Ésszel a klímával!

Egy korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a nagy kánikulában hogyan használjuk helyesen a légkondicionáló berendezéseket. A szakértők egybehangzó véleménye alapján egészségtelen a kinti hőmérsékletnél hat-nyolc fokkal hűvösebbet generálni beltérben. Legyen szó lakásunkról, irodánkról, autónkról, vagy akár a közlekedési járművekről.

Korábbi cikkünk írása közben szerkesztőségünk több tagja is jelezte, hogy az elővárosi vasúton, vagy a BKV klímával szerelt villamosain és buszain utazva időnként "elviselhetetlenül" hűvös időjárást tapasztalnak. A negyven fokos kánikulától felhevülve ugyan jólesik belépni a hűvös Combino villamosba, a kellemes érzet azonban csak percekig tart, egy hosszabb utazás után –kis túlzással élve- megváltásként vártuk, hogy kiléphessünk a forróságba. Hasonló állapotokról számoltak be szerkesztőségünk elővárosi vonatokkal közlekedő tagjai is: a közel egy órás utat gyakran 22-24 fokos klímában utazták végig, majd a 38 fokos melegbe kiszállva szédülésről, nehéz légzésről és csökkenő munkamorálról számoltak be.

A VEKE szerint van szabályozás

Kezdetben a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) is megmosolyogta kérdésünket. Felvázoltuk, hogy orvosok, szakértők véleménye szerint már a túlhűtött térben eltöltött pár perces idő is okozhat megfázást, ízületi gyulladást, az allergiásoknál pedig a tüdőgyulladás kockázata is magas.

Az egyesület szóvivője szerint ha a kívánatosnál hűvösebb környezetet tapasztalunk a gépjárművön, nem tehetünk mást, "próbáljuk meg felhívni a vezető figyelmét a kellemetlen hőmérsékletre. Természetesen egyik véglet sem jó, a húsz fokos hőmérsékletben ugyanúgy egészségtelen utazni, mint egy olyan járműben, amin elromlott a klíma és az ablakok sem nyithatóak."

A VEKE szerint nagyon sok múlik a szolgáltatók műszaki dolgozóin és a járművezetőkön. Mindegyik társaság rendelkezik a klímahasználatra vonatkozó szabályozással, így ezek betartásán múlik az, hogy megfázunk-e a kánikulában, vagy ép bőrrel megússzuk a forró időszakot.

Felkeltette érdeklődésünket a klímahasználatra vonatkozó szabályozás, mert –saját tapasztalatainkra alapozva- úgy észleltük, hogy amennyiben létezik ilyen, betartása korántsem tűnik konzekvensnek.



BKV: az utas nem tehet semmit

Többszöri telefonhívás után sikerült érdemleges választ "kicsikarnunk" a Budapesti Közlekedési Vállalat kommunikációs osztályától. A cég sajtóügyeletes szerint belső szabályozás rendelkezik arról, hogy klimatizált járműveiken 24 celsius-fokos kültéri hőmérséklet felett beüzemelik a légkondicionáló berendezéseket úgy, hogy a mindenkori kinti hőmérsékletnél maximum 4-6 fokkal hűvösebbre temperálják a jármű belsejét.

Rákérdeztünk arra, hogy mennyire ellenőrzik az erre vonatkozó szabályok betartását, hiszen az elmondottak ellenére munkatársaink és olvasóink gyakran találkoznak ettől eltérő adatokkal. A kommunikációs osztály képviselője kezdetben kétségeit fogalmazta meg tapasztalatainkkal kapcsolatban, majd elmondta, hogy a Combino tipusú villamosokon automatizált klímaberendezés üzemel és központilag szabályozzák a hőmérséklet-különbséget.

Amennyiben az utas ilyen villamosokon utazik és fázik, akkor nem tehet semmit: vagy leszáll, vagy a megfázás, tüdőgyulladás kockázatát vállalva folytatja útját a végcél felé. Az autóbuszoknál azonban – a sajtóügyeletes elmondása szerint- manuális klíma üzemel, tehát a sofőrnek elméletileg lehetőségében áll a fázó utas kérésének eleget téve felcsavarni a hőszabályzót. A BKV álláspontja alapján azonban nem kérhetjük meg a buszsofőrt.
Még a Combino villamosok esetében hajlamosak voltunk megérteni a cég válaszát, a buszokról alkotott vélemény azonban kiverte a biztosítékot jelen sorok írójában.

Mi bekértük, a BKV kikérte magának...

