Bosznia-Hercegovina NATO MAP meghívása - amit a NATO előszobájaként szoktak emlegetni - milyen hatással lehet a balkáni országra?

Az a helyzet, hogy idén Bosznia-Hercegovinában is választási év van. Részben e miatt, részben ettől függetlenül nagyon feszült a helyzet a bosnyák-horvát és a szerb országrész között, illetve a bosnyákok és a horvátok közötti viszony sem teljesen felhőtlen.

Azt gondolom ennek a meghívásnak elsősorban üzenet értéke van, hiszen a nyugati hatalmak, mint az Egyesült Államok, az EU, vagy a NATO érdekelt abban, hogy Bosznia-Hercegovina konszolidációja – ez 2006-ig haladt, ám 2006-2007-ben megakadt - most kapjon egy új lendületet. Ezért szeretnének az ország előtt perspektívát nyitni. Az EU részéről szó van róla, hogy az idén megkaphatják a vízummentességet és ebbe a folyamatba illeszkedik az is, hogy a NATO tagság felé is tettek egy lépést előre.

Azt gondolom, azért ettől olyan sokat nem kell várni, hiszen Bosznia-Hercegovinán belül nincs konszenzus a NATO tagságot illetően. Míg a bosnyák-horvát országrész számára ez egy fontos cél, addig a szerb országrész nem híve Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozásának, legfeljebb valamiféle együttműködésnek. Azt gondolom ezzel Bosznia-Hercegovina nem került sokkal közelebb a NATO tagsághoz, de reméljük, a belpolitikai megnyugváshoz egy kicsit hozzájárulhat.

Önmagában a bosnyák MAP tagság egy lépés azon a hosszú úton, melyet egy ország megtesz a NATO tagság felé. Ez pedig a térség stratégiai helyzetében nem jelent nagy elmozdulást. Érdemes megvárni, hogy mit hoznak az őszi választások, bár nagyon vérmes reményeink nem lehetnek, hogy a nacionalista pártok ezt elbuknák. Az azonban, hogy ezek közül melyik árnyalatok, irányzatok kerülnek többségbe sokmindent befolyásolhat. (A tallini NATO tanácskozásról itt olvashat)

Mostanában Szerbia részéről is tapasztalhatunk a Nyugat, illetve a NATO irányába történő orientálódást. Mennyiben jelenthet pluszt a boszniai szerbeknek, ha Szerbia is megindul a NATO, illetve európai integráció útján a közeljövőben?

Az biztos, hogy jelentene, még ha a boszniai szerb politika, nem is követi egy az egyben Belgrádot, de azért arrafelé orientálódik. A szerbiai álláspontok természetesen befolyásolják őket. 2008 óta, mióta a jelenlegi kormány van hatalmon, Szerbia sem zárkózik el olyan egyértelműen a NATO tagság elől, mint ahogy korábban tette. De azért a hivatalos doktrína nem az orosz orientáció, hanem valamiféle semlegesség a két entitás között. Szerbiában a NATO-val való együttműködés igen, de a NATO tagság, mint közeli politikai cél nem fogalmazható meg.

Az uniós tagság más kérdés, arra Szerbia is intenzíven törekszik. Bosznia-Hercegovina Európai Uniós tagságának a boszniai szerbek is hívei. Ez az egyetlen pont, amiben Bosznia-Hercegovina különböző entitásai és politikai tényezői egyetértenek. Ezért gondolom, hogy az EU integráció könnyebben haladhat előre, de valami módon a NATO és az EU tagság mégiscsak összefügg. Még ha nincs is nyílt árukapcsolás, azért az összes kelet-európai poszt-szocialista országban a NATO és az EU tagság együtt járt, sőt a NATO tagság megelőzte az uniós tagságot. Ezzel nyilván a boszniai szerbeknek is szembe kell nézni előbb-utóbb.

Ön szerint Bosznia önmagában is csatlakozhat a NATO-hoz, vagy ez inkább egy regionális kontextusban történhet meg inkább?

A NATO bővítések tekintetében nincs olyan deklarált elv, hogy ezeket az országokat csomagban kezelnék. Ezt a tavalyi bővítések is megmutatták, mikor Albániát és Horvátországot is felvették. Azért sem kezelték csomagban ezeket az országokat, mivel Macedónia NATO tagságának elakadása egészen más jellegű problémákkal függ össze.

Ezért akár Bosznia-Hercegovina önállóan is csatlakozhatna a NATO-hoz, ám ennek a szűk keresztmetszete a szerb álláspont alakulása. Ha a belgrádi kormányzat határozottabb lépéseket tenne ez irányba, az nyilván Boszniát is előbbre vinné. Kétségtelen, hogy Bosznia-Hercegovina és Szerbia között szoros összefonódás van, de ezzel együtt sem feltétlenül kell, hogy együtt legyenek felvéve.

NATO tagság esetén lényeges a kérdés, hogy mi is a helyzet a fegyveres erőkkel Bosznia-Hercegovinában? Mennyire érvényesül az etnikai megosztottság?

2006 óta elvben egységes. Van egy közös hadügyminisztérium, közös vezérkar és egyesített fegyveres erők. A háború után létrejött három párhuzamosan létező, osztott fegyveres erők megszűntek.

Azonban a hadseregen belül azért megvan a tagoltság. Meghatározott kvóták szerint kell betölteni a különböző tisztségeket, ahogy a bevonultatásnál is érvényesülnek az etnikai szempontok. egyelőre azt lehet mondani, hogy a csúcsvezetői és intézményi szinten jött létre egységes fegyveres erő. Elképzelhető, hogy ez a MAP tagság is elősegíti majd, hogy mire aktuális lenne Bosznia-Hercegovina NATO tagsága, addigra előrehalad a fegyveres erők egyesítésének folyamata is. De ennek persze politikai feltételei vannak, hiszen amíg az ország politikailag, kormányzatilag nem teljesen egységes, addig ez a fegyveres erők tekintetében sem fog megmutatkozni.

Magyarország számára mindez mit jelenthet? Mi támogattuk, illetve támogatjuk Bosznia-Hercegovina NATO és EU integrációját is. De mi mit profitálhatunk ebből?

Magyarország számára azért is fontos az egész térség euro-atlanti integrációja, mivel biztonságpolitikai és szomszédságpolitikai szempontból egyaránt egy nyugodtabb térség venné körül. Emellett jobbak lennének a befektetési lehetőségek. Ezek a hosszútávú előnyök.

Rövidtávon önmagában a MAP-től nem sokat kell várni, magyar részről sem. De a NATO-ba vezető út tapasztalatainak átadása szempontjából nyílhat egyfajta mozgástér a magyar diplomáciai és katonapolitikai tanácsadás részére, már ha ezt maga Bosznia-Hercegovina és a NATO is igényli. Így akár plusz feladatok és lehetőségek is adódhatnának Magyarország számára.