Mivel a koppenhágai tüntetés több ezer civil és nem civil szervezet részvételével több mint két hétig zajlik, ezért korántsem lehet egy átlagos megmozdulásról beszélni. Bár sok mindent meg lehet tudni a klima.blog.hu beszámolói alapján - például hogy a hétfői megmozdulás nem volt a szervezettség mintaképe - de sok kérdés maradt továbbra is megválaszolatlan. A HírExtra így megkérdezte a tüntetésen végig résztvevő Vágó Gábort, a Lehet Más a Politika választmányi tagját, hogy mi is folyik tulajdonképpen Koppenhágában.

A tegnapi megmozduláson különböző hírforrások szerint 30 - 100 ezer ember vett részt. De úgy általánosságban mennyien vagytok kint, mint tüntetők?

Nagyon sok mozgalom gyűlt össze a klíma védelmének zászlaja alatt. Körülbelül százezer ember menetelt együtt, környezetvédő szervezetek, szociális szervezetek a világ minden tájáról, szakszervezetek,európai zöld pártok, a harmadik világbeli mozgalmak képviselői és aktivistái, valamint sokezer autonóm és helyi lakos ment ki az utcákra. A mozgalom egyik fő jelszava szerint "klímaváltozás helyett a rendszer változását" követelik.

Mennyire vannak a tüntetők közt szélsőséges, erőszakos elemek?

2-300 fősre tehető az úgynevezett fekete blokk (black block) létszáma. A tömeg egészéhez képest teljesen elenyésző a méretük. Az emberek túlnyomó többsége itt erőszakmentes változást akar. Azt azonban meg kell említenem, hogy a rendőri letartóztatások aránytalanul sok embert érintettek. A tüntetésen részt vevők egy százalékát vitték el, a zord időben fiatalokat és idős embereket négy órán keresztül ültettek a hideg talajon megbilincselve, a felfázásnak kitéve. Többeket a mentő vitt el, mert rosszul lettek.

Milyen a helyi lakossággal való viszonyotok? Hogy tekintenek rátok?

Sokan jönnek babakocsival a tüntetésekre, az emberek az utcákon mosolyognak ránk. Ők is érzik, hogy radikális változásra van szükség,különben egész Koppenhága elsüllyed a tengerben 20 éven belül.

Mi az LMP célja a koppenhágai részvétellel? Mit akar a párt elérni?

Az LMP célja kettős. Fel akarjuk hívni a magyar közvélemény figyelmét arra, hogy a klímaváltozásról szóló tárgyalások kimenetele a mi hétköznapjainkat is érinteni fogják. Ha a Klímacsúcs kudarcba fullad, ha a tárgyalások továbbra is az ál-megoldásokról fognak szólni, zárt ajtók mögött, a társadalmi szervezetek kizárásával, akkor csak halogatásra számíthatunk, pedig azonnali cselekvésre volna szükség.

Működő alternatívákat javasolunk, és új témákat akarunk látni a Klímacsúcs napirendjén. Ilyen például az intenzív mezőgazdaságból származó üvegházgázok kibocsátása, és az élelmiszer-önrendelkezés kérdése. A másik cél, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsünk azokkal az alulról jövő mozgalmakkal és civil szervezetekkel, amelyek az LMP-nek természetes szövetségesei.

Mi lenne a számotokra elfogadható egyezmény, amit Koppenhága szülhet? És mit vártok?

Ha egy olyan megállapodás születne,mely kiegyenlíti a globális egyenlőtlenségeket, az élelmiszerönrendelkezés elvét is beleépíti a gyakorlati megoldásokba. A legfontosabb számunkra az, hogy az emberek napirendjén lévő javaslatok átültetődjenek a politikai napirendre is. Jelenleg "klímaigazságosságot" - a terhek igazságos elosztását - követelnek az emberek, a civil szervezetek, és mindenki, aki nem az elzárt szobák homályában tárgyal éppen, amíg odabent mégis teljesen másról van szó.

Így történhetett meg, hogy az afrikai országok érdekeit olyan mértékben figyelmen kívül hagyták, hogy az afrikai delegációk kivonultak a tárgyalásokról. És így történhetett meg az is, hogy bár jelenleg még többezer civil akkreditáltként "részt vehet" a tárgyalásokon, és a Bella Center területén tartózkodhat, mégsem tudnak semmivel sem többet a tárgyalásokról annál, mint amit a híradásokból hallgatnak. Tehát akkor volnánk elégedettek, ha a demokratikus részvétel elve érvényesülne a tárgyalásokon, és a tárgyalások témája a klímaüzlet helyett a klímaigazságosság lenne.

Megfelelő lenne-e az EU ajánlata, ami szerint, ha a világ többi országa is belemegy, 30 százalékkal csökkentenék a kibocsájtást?

Az irány jó, de nem elégséges. Nem csupán ipari megoldásokban kell gondolkodni, a mezőgazdasági kibocsátásokat is csökkenteni kell. Továbbá nem szabad megengedni, hogy létrejöjjön egy zöld pénzügyi buborék,amely spekulánsok játékterévé válik, miközben a rendszer továbbra is csak a profitérdekeket veszi figyelembe.