Ez nem egy új probléma. Az elmúlt harminc évben a büntetőpolitikában, a kriminológiában és az igazságszolgáltatásban is arról beszéltek, hogy a deviancia megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez hozzá tartoznak az óvodában, az iskolában, a kisközösségekben és a családoknál alkalmazott segítő technikák, programok, szakemberek. Ez hihetetlen pénzeket emészt fel. Amerikában, ahol mindent számszerűsítenek, nagyon jó algoritmusokkal modellezték azt, hogy bár a bűnmegelőzés, egy tizenegy-tizenkét éves gyermekre fordított pénzösszeg nagynak tűnhet; de ha előrevetítjük, hogy így egészséges felnőtt lesz belőle, aki dolgozik, családot alapít, gyermeket vállal, házat épít, tévét vesz; az a negyvenezer dollár nagyon is megéri. Ha nem áldoznánk rá ezt az összeget, mint élősködő a társadalom testén, a börtönben ülne, és a többieknek kellene őt eltartani. Számszerűsíthető tehát, hogy a bűnmegelőzésre fordított eszközök sokkal jobban megtérülnek, mint a bűnözés kezelésébe ölt pénzek, például egy új börtön vagy javítóintézet felépítése. A járulékos költségeket azonban nagyon nehéz bekalkulálni - erről nem is esik sok szó Magyarországon. Van például egy összefüggés: azok között a fiatal, tizennégy-tizenöt éves fiúk között, akik bűncselekményt követnek el, az átlagnál hatvan százalékkal magasabb a nagyon fiatalon apává váltak száma. Annak a társadalmi költsége, hogy egy fiatal apa lesz, és így kell folytatnia az életét, nagyon magas. Az Egyesült Államokban kimutatták, hogy a bűnmegelőzési programoknak, szervezett szabadidős tevékenységeknek köszönhetően azokban a közösségekben, amelyek bandába verődés helyett ilyenekben vesznek részt, sokkal alacsonyabb a tinédzserterhességek száma. Ezzel a példával arra szerettem volna rávilágítani, hogy nálunk nagyon szűk mezsgyén mozog a diskurzus: tizenkét vagy tizennégy év, börtön vagy nem börtön - ezek is fontos dolgok, de számtalan más lehetőség van még, amiről beszélni kellene.
A kriminológia is másképp kezeli a gyermek- és a fiatalkorú elkövetőket? Más pszichológiai, szociológiai okai vannak, ha egy tizennégy, illetve, ha egy tizennyolc év alatti fiatal válik bűnelkövetővé?
A lelki tényezők, a családi, a szocioökonómiai környezet, a kortárs csoportok befolyása mind-mind hatással vannak a gyermekre, és együtt idézik elő a deviáns magatartást. Az eltér a két korosztálynál, hogy az előbb felsorolt tényezők közül melyik válik hangsúlyosabbá; de alapvetően minden az egyéntől függ. Tinédzserkorban elkezdenek áramlani a hormonok, a fiatal impulzívvá, dühössé válik, hajlamos figyelmen kívül hagyni a szülő szavát, elszökik otthonról, több időt tölt a haverjaival; náluk nagyobb a kortárs befolyás hatása, mint a gyermekkorúaknál. A tizennégy év alattiak esetében a család diszfunkciói sokkal nagyobb károkat tudnak okozni. Persze, ez nem jelenti azt, hogy minden gyerek, akinek valamilyen családi problémája van, bűnözővé válik; de tény, hogy ezek a faktorok növelik a bűnelkövetésre való hajlamot. Kockázati tényezőt jelent továbbá az anya szülés utáni depressziója, főleg, ha több gyermeke születik, hiszen akkor ez többször is megjelenhet; a szülők alkohol- vagy kábítószer-függősége; ha az egyik családtag korábban már követett el bűncselekményt; valamint az is, ha fiúgyermekről van szó, ugyanis a fiúk nagyobb számban válnak bűnelkövetőkké.
