Jogalkotási hercehurcák - értenek hozzá egyáltalán?
Egy ország kormányzása összetett dolog. Ám egyik legfontosabb része, hogy az aktuális kormányzat olyan jogszabályokat dolgoz ki, amik képesek működtetni az országot. Nos, ez az utóbbi kormányoknak nem igazán sikerült.
2009. szeptember 22. kedd 14:27 - Pénzes Dávid
Az Alkotmánybíróság 2007-ben hatályon kívül helyezte a bírósági végrehajtási törvénybe foglalt jogszabályt, amely a lakásmaffia áldozatainak védelmével volt kapcsolatos. Ugyanebben az évben semmisítette meg az AB az elvárt adóra vonatkozó előzőleg már elfogadott törvényt. 2008-ban a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet tartotta alkotmányellenesnek, ezért azt is megsemmisítette. De emlékezhetünk a kórházi trezorok elvetélt ötletére is…
Pontosítják a vezetői fizetések nyilvánosságáról szóló szabályt
A kormány idén ősszel törvényben rögzíti, vagy jövő tavasszal pontosítja a vezetői javadalmazások közzétételéről szóló kormányrendeletet - közölte a kormányszóvivő hétfőn, miután Jóri András adatvédelmi biztos és Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára egyeztettek. Szollár Domokos tájékoztatása szerint az adatvédelmi biztos a rendelet céljával és irányával egyetértett, így nem politikai, hanem jogász-szakmai kérdésekről zajlott az egyeztetés. Mint mondta, Jóri András azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, hogy milyen körre vonatkozik a közzétételi kötelezettség. A kormányszóvivő hangsúlyozta: szeretnék egyértelművé tenni, hogy ez a felsővezetőkre és bizonyos vállalatoknál a meghatározó középvezetőkre vonatkozik.
Idén a jövedéki adóról fogadtak el törvényt, amit aztán
újra meg kellett szavaztatni, mert mégsem volt igazán jó (napi standolásra kényszerítette a vendéglátó egységeket); át is alakították a jogszabályt. Most az állami cégekben dolgozók fizetésének nyilvánosságra hozásával kapcsolatos kormányrendeletet kell módosítani, mert nem egyértelmű. De egészen ropogós (keddi délutáni) hír az is, hogy az AB a szabálysértési eljárásról szóló
törvényről mondta ki: alkotmányellenes.
Persze karácsonyig ülhetnénk itt, ha elkezdenénk összeszedni hány törvényjavaslat, kormányrendelet, vagy határozat bukott el valamilyen formában. És egyik sem azért, mert nem volt „jó”. Pusztán azért, mert a szövegezést nem a kellő körültekintéssel végezték. Azaz, nem volt megfelelő a szakmai tudás a jogszabály megalkotásához.
De ki ezért a felelős?
Senki nem kérdezte eddig meg, ki vajon a felelős ezért a gyakorlatért? A kormány által benyújtott törvényjavaslatok, vagy kormányrendeletek illetve határozatok benyújtásáért az igazságügy miniszter felel. A törvényalkotás és szövegezés folyamata ugyanis a következőképen zajlik:
Az adott minisztérium kitalálja, milyen új törvényt szeretne alkotni, avagy hol és miként szeretne változtatni egy adott jogszabályon. Ez politikai döntés. Ezt az igényt elküldik szövegezésre az Igazságügy Minisztériumba. Ott a megírják úgy a jogszabályt, hogy az alkotmányossági szempontból ne legyen kifogásolható, és a magyar jogrendbe is pontosan illeszkedjen. Ez egy sima szakmai munka, itt már a politikai döntéseknek nincsen szerepe.
Az, hogy mostanában ennyi probléma volt a jogszabályokkal, azt mutatja, az Igazságügy Minisztériumban nem működnek jól a dolgok. Ha meg így van, azért egy személyben a tárcát vezető miniszter felel. Jelen esetben
Draskovics Tibor.
Nem játék ez
Súlyos gond, hogy ilyen alapvető szakmai hiányosságok vannak egy ország kormányzásában. Hogyan is lehet úgy tisztességgel vezetni egy társadalmat, ha a vezetők még meg sem tudják fogalmazni értelmesen miként is kívánják ezt elérni? Ez ugyanis messze nem politikai, pusztán egyszerű szakmai kérdés. Pedig ezt a kormányt szeretik szakértői kormánynak hívni…
Ha mindig visszavonni, pontosítani, újrafogalmazni, majd újra elfogadni kell, azt nem kormányzásnak hívják, hanem játéknak. Ahogy a gyerek is tanul: addig próbálkozik valamivel, amíg végre sikerül. A játék vidám dolog, de azért az ország irányításán nem szeretnénk nagyon nevetni.
Az ember ezek után nehéz szívvel gondol bele abba, hogy a most fogadták el az új Polgári Törvénykönyvet... Vajon működni fog? Betartható lesz? Hányszor kell majd esetleg pontosítani?