Kis gondolkodás után újra felhívtuk a BKV illetékeseit: szerettük volna látni elektronikusan vagy papír formájában a közlekedési vállalat klímahasználatra vonatkozó rendelkezéseit. "Titkos belső utasítás"- kaptuk a megdöbbentő választ. Ráadásul a cég kikérte magának, hogy szerkesztőségünk kételkedik "szavahihetőségükben".

Az adófizetők pénzén fenntartott közlekedési vállalatnál igenis nem képezheti titok tárgyát a klímahasználatról alkotott rendelkezés, hiszen a mi pénzünkből gazdálkodva (és eszünkbe se jussanak az elmúlt hónapok sorozatos botrányai és nokiásdobozai stb stb…) igen is jogában áll egy utasnak tudni, hogy miért nem reklamálhat, ha túlhűtött szerelvényen kell utaznia rendszeresen.

A BKV felajánlotta, hogy interjút készíthetünk egy műszaki szakemberrel, aki töviről hegyire elmagyarázza, hogyan működik a –természetesen helyes és automatizált- légtemperálás a cég járművein. A klímahasználatról szóló szabályozásról azonban nem esett szó…



A kalauz megoldja

A MÁV esetében főleg a modern elővárosi vonatok esetében figyelhető meg, hogy időnként 14-16 fokos hőmérséklet-különbséget generálnak a szerelvényeken. Ezen kívül az intercity vonatok esetében is gyakran hagy kívánnivalót a levegő minősége. Szerkesztőségünk munkatársai a pénteki kánikulában utaztak Tokaj felé, a vagon belső hőmérséklete szerény becsléseink szerint is 35-36 fok lehetett. Ez érezhetően egészségtelen környezet, a klímaberendezések a folyosóra csöpögtek, a személyzet mégsem tett semmit, pedig lehetőségében állt volna. A kocsi zárt alblakait megpattintva legalább egészséges levegőhöz juthattak volna a zsúfolt kocsi utasai.

Emailben megkaptuk a MÁV válaszát, így a jövőben akár hideget, akár meleget tapasztal, hivatkozzon nyugodtan a Magyar Államvasutak álláspontjára, amely a következő:


"A MÁV-START Zrt. célja, hogy szolgáltatásaival utasai számára kényelmes és komfortos utazási lehetőséget biztosítson.
Az Ön által jelzett panasz során az egyénenként eltérő hőérzet is szerepet játszhat a kellemetlenség kialakulásában. Ennek megfelelően a hasonló esetek elkerülése érdekében, amennyiben jelzi, a vonaton szolgálatot teljesítő jegyvizsgálónak, hogy a kocsiban nem találja megfelelőnek a hőmérsékletet - jelen esetben azt, hogy hideg van -, akkor kollégánknak lehetősége van annak megváltoztatására, ha ezzel a többi utas is egyetért. Kérjük, a jövőben bátran forduljon munkatársunkhoz segítségért."

A Volán rugalmas

A fentiek után "meglepően" rugalmas válaszokat kaptunk kérdéseinkre a Volán kommunikációs osztályától.

Van-e központi szabályozásuk arra nézve, hogy a hőségriadóban milyen hőfokot kell biztosítani a klímaberendezéssel ellátott buszokon?

Központi szabályozás nincs, az elvárható komfortérzetnek megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani az utastérben a feladatra jellemző utasáramlás mellett.
Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az autóbusz utasterében a hőfokeloszlás nem egyenletes, ezért előfordulhat, hogy az autóbusz utasterének különböző pontjainál 1-2 fokos hőmérséklet-eltérés tapasztalható, mely különbséget minden utasunk másképpen érzékelhet.

Mit tehet az utas, ha egy túlhűtött (20-22 fok) buszon fázik és nincs lehetősége felöltözni? Kérheti a buszvezető segítségét? Kötelezi-e valami a sofőrt, hogy eleget tegyen az utas kérésének?

Túlhűtés esetén javasoljuk, hogy az utas jelezzen a gépkocsivezetőnek. A klímaberendezéssel ellátott autóbuszok többségében a gépkocsivezető bizonyos határok között szabályozni tudja a hűtés hatásfokát.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a hatásfok szabályozása után a hőérzet-változáshoz több percnyi idő szükséges.

A megoldás pofonegyszerű lehetne

Mit tehet az utas, azaz Ön, ha fázik a kánikulában és nem szeretne egy kellemetlen megfázást összeszedni tömegközlekedés során? A jelen helyzet szerint a BKV-nál semmit, a MÁV-nál talán valamit, a Volán társaságok buszain van esélyünk.

