Az ercsi vegyszeres támadó halála a magyar-cigány szembenállási folklór részévé nemesülni látszik, különösen fontos tehát, hogy a történéseket a helyükön értékeljük. Nincsen normális ember, aki szerint a cigányság helyzete rendezett lenne Magyarországon, vagy aki szerint a jelentős cigány népességgel rendelkező településekben nem szenvednének el igencsak nehezen tolerálható atrocitásokat a többségi magyarság képviselői, ettől azonban még nem kéne zsigerből ítélni.

Família kft

A mainstream média gyakorlata, bármilyen etnikai olvasattal is rendelkező konfliktus „kitisztítása”, a cigány érintettség elhallgatása oda vezetett, hogy az alkalmi hírfogyasztónak már azt is nehezére esik kiolvasni egy tudósításból, hogy cigányok szerepelnek az ügyben (az ercsi haláleset napján a második vagy harmadik, a tárggyal foglalkozó MTI-hírben volt egy cigány érintettségre utaló jel: a família szó használata).

Az alkalmi hírfogyasztó, miután a konfliktus azonosításában, jó tízperces agymunka után felfedezte az etnikai vonatkozást, elégedetten sóhajthat fel és helyezheti el az aktuális történetet a prekoncepciói alapján meghatározott világképébe. „Már megint a cigányok”, mondhatja, és hozzáteheti, hogy „én ezeket nem értem”, vagy „szegényeket mindig bántják a fasiszták”, esetleg „mocskos orkok, hogy főzött volna belőlük szappant a Hitler bácsi”. A legutolsó megközelítés talán a leggyakoribb (és a legkárosabb), de mindegyik téves. Az igazság ugyanis nem fekete-fehér, és különösen bőrszín alapján nem válogat.

Szomszédok

A magyar-cigány csörték a teljes cigánykérdés lecsapódásai, és, ahogy a magyarországi cigányság megoldatlan kérdései is rendkívül összetettek és sokrétűek, éppen úgy nem lehet egy kaptafára felfűzni minden cigány érintettségű konfliktust. Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy az olaszliszkai lincselés az egyik legsötétebb pillanatkép a huszonegyedik századi Magyarországról, és épeszű ember azt sem vitatja, hogy a romagyilkosságok néven elhíresült gyilkosságsorozat áldozatai nem annak köszönhették halálukat, hogy loptak, raboltak, szűkebb pátriájukat rettegésben tartották volna, hanem annak, hogy a házuk a falu szélén állt.

Az etnikai indítékú, gyilkos szándékú merényletsorozat nem keresett indítékokat, válogatás nélkül váltak áldozatává dolgos, tisztességes, valamint kevésbé tisztességes magyar cigányemberek egyaránt. A gyilkosok szándéka, „mindegy, hogy pontosan kicsodák, de cigányok haljanak meg”, függetlenül attól, hogy akit a golyó ért, életvitelszerűen a fa megmunkásával vagy ellopásával foglalkozott-e, önmagában minősíti a történetet. Az ercsi vegyszeres támadó esete pedig inkább erre hajaz, mint Olaszliszkára.

Gyilkos sorok

Az Ercsiről szóló tudósítások azonban mintha nem ebbe az irányba mozdulnának. A média nagy része által felvázolt képen a vegyszeres támadó az inkriminált cigány család által terrorizált ercsi magyarok felkent lovagjaként indul elégtételt venni, miután kiskutyáját, Pamacsot könnygázzal lefújták, fűkaszáját ellopták. A cigányok azonban tömegesen rárontanak, késekkel és botokkal pusztítják el a keresztes lovagot, aki a rendelkezésére álló szerény eszközökkel (lovagi gázpermetező) éppen csak megsebezni tudja a barbárok vezérét.

A globális hátteret Szabó Tamás polgármester szolgáltatta, aki azt találta mondani, hogy az érintett család már régóta "mételyezi" a város hangulatát, az igazságszolgáltatás pedig eszköztelen, emberünk ezért indult egyedül „ítélkezni”. Szabó azt is felpanaszolta, hogy Lakatosék az állataikat is szabálytalanul tartják, hát igen, Európában ezért minden bizonnyal egyből mennének a guillotine alá.

Halálbiztos diagnózis

Tisztázzunk akkor pár dolgot. Először is, a torokelvágós történetet a rendőrség cáfolta, az összes többi felszínre került történet, a falopások, a kutyák lefújása bizonyíték nélkül áll. Lehet, hogy meg sem történt, lehet, hogy igen, és az is lehet, hogy nem pontosan a megtámadott emberek csinálták, legfeljebb valaki a tágabb családból, egy másodunokatestvér a húszból, egy cigány az ezerötszáz ercsi romából.

Egy vidéki kisváros cigánytársadalmában a legkevésbé sem egyértelmű, hogy mi számít családnak, az összevissza fonódó rokoni kapcsolatok és a rengeteg gyerek miatt, gyakran pedig még egy szűk értelemben vett család sem fér el egy házban. A megtámadottakat tehát szerencsésebb a közös lakhellyel, mint a rokoni kapcsolatokkal összefogni.

A megtámadott házban egy dongalábú, rokkant férfi és hat nő él pici gyerekekkel, egyszerűen nem reális, hogy ők tartanák rettegésben Ercsit (tudósítónknak a család egyébként azt mesélte, hogy korábban nem is ismerték a férfit). A célpontnak kiválasztott ház emellett viszonylag egyedül áll a településen. Logikus tehát a következtetés, hogy a támadó nem azért választotta Lakatosékat célpontnak, mert kifejezetten velük volt elintézetlen ügye (akár lopnak fát, akár nem), hanem egyszerűen azért, mert cigányokat akart ölni, és Lakatosékat tudta volna a legkönnyebben elintézni.

Célkeresztben

Azt is látni kell, hogy egy kisvárosban bármilyen (akár etnikai) határvonalak mentén húzódó konfliktusok általában kellő apropó mentén azonnal kisülnek, az ellentétek kocsmai balhékkal, tömegverekedésekkel realizálódnak. Az ercsi támadás azonban más gondolkodásmódot képvisel, előre kitervelt, az éj leple alatt, egyedül végrehajtani tervezett, ocsmány vegyszeres, többszörös gyilkosságról lett volna szó ugyanis.

A vegyvédelmiben-gázmaszkosan vagy Árpád vezérnek öltözött, éjjelente harci gázzal, Molotov-koktéllal vagy szamurájkarddal útnak induló magányos „igazságosztók” pedig nem népi hősök, hanem közveszélyes pszichopaták. A családra támadó vegyszeres gyilkosjelöltet fejbesuhintó lányt pedig kutya kötelessége támogatnia azoknak, akik egyetértettek az áramos kesznyéteni gazdával, meg úgy általában mindenkinek, aki nem örül annak, ha maró savval fújják le.

Nem zavarmentes a cigány-magyar együttélés, és még csak nem is látszik olyan út, amin haladva jobb lesz a helyzet. Nem ártatlan minden cigány, és sok, túl sok piti, erőszakos bűncselekményben cigányok a hunyók. Éppen ezért nem szabad elhallgatni, ha egy bűnesetben cigány is részes, hogy pontosan értékelni és helyesen ítélni tudjunk.

Lehet, hogy Lakatosék amúgy segélyből élnek, a lovaikat rossz helyen legeltetik, néha lopnak is: nem tudom, és én fogok a legkevésbé tiltakozni, ha bármelyiküket lecsukják, miután lopáson kapták. Szombaton azonban a Lakatos család volt az áldozat, akiket vegyszerrel akartak kiirtani, csak azért, mert cigányok.