Bár idén tavasszal még rendkívül optimista várakozások övezték az alapvetően orosz-olasz koprodukcióban készülő Déli áramlatot Magyarországon, mára jócskán lelohadtak a várakozások. Mint ismert, az energiabiztonsági szempontból igen instabil Ukrajnát elkerülő gázvezeték hazánk számára érdekes nyomvonala Oroszországból indulva a Fekete-tengeren keresztül Bulgárián és Szerbián áthaladva Magyarországon keresztül érné el a nyugat kapuját, vagyis Ausztriát. (A másik szál Bulgáriában Görögország felé vennél az irányt és Olaszország érintésével jutna el „Európába”.)



A tervek szerint már a nyáron meg kellett volna alakítani a projekt magyarországi szakaszának lebonyolításra felkért Gazprom orosz állami energiaóriás, és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közös konzorciumát, ám nyoma sincs. Vajon miért?

A Népszabadság tudni véli, hogy a magyar kormány sürgetné ugyan az előkészítő megállapodások nyélbe ütését, de Moszkvában rendre megrekednek az iratok. A lap ennek okát vizsgálva több feltételezéssel is él. Az egyik szerint az orosz fél úgy látja jónak, ha az előkészítés minden részt vevő országban közel azonos ütemben halad, márpedig hazánk az elmúlt egy-másfél évben jókora előnyre tett szert a gázvezetékről szóló előzetes egyezmények lefektetésében.

A másik vélekedés viszont úgy szól, hogy az orosz Gazprom a Magyarországgal való együttműködést a jövő tavaszi választásokig most már inkább jegelné, hiszen tudott, hogy az abszolút esélyes Fidesz hallani sem akar az orosz ihletésű Déli áramlatról. Mint ismert, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a múltban többször kijelentette: semmilyen szinten nem támogatják a projektet, mert szerintük nem jelent megoldást az energiabiztonság legfontosabb problémájára: az orosz gázfüggőségre.

Már Gyurcsány is igyekezett simítani az orosz vonalat

A HírExtra által megkérdezett Oroszország-szakértő ugyanakkor azt mondja, elsősorban a magyar kormány hűtötte le a Déli áramlatot, azzal, hogy az utóbbi időben látványosan nem ambicionálja a vezeték ügyét. Deák András, a Közép Európai Egyetem (CEU) munkatársa úgy véli, a Bajnai-kormány egy válságkezelő adminisztráció, amely le akarja zárni a Nabucco kontra Déli Áramlat vitát, mely az utóbbi években egyfajta lojalitási konfliktussá fajult Magyarországon.

Már a kései Gyurcsány kormány is igyekezett elsimítani az orosz vonalat, arról nem is beszélve, hogy közben történt egy igen barátságtalan lépés az orosz Szurgutnyeftegáz részéről a MOL irányába – mondja.

Ezzel együtt az teljesen egyértelmű, hogy a konzervatív kormányzat le fogja lassítani a projektet – teszi hozzá. Ebből fakadóan tehát sem a magyar kormánynak, sem az oroszoknak nem érdemes nagyon előrerohanni. Még ha alá is írnának valamit, az csak olaj lenne a tűzre, különben pedig biztos, hogy nem lenne végrehajtva – mutat rá.

Keresztet vethetünk az Áramlatra?

Táplálhatja az orosz fél tartózkodó magatartását Bulgária példája is: a balkáni államot nyárig egy szociáldemokrata kormány irányította, amely konkrét megállapodásokat írt alá Moszkvával és a Gazprommal a Déli áramlatra vonatkozóan. A júliusi parlamenti választásokon viszont a jobbközép ihletésű Bojko Boriszov győzött, s a konzervatív kormány megalakulása után szinte azonnal követelni kezdte a paktumok felülvizsgálatát.

Deák András szerint ugyanakkor nem lehet egyértelmű párhuzamot vonni a két ország vélhetően hasonlóan alakuló belpolitikai helyzete között. Úgy véli, Bulgária földrajzi okokból jóval kedvezőbb pozícióban van mint Magyarország (Bulgária kevésbé megkerülhető, mint Magyarország, amelyet több állam is helyettesíthet, lásd keretes írásunkat), ezért egész egyszerűen többet követelhet cserébe.

Keresztet vethetünk tehát a Déli áramlatra? Deák ezt illetően diplomatikusan fogalmaz: „nincs kőbe vésve, hogy a vezeték Magyarországon haladjon át.” Mint mondja, a Déli áramlat vonatkozásban egy nagyon elutasító álláspont kerekedne felül Magyarországon, akkor az oroszok meg fogják vizsgálni annak a lehetőségét, miként lehet hazánkat elkerülve megvalósítani a terveket.

Ellopnák az oroszok a „tankot”?

Nem mellékes az sem, általában véve milyen magyar-orosz klímára számíthatunk egy esetleges Fidesz-győzelem esetén. Deák András szerint az elején tapogatózás várható, és ha a Fidesz nem kínál semmit az oroszoknak, akkor nyitva lesz az út egy eszkaláció előtt.

Csúnya odamonodgatásokon túlmenően ez érintheti a magyar befektetéseket Oroszországban. Mint ismeretes, a legnagyobb magyar vállalatoknak, a MOL-nak, az OTP-nek vagy a Trigránitnak jelentős érdekeltségei vannak az országban. De akár – mint azt a lengyel-orosz kapcsolatokban már tapasztaltuk – kisebb kereskedelmi háborúk is kialakulhatnak a két fél között - mutat rá a szakértő.

Deák a kérdésre válaszolva rámutatott: az oroszok mindig is partnerek tudtak lenni a konfrontációban, így most sem várható, hogy visszariadnának a Fidesz ellenséges magatartásától. Orbán Viktorék pedig 1998 és 2002 között bizonyították: a legkisebb afférból is tudnak hatalmas csinnadrattát kreálni, ha az oroszokról van szó. A szakértő szerint azonban nem érdemes „kuruckodni”, de jó tudni, hogy – Oroszország esetében legalábbis – olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten.

Végezetül, talán nem árt megjegyezni: a Fidesz hatalomra kerülésével egy magyar-cseh-lengyel konzervatív klikk alakulna ki Közép-Európában, amely – a Moszkvával hagyományosan barátságtalan balti államokkal kiegészülve – alighanem igencsak felerősítené az oroszellenességet a térségben.