A kormányfő a német nagyvállalati vezetőknek igyekezett kedvező képet festeni a magyar gazdasági kilátásokról. Hangsúlyozta, Magyarország „megértette a válság üzenetét, megteszi, amit kell, és erősebb lesz a válság után, mint előtte”

Bajnai beszámolt frankfurti hallgatóságának a kabinet jövőre vonatkozó prognózisáról is. Eszerint a gazdasági növekedés 2011-ben elérheti 3-4 százalékot (2010-es előrejelzéssel a hírek szerint nem szolgált), az államháztartás hiányáról pedig azt mondta, továbbra is tartandó, sőt tartható az a bizonyos „kőbe vésett” 3,8 százalék.

„Nem felejtette el” megjegyezni, hogy az általa elkezdett válságkezelő programnak nincs alternatívája, s meggyőződése, hogy a következő kormány is folytatni fogja a kilábalási folyamatot.

„Függetlenedni kell a számunkra kiszámíthatatlan tényezőktől, ezért folytatjuk azt a gazdaságpolitikát, amelynek már most sikere van, és ezt itt, Frankfurtban is megerősítették. Magyarország ismét vonzó kezd lenni, ahová érdemes befektetni, és ahová más országokból érdemes áthozni a befektetéseket” - mondta Bajnai.

Eddig a miniszterelnök benyomásairól. Most pedig lássuk, mit gondol a Juhász Imre, a berlini magyar nagykövetség gazdasági attaséja, a német-magyar kereskedelmi kapcsolatok szakértője.

Bajnai Gordon szerint a német befektetők leginkább amiatt aggódnak, mi lesz a megkezdett reformok sorsa. Ön hogy érzékeli mindezt Németországból?

Nyilvánvaló, hogy a német gazdaság szereplőinek érdeke egy stabil magyar konjunktúra. Németországban a befektetők ma azért drukkolnak, hogy a költségvetés egyenlege rendben legyen, illetve, hogy az eurót minél hamarabb be lehessen vezetni, hiszen ez csökkentené a kockázatukat. Higgye el, a befektetőket csupán a célok foglalkoztatják. Tehát az a legkevésbé sem, hogy egyik vagy másik közép-európai kormány milyen gazdaságpolitikai koncepcióval igyekszik ezeket elérni. Lényeg a végeredmény, vagyis hogy ne egy bukdácsoló, válsággal küszködő és a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek gondot okozó államról legyen szó.

Most hogy tekintenek ránk Németországban? Bukdácsoló vagy a gödörből kifelé mászó Magyarországot látnak?

A német kereskedelmi partnerekkel folytatott beszélgetéseimből egyértelműen az szűrhető le, hogy az itteni vélekedés szerint Magyarország kijövőben van a válságból.

Meg tudja erősíteni Bajnai Gordonnak azt a tegnapi kijelentését, mi szerint Magyarország kezd ismét vonzó lenni a német befektetők számára?

Igen, meg tudom erősíteni. Azt azért hozzátenném, hogy a német gazdaság szereplői most nem új beruházások utáni kutatással vannak elfoglalva, hanem a már meglévő fejlesztések megtartásával, befejezésével. Persze ez nem független az egész világgazdaság visszaesésétől, és igen, ki lehet jelenteni: érzékelhető most már egyfajta érdeklődés Magyarország iránt, elsősorban ami a beszállítói piacot illeti. Azt azonban rendszeresen kritikaként fogalmazzák meg Magyarország számára, hogy a szakképzett munkaerő-ellátásban komoly hiányok vannak. Hozzáteszem, ez itt, Németországban is gondot okoz.

Bajnai azt mondta: elsősorban autóipari, elektronikai, logisztikai és biotechnológiai szektorból jövő befektetők érkezésére számít. Németországban hogy állnak most ezen iparágak?

Az autóiparban például egész Európában túlkapacitás van. Tehát az piac felvevőképessége jóval szerényebb, mint a kibocsátás. Itt mindenféleképpen be kell következzen egyfajta lemorzsolódás. Mindez azonban nem zárja ki az autóipari fejlesztéseket, gondoljunk csak a Daimler kecskeméti beruházására, amely a válság dacára is töretlenül halad. S bár nem tudok arról beszámolni, hogy záros határidőn belül nagy autógyártók jelennek meg hazánkban, azt  el tudom képzelni, hogy egyes alkatrész-beszállítók Magyarországi telepekben gondolkodnak.

Mi itt kint annyit tudunk tenni, hogy folyamatosan felhívjuk az üzleti élet szereplőinek figyelmét a magyarországi lehetőségekre, és ebből a célból látogat majd október 20-22. között Németországba Varga István, gazdasági tárcavezető is. Ő Düsseldorfban, Frankfurtban és Hamburgban első kézből tájékoztatja majd a német partnereket a nehézségeinkről, sikereinkről, no meg a növekedés és stabilitás kettős dilemmájának feloldásáról, amely minden kormány alapvető feladata.

Mik a legfrissebb hírek a német gazdasági kilátásokról?

Úgy néz ki, hogy a gazdasági visszaesés bőven hat százalék alatt marad, durván öt százalék körül állhat be az év végére. A jövő évet illetően azonban - csakúgy, mint Magyarország esetében - igen megosztottak az elemezők. Az most már látszik, hogy mindkét országban megfordul a csökkenő tendencia, de hogy mekkora növekedéssel lehet számolni, az erősen kérdéses. Illetve azt is meg kell jegyezni, hogy bármiféle növekedésről is csak a 2009-es bázisévhez képest lehet beszélni, hiszen a válság előtti utolsó, 2008-as év teljesítményét leghamarabb 2013-ra fogja tudni elérni Németország.

Hogy pontosan mikor, az függ attól is, hogy a politika meddig engedi majd el a költségvetés hiányát. Ugyanis az már a hivatalos kormányzati dokumentációkban is tényként szerepel, hogy 2013-ig durván 500 milliárd euró hitelt kell felvennie a német államnak, hogy a különböző jóléti, illetve gazdaságfejlesztő kiadásait fedezni tudja.

A válság lassankénti elmúltával számítani lehet arra, hogy a német gazdaság hajtóereje ismét az export lesz, s ezen belül is elsősorban Kínával számolnak errefelé, hiszen a kínai gazdaság a válság közepette is gyarapodott. Gyakran szóba kerül még India, illetve egyre ritkábban Oroszország is. Németországban a legnagyobb kihívást a munkanélküliség jelenti majd, amely a mostani 3,5 millióról 4,2 millióra kúszhat fel egy éven belül. Igaz, az ettől való társadalmi félelmet a belső fogyasztásban egyelőre nem érzékelni.