Milyenek a kutatók?

Mint Megyesi Boldizsár szociológus, a felmérést végző Pannon Elemző Iroda vezető elemzője elmondta az MTI-nek, az online felmérés első szakasza május vége és szeptember eleje között zajlott. A kutatók a közalapítvány érdekeltségi körébe tartozó budai oktatási intézményeket, illetve a budai agglomeráció településeinek iskoláit keresték meg.

A válaszadás önkéntesen, anonim módon történt, és eddig 675-en válaszoltak a kérdésekre. A szociológus ismertetése szerint a válaszadók átlagéletkora 26 év: negyedük 17 év alatti, a fele pedig 22 év alatti. A 26 év feletti válaszadók 78 százaléka dolgozik, és e csoport 77 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

"Alapvetően az érettségi előtt álló, illetve fiatal felnőttek válaszoltak. Annak ellenére, hogy a budai célcsoportot próbáltuk elérni, a válaszolóknak csupán alig 40 százaléka volt fővárosi lakos" - közölte Megyesi Boldizsár, hozzátéve: semmiképp sem reprezentatív lakossági mintáról van szó. Olyan csoportot céloztak meg, amelynek tagjairól könnyebben elképzelhető, hogy tudományos pályára lép.

"Két fontos változót elemeztünk eddig részletesebben: milyen sztereotípiák élnek a kutatókról, illetve, hogy néhány véletlenszerűen kiválasztott tudós közül ki az ismertebb" - magyarázta az elemző.

Mint kiemelte, a Kutatók éjszakájának célja, hogy lebontsák azt a képet, amely szerint a kutató szürke öltönyös, unalmas férfi. A megkérdezetteknek azonban alig a negyede (23,7 százaléka) tartja a kutatói pályát férfiasnak. "Elsöprő többség, 76,3 százalék nem asszociálta a kutatói pályával a férfiasságot, hanem olyan, nem túl meglepő dolgokat emelt ki, mint hogy kitartó (98,3 százalék), okos (97,1), szorgalmas (96,4), elfoglalt (92,5), művelt (90,7)" - sorolta Megyesi Boldizsár.

A válaszadók 81,8 százaléka érdekesnek mondta a kutatókat. Kevésbé fontos jellemvonás a megkérdezettek szerint a gyakorlatiasság (71,3) és a szerénység (62,9). A válaszadók 46,6 százaléka megemlíti a humorosságot, 39,9 százaléka a magányosságot; 21,3 százaléka megközelíthetetlennek tekinti a kutatókat, ötöde pedig idősnek véli őket.

"A múltban élt kutatók az igazán ismertek. Megkérdeztünk tíz nevet, a legismertebbnek Szentgyörgyi Albert (96,1 százalék), Bolyai János (86,5), Herman Ottó (79,8) és Öveges József (77,3) bizonyult. Utánuk következnek a kiemelkedő kortárs tudósok - Vizi E. Szilvesztert, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét a megkérdezettek 48,7 százaléka nevezte meg ismertként, Csányi Vilmost 46,6 százalék, Charles Simonyit pedig 46,3 százalék. Jelentősen lemaradva következnek olyan kutatók, akik gyakran szerepelnek a médiában, például Ferge Zsuzsa (33,7 százalék) vagy Barabási-Albert László (20,6), akinek a második könyve épp a kutatás idején jelent meg, és a sajtóban gyakran olvashattunk arról, hol mutatták be a művét.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kutatói életpálya és maga a tudós nem annyira látható szereplője a világunknak, legalábbis kortársként semmiképp" - emelte ki a szociológus.

Megyesi Boldizsár kitért arra, hogy a felmérés arra is fényt derített, mennyire igénylik az érettségi előtt álló fiatalok, hogy tanáraikkal, szüleikkel, gyakorló szakemberekkel beszélgethessenek egy-egy pályáról. "Ezek az apró dolgok segítik a fiatalok pályaválasztását" - jegyezte meg.
Ismertetése szerint a továbbiakban arra várnak választ, hogy kikkel beszélik meg a fiatalok a pályaválasztást, milyen szempontok alapján választanak, és véleményük szerint milyen az ideális szakma.