Válságtól sújtott iparágak
A Deloitte idén második alkalommal állította össze régiós vállalati toplistáját. Most ennek a TOP 500-as listának a legfőbb iparági tendenciái kerülnek bemutatásra, különös tekintettel az Energia és energiahordozók, a Pénzintézeti, és a Technológia, Média
2008. október 21. kedd 16:36 - Hírextra
A bankok mérlegfőösszege alapján felállított TOP 20 lista összetétele alig változott tavalyhoz képest, továbbra is a lengyel bankok képviselik a legnagyobb súlyt, és bár hétről hatra csökkent a számuk, ez csupán technikai változás, valójában a Pekao és a BPH összeolvadásának eredménye. A top 20-ban négy-négy magyar és cseh bank foglal helyet, ami a két piac viszonylagos – régiós szinten mért - nagy méretéből adódik.
Az első három helyen mindettől függetlenül elég nagy volt az átrendeződés: az OTP még 2006-ban elvesztette első helyét, majd egészen a harmadik helyig esett vissza, miután a CSOB nevű cseh bank nagyobb növekedést jelentett, a Pekao pedig lezárta a BPH-val elindított összeolvadását.
A mérlegfőösszeg növekedést tekintve a legjobban a BRE bank hitelezéseinek köszönhetően teljesített tavalyhoz képest, euróban számított adatok alapján úgy, hogy a Pekao teljesítményét kivesszük a rangsorból, hiszen a már említett vállalategyesülés e bank esetében nem ad teljesen tiszta képet az növekedési eredményről. A profitot tekintve még mindig az OTP vezeti a sort, igaz a magyar bank és a Pekao közötti különbség érezhetően lecsökkent idénre. Az eszközarányos nyereséget tekintve az OTP-t idén két lengyel bank, a PKO BP mellett a BZ-WBK is megelőzi a listán.
A Deloitte a hitelezési piac növekedésének lassulására számít a régióban, ami a hitelek és betétek egészségesebb arányát, és ezzel a lassan növekvő likviditást eredményezheti. A szektor szereplőinek számolnia kell ugyanakkor a magasabb finanszírozási költségekkel, megnövekedett hitelezési kockázattal, miközben egyre nagyobb lesz a nyomás a működés költségein is, amelyeket a hatékonyság érdekében fontos csökkenteni. Mindez természetesen azt is eredményezi, hogy a profitok a bankszektorban lassabban növekednek, sőt több esetben akár ideiglenesen csökkenhetnek is következő időszakban. Megfigyelhető, hogy a bankok jelenleg jóval kisebb figyelmet fordítanak a rövidtávú nyereségességre, inkább a stabilitás és kockázatok minimalizálása van terítéken.
A biztosítási szektor ezzel szemben igen stabilan teljesít, a piacon a pénzügyi termékek egyre szélesebb skálája jelenik meg, ami ígéretes növekedési kilátásokat vetít előre. A közép-európai biztosítócégek szintén a területi terjeszkedésben látják a növekedési ambícióik kiteljesedését, miközben a nyugati tulajdonú cégek a régión belül azzal próbálják megerősíteni pozícióikat, hogy az egyes országokban már bevált üzleti modelleket a térség többi országában is kiterjesztik az ott működő kirendeltségeikre. Az életbiztosítások piacán az új termékek mellett fellendülést hozott az újabb modern értékesítési csatornák megjelenése, bár a lengyel cégek teljesítménye ebben is kiemelkedő. A nem-életbiztosítási területen gyorsan fejlődik a direktbiztosítások piaca, a legtöbb nagy piaci szereplő lát fantáziát benne, bár a piac maga ennek ellenére továbbra is igen kicsi – mondta Fülöp András.
Technológia, Média és TelekommunikációA Technológia, Média és Telekommunikáció szektor az egyik leggyorsabban változó iparág a vizsgált területek között, amelyre kiélezett piaci verseny, gyors technológiai fejlődés és egyre rövidülő termék-életciklusok jellemzőek – mondta Bodor Kornél, a TMT iparági csoport vezetője, a Dinamikusan fejlődő helyi vállalatok program vezetője, a Deloitte Könyvvizsgálati üzletágának igazgatója.
A TMT-cégek iparági rangsorában kevés a változás a múlt évhez képest, aminek oka részben a cégek tulajdonosi struktúrájában, részben az általános piaci tendenciákban keresendő. A szektor nagy múltú telekommunikációs vállalatai az elmúlt évben mérsékelt, egymással közel azonos növekedést produkáltak, és ezzel szinte bebetonozták magukat az ötszázas lista felső régióiba. Jelentős mozgásnak azért sem lehettünk tanúi, mert a piac legnagyobb szereplői között nem volt példa fúzióra, jelentős tranzakcióra. Ennek oka, hogy a régió legerősebb gazdasággal rendelkező országaiban (a GDP alapján ez Lengyelországot, Csehországot, Romániát és Magyarországot jelenti) működő nagy telekom-cégek tulajdonosai a régión kívüli stratégiai befektetők, a tulajdonosok tervei pedig értelemszerűen meghatározzák a vállalatok határokon átívelő terjeszkedését. Az anyacégek saját akvizíciós stratégiájukat követik, ami jelentősen szűkíti a közép-európai leányvállalatok mozgásterét.