A devizahiteleseket az ág is húzza
A magyar valuta rossz szereplése miatt csaknem 600 milliárd forinttal növelte a lakossági devizaadósok hátralékát júniusban. Binder István, a PSZÁF szóvivője szerint van megoldás.
2010. augusztus 3. kedd 13:20 - Telkes Árpád
Hiába törlesztünk
A gyenge forint bünteti a devizahitellel rendelkezőket. Hiába törlesztenek rendületlenül az ügyfelek, adósságuk összességében mégis nő. Köszönhető ez annak, hogy az árfolyamingadozások valamint a forinthoz képest erős euró egyre feljebb tornázza a törlesztőrészleteket.
A lakosság számára nyújtott hitelek között azonban egyre
nagyobb részben jelenik meg a forint alapú hitel. Egyrészt a Magyarországon működő bankok jó része már felfüggesztette a devizaalapú hitelezést, másrészt a hitelkínálat is beszűkült. A magyar háztartások pedig úgy tűnik megtanulnak óvatosan hitelt felvenni.
A
Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a júniusban újonnan folyosított hitelek között 86 százalék volt a forint alapú kölcsönök aránya. A lakáshiteleken belül 81, a szabad felhasználású hitelek között 83, míg a személyi hitelek 98 százalékát forint alapú megoldások tették ki.
Az árfolyam ereje
A bankok azonban nem csupán követik az árfolyamokat, hanem ki is használják azt. A hitelek folyósításánál valamint törlesztésénél alkalmazott vételi és eladási árfolyamok révén árfolyamnyereségre tesznek szert.
A trükk
Képzeljünk el egy szituációt melyben egy fiktív banknál az euró vételi értéke 275 míg eladási ára 285 forint. Ettől a banktól szeretnénk felvenni ezer euró hitelt. Mikor a bank folyosítja a hitel, vételi értéken teszi meg azaz 275.000 forint jelenik meg nálunk, azonban mikor a visszafizetésre kerül sor, akkor már az eladási árral azaz 285 forinttal számol. Tehát ha még aznap akarnánk visszafizetni a kölcsönt, nem csupán a kamatokkal kell számolni hanem azzal a plusz tízezer forintos költséggel, mely az árfolyamsávból következik.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének azonban van
megoldása a problémára.
„A PSZÁF eljuttatta a nemzetgazdasági miniszternek valamint a Magyar Nemzeti Banknak azt a javaslatát amely szerint a bankok átváltáskor vagy a jegybank hivatalos devizaárfolyamát, vagy a saját középrfolyamukat alkalmazzák” – nyilatkozta a HirExtrának Binder István, a PSZÁF szóvivője.
„Eszerint megszűnne az a bizonyos vételi illetve eladási árfolyam – devizahiteleknél – az a sáv ami egy hitelintézet illetve kereskedelmi bank esetében akár 1-2 százalékpontos, míg egy pénzügyi vállalkozás esetében akár jó pár százalék is lehet. Ez az összeg pedig hitelösszegtől valamint futamidőtől függően akár több tízezer forintos terhet is jelenthet a hitelfelvevőnek, míg az intézetnek éves szinten több százmilliós akár milliárdos bevételt hozhat úgy, hogy emögött valós kockázat vagy szolgáltatás nem húzódik meg” – kommentálta Binder.
Segítség
A korábban leírt probléma nem csak a jövőbeni hiteleseken segít: „Az MNB árfolyamához, vagy saját középárfolyamhoz való fixálás egy sokkal méltányosabb, sokkal valósabb helyzetet teremtene. Ezek mellett olyan devizaadósokon segítene akiknek már megvan a hi
telük, nem a jövőben fognak felvenni kölcsönt, hanem most kéne valamilyen érezhető módon tehercsökkentéssel segíteni őket.” – mondta a szóvívő.
Az új rendszer nem csupán igazságosabb, de sokkal átláthatóbb is. Nem egy árfolyam két értékét kell figyelemmel kísérni és azzal számolni, hanem elég a középárfolyamot nézni. Ezek mellett a forint árfolyamának ingadozása továbbra is befolyásolja a hitelek törlesztőrészletét, de nem rakódik rá a bankok „extraprofitja”.
„Az ügyfelek nem rendelkeznek olyan átfogó árfolyam, vagy pénzügyi elemző képességekkel ami a hitelintézeteknek megvan, tehát így egy olyan költségelemmel kell együtt élniük, amit ők év elején nem tudnak kiszámítani. Ha középárfolyamhoz kötnénk a devizahiteleket akkor egy kiszámíthatóbb költséggel kéne gazdálkodniuk a hitelfelvevőknek” – nyilatkozta lapunknak Binder István.
