A felfedezésről szóló tanulmány a Nature legújabb számában látott napvilágot.
A csillag, amely a tőlünk 290 ezer fényévnyíre található Sculptor-törpegalaxisban (Szobrász-csillagképben) található, vegyi összetételét tekintve a Tejútrendszer legrégebbi csillagaihoz hasonlít.

Ez viszont arra utal, hogy galaxisunk korábbi életében átesett a "kannibalizmus" korszakán, amikor a közelében lévő törpegalaxisok és egyéb kozmikus építőanyagok "felfalásával" biztosította saját növekedését - olvasható a ScieceDaily című tudományos hírportálon.

"Ez a csillag majdnem egyidős a világegyetemmel" - hangsúlyozta Anne Frebel, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza, a tanulmány vezető szerzője.
A törpegalaxisok "mindössze" néhány milliárd csillagot birtokolnak, míg például a Tejútrendszer több százmilliárdot. A csillagképek alulról építkező modellje szerint a nagy galaxisok jelenlegi méretűket több milliárd év alatt érték el azáltal, hogy bekebelezték kisebb szomszédjaikat.

"Galaxisuk fejlődésének gyorsított felvételén láthatnánk, hogyan dongja azt körül a törpecsillagképek raja, miként a méhek a kaptárt. Az idők folyamán ezek a galaxisok összefolytak, csillagaik elkeveredtek, egy nagy kozmikus képződményben, a Tejútrendszerben egyesülve" - magyarázta az asztronómus.

Mint kifejtette, amennyiben a törpecsillagképek a nagyobb galaxisok építőkövei, azonos jellegű csillagokat találunk mindkettőben. Különösen igaz ez az idős, fémben szegény csillagok esetében. A csillagászatban fémnek számít minden olyan elem, amely nehezebb, mint a hidrogén, vagy a hélium.

A fémek a csillagfejlődés termékei, így a korai Univerzumban ritka kincsnek számítottak. Következésképp, az öreg csillagok "fémszegénységben szenvednek". Különösen fémszegények a Tejútrendszer öreg csillagai, amelyek százezerszer kevesebbet tartalmaznak ezekből az elemekből, mint a Napunk. Az elmúlt évtizedek során nem sikerült kimutatni a törpegalaxisokban ilyen extrém "fémszegénységben" szenvedő csillagot.

ott a tanulmány társszerzője, Josh Simon, a Carnegie Intézet obszervatóriumának munkatársa.

Az eddig alkalmazott módszerek azonban épp a legkevesebb fémet tartalmazó csillagokat nem észlelték. A problémát Evan Kirby, a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a Caltech csillagásza oldotta meg: eljárásával egyszerre sok csillag fémtartamát lehet megállapítani. Így lehetővé vált a törpegalaxisok legkevesebb fémet tartalmazó csillagainak felkutatása.

A Sculptor-galaxis csillagai között volt egy igen halovány, az S1020549 katalógusjelű, amelyről a chilei Las Campanas obszervatórium 6,5 méteres Magellan-Clay távcsövének segítségével megállapították, hogy hatezerszer alacsonyabb a fémtartalma, mint a Napé és 5-ször kisebb, mint a törpegalaxisok bármely csillagáé. Megmérték az S1020549 magnézium-, kalcium-, titán- és vastartalmát: az összmennyiség és az egyes fémek eloszlása a Tejútrendszer legidősebb csillagaira emlékeztetett. Ez az első, megfigyeléseken alapuló bizonyítéka annak az elméletnek, hogy a galaxisok törpecsillagképek bekebelezésével jöttek létre.

"Az S1020549 csillag tanulmányozásával megérthetjük, hogy hogyan alakult ki galaxisunk. A jelek szerint helyesnek bizonyult az a feltevés, hogy a Tejútrendszer sok törpecsillagkép lerombolásával jött létre" - összegezte Josh Simon.