Általános tapasztalataink alapján az érintett cégek arra hivatkoztak, hogy az emberek hőérzete eltérő: van, aki a húsz fokra temperált beltérben érzi jól magát, mások legszívesebben kikapcsoltatnák a klímát, tehát nehéz igazságot tenni.

Ez azonban nem jogosíthatja fel a tömegközlekedési vállalatokat, hogy ne csináljanak semmit. Tudjuk, hogy ez a kényelmesebb megoldás, de minden kifogásuk ellenére a megoldás kézenfekvő. Az orvosok egyöntetű véleménye szerint ugyanis a a 6-8 foknál nagyobb eltérés egészségügyi kockázatot jelent, megfázáshoz, tüdőgyulladáshoz, ízületi problémákhoz vezethet – mint ezt a cikk elején is megírtuk.

Erre hivatkozva meg lehetne alkotni az egységes szabályozást, amit saját egészségünk megóvása érdekében minden utasnak el kellene fogadni. Első látásra tehát a megoldás pofonegyszerű.

Véleményünk szerint az első blikkre megmosolyogtatónak tűnő kérdésben a VEKE hatékonyan képviselhetné az utasok érdekeit. Kerestük a társaság illetékesét, aki éppen egy külföldi metrókocsiban tartózkodott, ezért kérdéseinket e-mailben kérte. Elküldtük, várjuk válaszukat.

A cikk megjelente után a következő információkat kaptuk a BKV-től:

"A BKV Zrt. 2827 járművéből 169 autóbuszon és 40 Combino villamoson működik klímaberendezés, tehát járműveink 7,4 %-a légkondicionált. Új járművek beszerzésének tervezésekor ma már kötelező felszereltségként tartjuk számon a megfelelő vezető- és utastéri légkondicionáló berendezést.

Társaságunk jelenleg érvényben lévő rendelkezései szerint a légkondicionáló berendezések bekapcsolását – a Combino típusú villamosok kivételével – a fődiszpécser rendeli el, amint a külső hőmérséklet eléri a 24 0C-ot. Utasítását a menetirányító diszpécserek közvetítik a járművezetők felé. Amennyiben a hőmérséklet csökken, ugyanezen eljárással kapcsoltatjuk ki azokat. A klimatizálás során arra törekszünk, hogy a jármű belső terében a hőmérséklet kb. 4-6 fokkal legyen alacsonyabb a külső hőmérsékletnél – így az utasok egészségét nem veszélyezteti a hírtelen hőmérsékletváltozás, és a berendezések is gazdaságosan üzemeltethetők. A Volvo autóbuszok teljeskörűen légkondicionáltak, s a Belgiumból érkezett Van Hool típusok java szintén rendelkezik klímaberendezéssel.

A Combinokon a hűtő-fűtő rendszer vezérlése teljes mértékben automatikus, működése a járművezetőtől független. A jármű – az előre, gyárilag beállított jelleggörbének megfelelően – a külső hőmérséklet függvényében automatikusan határozza meg az utastér hőmérsékletét. A hűtő-fűtő-szellőztető berendezések beszerzésekor széleskörű, objektív vizsgálatokkal törekedtünk arra, hogy azok a korszerű műszaki elvárásoknak, valamint az egészségügyi irányelveknek a lehető legoptimálisabb mértékig megfeleljenek.

A levegő hőmérsékletéért, összetételéért felelős berendezések típusát, működésük módját egyrészt a villamosokat gyártó Siemens céggel közösen, másrészt független szakértő (például a Győri Egyetem), valamint klímaberendezés-gyártó cégek bevonásával határoztuk meg. A döntések meghozatalakor egyaránt figyelembe vettük az apró részletekre is kiterjedő kísérleti megoldások értékelését, az elvégzett mérések eredményét, továbbá az utasok véleményét. Ezek alapján elmondható, hogy a hűtő-fűtő-szellőztető berendezések beállítása megfelel a jelenlegi szakértői irányelveknek, és független szakmai vélemények szerint is a lehető legkedvezőbb utasaink számára.

Naponta sokezer ember utazik a BKV Zrt. járművein. Nehéz lenne mindegyikük igényét kielégíteni; míg egyes utasok esetleg fáznak a klimatizált utastérben, mások még alacsonyabb hőmérsékletet tartanának optimálisnak. Ugyanakkor tapasztalataink szerint többségüknek egyfelől megfelel a beállított hőmérséklet, másrészt örömükre szolgál, hogy a rekkenő hőségben klimatizált utastérben utazhatnak."