Hatalmas bukás lehet a klímacsúcsból, ha nem történik érdemi megegyezés. Ezzel minden bizonnyal tisztában is vannak a résztvevők - valamint azon ezrek, tízezrek is, akik a kint az utcán demonstrálnak. Ez utóbbi azért lényeges, mert ha nem lesz megállapodás, akkor Koppenhága utcáin súlyos összecsapásokra lehet számítani.

A közel két hetes találkozó forgatókönyvét már a kezdetek kezdetén ismerni lehetett. Azaz, az első tíz napon minden résztvevő elmondja, milyen fontos lenne egy megállapodás, és hogy most nem beszélni hanem cselekedni kell. Aztán elkezdenek vesszőkön, meg pontokon vitatkozni…

A valódi döntések és valódi megbeszélések pedig természetesen Washingtonban és Brüsszelben zajlanak. Koppenhágában csak az utolsó két napon lehetett érdemi megbeszéléseket várni, hiszen ekkor utaztak oda a világ valódi vezető.

A semmilyen megállapodás

Csütörtök éjjel például már igazi parázs vita alakult ki a politikai nyilatkozat körül. Naná, hiszen ekkor már a nagyhatalmak miniszterelnökei, elnökei is megjelentek a porondon. Ám a Reuters értesülései szerint a valódi kibocsátás-csökkentési megállapodásra alig van már esély. Sokkal inkább egy egyszerű – a környezetvédelem sürgető kérdései szempontjából teljesen érdektelen – politikai kinyilatkoztatásra.

Ezt támasztja alá Lumumba Di-Aping, a szudáni képviselő kijelentése, miszerint ebben a nyilatkozattervben semmi ambiciózus nincsen. Az pusztán annyit rögzít, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius fokon belül kell tartani, és a fejlődő országok klímaváltozás elleni erőfeszítéseit a gazdag országok legalább évi 100 milliárd dollárral támogatják majd hosszú távon.

Az első célt, már hosszú évek óta hajtogatja minden állam és kormányfő. A két fokos földi középhőmérséklet növekedésen belül maradás fontosságával eddig is mindenki tisztában volt és egyetértett. Ezt belefoglalni a nyilatkozatba olyan, mintha azt írnánk: egyetértünk abban, hogy védenünk kell a természetet.

Hiába ültek le

A két legnagyobb károsanyag kibocsátó Kína és az Egyesült Államok. Nem véletlen, hogy Obama elnök és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök négyszemközti beszélgetést folytatott, ám úgy tűnik, egyelőre nem sikerült olyan közös álláspontot kialakítaniuk, ami a továbblépéshez elengedhetetlen. Pedig alig van már néhány órájuk a megegyezésre.

Pedig felröppentek olyan hírek, hogy Obama elnöknek van egy titkos terve, mely megoldhatja a problémát. E szerint a MEF (lásd keretes) olyan szakmai anyagot alkotott, mely 18,1 gigatonna kibocsátás-csökkentést irányozott elő, méghozzá a MEF országainak együttműködésében. Ha ez igaz, és az összes tagállam ezt már korábban elfogadta, akkor az reményre adhat okot, hiszen a Föld éves kibocsátás 30 milliárd tonna. Igaz, a szakmai anyagból nem derül ki, hogy a 18,1 milliárdos csökkentés milyen időtávban képzelik el.

Hogy ez a titkos terv igaz-e, arról nincsenek megerősített információink. De ha igaz lenne, talán már megtörtént volna a megegyezés. Ennek hiányát egyébként Andreas Carlgren, svéd környezetvédelmi miniszter, Kína és az USA számlájára írja. Ma délelőtt Calgren úgy fogalmazott, Kína újra és újra gátolja a megegyezést, míg az Egyesült Államokat azzal vádolja, túl későn érkeztek a konferenciára, így nem volt idejük a tárgyalások alapos lefolytatására.

Nincs jövő?

A legégetőbb kérdés tehát - vagyis, hogy a 2012-ben lejáró Kyotoi Szerződést mi váltja majd fel - nem lesz megválaszolva. Jó esetben arról fognak Koppenhágában megállapodni, hogy mikor állapodjanak majd meg az új megállapodásról. Ez pedig több mint szánalmas.

Ma estére kiderül, mennyire írhatják felül az önző gazdaság érdekek a bolygó tönkretételének megállítását célzó együttműködés aláírását.