Pénzintézeti szektor

A legnagyobb közép-európai bankok eredményeit elnézve a szektor számára a 2007-es esztendő újabb rekord-évet jelentett - mondta Fülöp András, a Deloitte Pénzintézeti Szektorának vezetője, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának partnere. Mind a 25 nagy bank tovább növelte mérlegfőösszegét, a profitok pedig tovább nőttek. A 2006-os összehasonlításhoz képest is csupán néhány változás tapasztalható a táblázatban, mégis, a bankmenedzserek már az év eleje óta vélhetően inkább stratégiai felülvizsgálatról, a prioritások újragondolásáról, a főpiacok megtartásáról értekeztek ahelyett, hogy a múlt eredményeit ünnepeljék. Azok ugyanis szinte semmit sem árulnak el arról, ami következik, igaz, az új jelszó nem is olyan ismeretlen: „cash is king ”. Miközben ugyanis a régió egyik bankja sem volt közvetlenül kitéve az USA subprime-piacának, kétségtelen, hogy a szektorra jellemző irányváltás a hitelpiaci válság egyenes következménye.

A válság hatásainak már ma is legalább három dimenzióját látjuk. Az első és legközvetlenebb hatás annak a szinte végtelen és olcsó finanszírozásnak a hirtelen eltűnése, amely az elmúlt években a hitelezési piac agresszív bővülését táplálta a régióban. Még egy évvel ezelőtt is igaz volt az, hogy a külföldi bankok helyi leányvállalatainak szinte végtelen hozzáférése volt az alacsony költségű deviza-finanszírozáshoz. Ma már - épp begyűrűző válság miatt - egyre költségesebb finanszírozással küzdenek az anyabankok otthon is. Sőt Közép-Európa országai esetében, de ez különösen igaz Magyarországra, ehhez társul az ország jövőjével kapcsolatos nagyfokú bizalmatlanság, ami hatására a külföldi anyabankok részéről már nem árazási kérdés a forrás biztosítása a magyar leányvállalatok felé, hanem sokkal inkább ország-kockázati kérdés – tette hozzá a Deloitte szakértője.

Fülöp András elmondta: a pénz megszerzésének növekvő költsége, vagy a források elapadása természetesen a betéti oldalt is érinti – ez az a terület, amelyen a bankoknak az elmúlt időszakig nem kellett sok energiát fektetniük a vonzó, új ajánlatok kialakításába. Inkább a hitelezésre koncentráltak, ami lényegesen nagyobb ütemben bővült, és ez végül néhány esetben egészségtelen mérleghez vezetett az intézményeknél. Az egyre drágább és szűkösebb külső finanszírozás miatt most viszont a bankoknak kellett tennie egy lépést az ügyfelek irányába, hogy a megtakarításokat végre nagyobb eséllyel csábítsák magukhoz. Mindez lényegesen magasabb kamatszintet eredményezett a betéteken, ami a tőzsdék gyengélkedésével párhuzamosan a jövőben hozzájárulhat a betétállományok növekedéséhez.

A hitelválság második komoly hatása, hogy a reálgazdaság növekedése is lassulni kezdett illetve bizonyos ágazatok helyzete várhatóan jelentősen megnehezedik. Tehát a bankok is a likviditási problémákat követően egy alattomosabb problémával szembesülnek, a hitelkockázatok megnövekedésével. A harmadik hatás ugyanakkor már kevésbé hirtelenül, középtávon viszont a legnagyobb mértékben fog hatni a régió bankjaira. A régió legtöbb bankja ugyanis nemzetközi bankcsoportok tulajdonában van – és ezeknek egy részét közvetlenül is érinti az amerikai válság. Ők azok, akik most kénytelenek át-, vagy újragondolni globális és regionális stratégiáikat. A nagy bankcsoportok egy része, amelyet közvetlenül is megviselt a válság, az „újragondolás” során dönthet úgy, hogy akár teljesen kivonul a régióból. Ez könnyen oda is vezethet, hogy a bankok komplett közép-európai hálózatai válthatnak tulajdonost a következő években. Sőt, talán évekre sem lesz szükség, hiszen a régió egyes országaiban a helyi tulajdonú kisebb bankok már ma is nehezen tudják megoldani a pótlólagos finanszírozást – ami az érdekeltségeik eladására kényszeríti őket. Ez pedig figyelmeztető jel mindenki más számára is.

A Deloitte szakértője elmondta: ezek a jelenségek a bankszektor konszolidációjának felgyorsulásához járulnak hozzá. A külföldi bankok étvágya megnövelte a bankok árazását, a tőkeérték négy-hatszorosára, ami egy nyilvánvalóan nem fenntartható mértéket jelöl. Az elmúlt év ebben is változást hozott, az eladói piac vásárlói piaccá alakult át, ami lehetőséget ad az új belépők számára is. Ezen „belépők” személyét még homály fedi, mivel jelenleg az épségben maradt, vagy kevésbé sérült piaci szereplők a nyugat-európai, és az egyesült államokbeli banki piac újraosztására koncentrálnak.

Az idei évi eredményeket már biztosan befolyásolni fogja a növekedés lendületének lassulása, és az egyre nehezebben fenntartható nyereséghányad is. De az aktuális szerkezeti változások - ilyen például az OTP vagy az ERSTE biztosítási részlegeinek eladása - eredményeinek is csak egy része jelenik meg azonnal a TOP 500 listán.