fogak nem tömődnek vissza maguktól. Ennek egy másik interpretációja – feltételezem a Colgate-nél is egy ilyen fogalmazódott meg, amikor ezt az állítást merték reklámkampány részévé tenni –, hogy ha nem használunk fogkrémet, az embernek az élete során romlanak a fogai és ennek a romlásnak a mértékét tudja csökkenteni egy erre alkalmas fogkrém. Tehát ilyen módon egészségesebbek, mintha nem használnák a Colgate-et. Tehát ebben a vonatkozásban megáll az összehasonlítás, ennek ellenére a Versenyhivatal azt mondta, hogy szerinte ez az összehasonlítás arra vonatkozik: milyen most a fogam, és milyen lesz, márpedig egészségesebb soha nem lesz, mint amilyen most, mert ez visszafelé nem tud működni. Ezek inkább értelmezésbeli különbségek. Olyat azért nem tudok elképzelni – főleg ekkora szereplőnél – hogy alap nélkül állítana valamit. Csak eltér abban a véleménye a hatóságnak és a piaci szereplőnek, hogy mi az, amit állítani lehet.
Ezeket a vizsgálatokat nem utólag szokás elvégezni, mert az is felvetne bizonyos kérdéseket, épp ezért előzetesen zajlanak. Ha a Gazdasági Versenyhivatal bekéri, akkor be is nyújtják ezt az előzetes kutatási anyagot. Erre mondhatja azt a hivatal, hogy szerinte ez alapján nem mondható, amit a reklám állított. Nincsen arra vonatkozó információm, hogy utólag is végeznének vizsgálatokat, és azt nyújtanák be igazolásképpen. Miután ők akkor állították a kifogásolt mondatot, amikor, annak a felmérésnek meg kellett előznie az állítást, ami alapján állították, különben sántít az indoklásuk. Ha mostanra minden fogorvos a Colgate-t ajánlaná, az akkori reklám akkor is jogellenes lenne, ha a Versenyhivatal az eredeti – a kijelentésnek alapot adó – felmérést alkalmatlannak találja az állítás alátámasztására.
A bíróság szerint sem választják a fogorvosok a Colgate fogkrémjét
Első fokon pert nyert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Colgate-Palmolive Kft. ellen. A társaság 2006. februárjában 257 millió forintos bírságot kapott, mert fogkrémjét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas állításokkal hirdette.
A Colgate-Palmolive Magyarország Kft. széles körű televíziós reklámkampányban népszerűsítette Colgate Total nevű fogkrémjét. A GVH 2006 februárjában megállapította, hogy a teljes fogorvosi szakma véleményének sugalló állítások, mint például a "Colgate Total". A fogorvosok választása.", illetve a "Colgate Total. A fogorvosom választása." alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. E két kijelentés a mindennapi értelemben azt jelenti, hogy a szakértelemmel rendelkező fogorvosok többsége a Colgate Total fogkrémet választja, holott a Colgate által készíttetett felmérés szerint is csak kb. 1/6-uk ajánlja a Colgate Total fogkrémet pácienseinek, illetve kb. 1/4-ük használja maga is a Colgate Total fogkrémet. Ebből következik, hogy kb. 5/6-uk más fogkrémet ajánl, és kb. 3/4-ük más fogkrémet használ. Hasonló álláspontra jutott a GVH a "A magyar fogorvosok által leggyakrabban használt és ajánlott fogkrém." állítás vonatkozásában is.
A reklámok az alábbi elsőbbségi állításokat tartalmazták: " Nincs még egy olyan fogkrém, amely jobb védelmet nyújtana"; illetve "Csak a Colgate Total szabadalmazott formulája segít leküzdeni a szájban fellelhető mind a 12 problémát és véd 12 órán át." Mivel a fenti - felsőfokú jelzőket tartalmazó - állítások olyan kérdésekre vonatkoznak, melyek tekintetében az eljárás során beszerzett tudományos cikkek alapján nem állapítható meg egyértelműen az állítások valódisága, a Colgate-Palmolive magatartása a versenytörvénybe ütközőnek minősült.
Mivel a Colgate-Palmolive nem mutatott be olyan tudományos iratot, mely megalapozná az említett fogkrémnek a foltok 50 százalékos halványítására vonatkozó képességét, így e kijelentése kapcsán is az volt a GVH álláspontja, hogy bizonyítottság hiányában, valamint a versenytársai, illetve a szakértői vélemény alapján a fogyasztók megtévesztése megvalósult.
"Szinte hihetetlen, de pár hónap múlva nem csak fehérebbek de egészségesebbek is lettek a fogaim" állítás azzal a következménnyel jár, hogy az eljárás alá vont vállalkozás terápiás (helyre állító) hatással ruházza fel kozmetikai termékét. A GVH álláspontja szerint ezen állítás nem volt valós, hiszen a fogkrém használatától nem lesznek egészségesebbek a fogak (a már meglévő szuvasodás nem múlik el, és egyáltalán nem is csökken, sőt még a lyukak növekedését sem lehet megállítani vagy lassítani pusztán fogmosással). A fogkefe és a fogkrém együttes használata az egészséges fogak egészségének megőrzését szolgálja, és nem a rossz fogak egészségének helyreállítását. Ez az állítás így valótlan és megtéveszti a fogyasztókat.
Fentiekre figyelemmel a GVH szerint az eljárás alá vont állításai alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. Emiatt a jogsértő vállalkozást 257 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a versenyhatóság. A döntéssel a Colgate-Palmolive Kft. nem értett egyet és jogorvoslatért a bírósághoz fordult. A Fővárosi Bíróság azonban első fokon elutasította a keresetet, és teljes egészében helybenhagyta a GVH döntését.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-148/2005.
Budapest, 2008. február 15.
Gazdasági Versenyhivatal
Kommunikációs Csoport
