Eszközökben válogatni?

„Soha nem lesz székely autonómia” – mondta a román államfő, miközben magyar kollegájával, Sólyom Lászlóval tárgyalt Budapesten. A kijelentés, valamint a későbbi gyulai látogatás sokaknál kicsapta a biztosítékot. Traian Băsescu akkor úgy viselkedett, ahogy egy államférfinek nem illik, mellőzve a diplomácia legalapvetőbb szabályait.

Azt tudjuk, hogy a román politikai szereplők nem válogatósak az eszközökben, amennyiben céljaik eléréséről van szó. A román soviniszta szélsőjobbnak való udvarlás sem új keletű, azonban arra még nem volt példa a rendszerváltás óta, hogy Erdély földjére látogatni kívánó magyar államfőt eltanácsolják az utazástól. Eddig a napig sem a magyar, sem a román fél nem kívánta kommentálni az esetet: sem a magyar, sem a román külügyminisztérium, sem pedig a nagykövetségek.

Tiltakozó RMDSZ

Az RMDSZ közleményében tiltakozik az ügy miatt, amely – tehetjük hozzá – nem csupán államközi, de etnikai feszültségeket is szülhet. Az elmúlt hónapokat figyelve kijelenthetjük, hogy ebben a kérdésben úgyis felerősödtek a román törekvések – különösen azóta, amióta az PNL-RMDSZ koalíciót leváltotta a PD-L-PSD koalíció.

Mivel az ügyről hallgat mindkét érintett fél, a botrányt az RMDSZ robbantotta ki, amikor egyszer csak előállt egy közleménnyel, melyben elítélik a román vezetés ilyen hozzáállását. A helyzetről az RMDSZ ügyvezető elnökét, s a közleményt (Markó Bélával együtt) jegyző Kelemen Hunort kérdeztük meg.

Kelemen a HírExtrának azt mondta, hogy ez az információjuk biztos. Kelemen Hunor szerint az, hogy sem a román, sem a magyar diplomácia nem erősíti meg, s nem is cáfolja a hírt, abból azt lehet kiolvasni, hogy a hír igaz. Ha nem lenne igaz, akkor egyértelműen cáfolnák – tette hozzá. Mindezen túl egyéb forrásokból is biztosan tudják az információt, s azt is, hogy ezt a román diplomácia írásba is adta.

A meg nem erősítés elismerés

Az, hogy nem erősítik meg valószínűleg csupán annak tudható be, hogy nem akarnak széleskörű diplomáciai bonyodalmakat okozni a felek – mondta a politikus. Mi csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezekkel a lépésekkel a román fél el tudja rontani a magyar-román kapcsolatokat.

Az elutasítás nem kitiltást jelent – mondta Kelemen Hunor –, így a magyar köztársasági elnöknek szuverén joga eldönteni, hogy ilyen körülmények között mit tesz. A mi álláspontunk az, hogy a magyar államfő jöjjön el Erdélybe március 15-én – mondta az ügyvezető elnök.

Kérdésünkre a politikus elmondta: nem tudja, hogy mire hivatkozik a román fél, de ezt minden bizonnyal közölték a magyar képviselettel. Kelemen annyit elárult, hogy a románok kéréséről volt egy szóbeli értesítés, amit a magyar fél írásban is kért. Ezt meg is kapták. Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy a román fél megkérte a magyart, hogy mondják le a látogatást, csupán eltanácsolták attól, mert szerintük ez nem indokolt.

Szélsőjobboldali szavazatok

Kelemen a HírExtra kérdésére magánvéleményeként elmondta: a román államfő egyébként is az éles helyzeteket szereti, most azonban még választási kampányban is van. Az államelnök budapesti – őszinte – kirohanásával a román nacionalistáknak is üzent – mondta a politikus, majd hozzáfűzte: Traian Băsescu esélyeit nem fogja megzavarni egy szélsőjobboldali elnökjelölt sem, ha egyáltalán indít a szélsőjobb jelöltet. Ezzel gyakorlatilag a mandátumának vége felé járó államfőnek szabad pálya nyílott a parlamentből kiesett Nagy-Románia Párt szavazóinak a becserkészésére.

A március 15-i székelyföldi ünnepségen való Sólyom-részvételt is lehet ilyen módon értelmezni – mondta. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az lett volna logikus, hogy a román államelnök felhasználja Sólyom látogatását arra, hogy saját magát is megjelenítse a székely polgárok előtt. Ezzel szemben a lépésével sokakat meglepett.

Tudomása szerint Băsescu maga is lemondta székelyföldi útját, bár az államelnöknél a program elég gyakran változhat.

Másokkal is így?

Kelemen Hunort megkérdeztük, hogy más vezető politikusokkal is viselkedik-e így a román államelnök, mire a politikus azt válaszolta, hogy másokkal is keveredett már konfliktusba, így az akkor még orosz elnök Putyinnal, utána Medvegyevvel, s a Moldovai Köztársaság elnökével is voltak nézeteltérései és diplomáciai csetepatéi. Mindebből az látszik, hogy a román államfő nem a klasszikus diplomáciai viselkedés elkötelezett híve, de túldimenzionálni sem kell – mondta. A legfontosabb ebben a pillanatban az, hogy a magyar köztársasági elnök jól döntsön – fejezte be a gondolatot Kelemen Hunor.

Korai még arról beszélni, hogy változóban lenne a magyar-román viszony – válaszolta újabb kérdésünkre az erdélyi magyar politikus. „Látok olyan pillanatokat, amikor feszültebbnek tűnik a viszony, különösen a Székelyföldön és Kolozsvárott” – mondta. A kincses városba a szélsőjobb tüntetést szervezett március 15-re, amire azonban nem kaptak engedélyt – ennek azonban provokatív jellege van. Mindemellett az államelnök is hozzájárul ahhoz, hogy nehezebb, konfliktusosabb legyen a társadalmi együttélés – például azon kijelentésével, amely szerint Székelyföldön etnika tisztogatás zajlik a magyarok részéről. „Azt gondolom azonban, hogy a társadalom ezeken túl tudja tenni magát” – mondta Kelemen.