Létezik-e olyan izraeli aggodalom, mely szerint Obama árnyék lehet a legendás amerikai-izraeli barátság fölött?

Nem, nem igazán. Amerika és Izrael közti kapcsolat nagyon erős stratégiai, gazdasági és minden más fajta szempontból is, azon kívül, hogy osztozunk egymással a demokratikus hagyományainkban. Ennek a barátságnak immáron nagyon hosszú története van, nincs okunk azt hinni, vagy nem kell attól tartanunk, hogy ez a jövőben változni fog. Amerika Izrael legerősebb szövetségese a világon, amit az is mutat, hogy Obama már megválasztása előtt ellátogatott hozzánk - nagyon sok megértést mutatott már felénk eddig is.

Nem mondhatjuk azt inkább, hogy a történet Obama-fejezete még túl friss, semhogy ennyire határozott kijelentéseket tegyünk? Senki sem tudja, mit hoz a jövő…

Az, hogy senki nem tudja, mit hoz a jövő, egy axióma. Amitől esetleg Ön tart, az legfeljebb az új izraeli kormánnyal, és a jobboldal politikájával lehet kapcsolatos. De majd meglátjuk. A két ország közti kapcsolat nagyon szilárd értékeken nyugszik, és ez így is fog maradni örökre. Bízom benne.

Mi a helyzet az amerikai-iráni kapcsolatok átértékelődésével? Már most közvetlen tárgyalásokról beszélnek, és épp a minap olvastam az NY Times-ban, hogy Amerika új ellátási utakat keres Afganisztán felé a kirgiz légi bázis bezárása után. Elképzelhetőnek tart egy iráni-amerikai barátságot, ebből vagy más célból?

Annak az esélye, hogy amerikai bázis lesz Irán határain belül, nagyon kicsi. Tárgyalások már a Bush vezetés ideje alatt is voltak. Bush volt az, aki kijelentette, hogy léteznie kell egy politikai megoldásnak is Irán felé. Ez a változás az amerikai politikában már egy évvel ezelőtt elkezdődött, ez nem újdonság.

Amit most láthatunk csak annyi, hogy amennyiben az Iránra való diplomáciai ráhatásnak esélye van, Amerika élni fog ezzel. Az ENSZ és az EU is folytat közvetlen tárgyalásokat Iránnal már jó pár éve az atomkérdésben… Ez egyáltalán nem barátkozást jelent, ez a nemzetközi diplomácia része.

Hogyan értékelné az izraeli-magyar kapcsolatokat az Olmert-Gyurcsány időszakban? Hogy érzi magát hazánkban?

A két ország között nagyon jó, baráti a kapcsolat. Ezt mondhatom a múlt és a jelen tükrében is, hiszen Magyarország volt a térségben az első, amelyik 20 évvel ezelőtt újra felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Nagyszámú az Izraelben élő magyar származású közösség is. Ez egy olyan különleges viszony, melyet a kulturális, a mentalitásbeli hasonlóság és a történelem is megerősít. A Magyarországon élő zsidóság a negyedik legnagyobb közösség Európában, ez a tény is nagyon erőssé teszi a kapcsolatot.

Rengeteg magas rangú látogatás történik magyarok és izraeliek között, és egyre több a turista is. Izrael az egyik legnagyobb magyarországi befektető az elmúlt 20 év történetében. Nagyon szilárd alapokon nyugszik ez a barátság. Magyarország is nagy megértést tanúsít az izraeli ügyek irányában az EU és az ENSZ körein belül is.

A problémák?

Mint mondtam, a diplomáciai kapcsolat nagyon jó. Csak az olyan kérdéseket kísérjük aggodalommal – akárcsak a Föld bármely más országában –, mint az antiszemitizmus. A problémát szemmel kell tartanunk és az összes lehetséges módon harcolnunk ellene. Az oktatás szintjén is. Számtalan magyar tanár látogat például a Jad-Vashembe (jeruzsálemi holokauszt emlékközpont – a szerk.), hogy ott a kérdéssel kapcsolatos továbbképzésen vegyen részt. A közelgő hetekben kitüntetéseket adunk át azon magyaroknak, akik a második világháború alatt saját életük kockáztatásával mentettek zsidókat. Az antiszemitizmus elleni harc nagyon fontos a számunkra, egyetlen megnyilatkozási módját sem tűrhetjük.

A Gárda…

Igen, a Magyar Gárda egy különösen negatív fajtája az antiszemitizmusnak, ám a jelenséggel szemben a magyar kormány nagyon határozottan foglal állást. Ez látható a kijelentésekből és a valós intézkedésekből is. Ugyanezt várjuk el az összes többi politikai párttól is.