Mit gondol a mostani választási kampányt övező botrányos eseményekről?

Valódi kampány nem folyt, igazi politikai viták nem voltak. Ezért ezek a "botrányos ügyek", jelentősen felértékelődtek, hatalmas szeletet hasítottak ki a média érdeklődésből. Ha megnézzük az utolsó 1-2 hétnek a történéseit, akkor azt látjuk, hogy a politikusok csak ilyen ügyekben voltak képesek bekerülni a vezető hírekbe. Korábban a valódi kampány háttérbe szorította ezeket.

Most szinte csak ilyen események voltak. Az egyik napra jutott egy kompromittáló videó, a másikra egy ügyészségi beidézés, a harmadik meg arról szólt, hogy ki tépte le kinek a plakátját. Szinte kizárólag ezek maradtak a kampányeseményekből. Ezek alkalmatlanokarra, hogy a pozitív választói identitást vagy a mobilizációt növeljék. Csak a lejáratásra és a politikától való elfordításra alkalmasak.

Miért lehet az, hogy az ügyészség mostanra időzítette ezeket az ügyeket?

Nem hiszem, hogy az ügyészség politikai megrendelésre dolgozna. Annál bölcsebbek az ügyészség vezetői, hogy ne tudják: a politikai széljárás változik, és ha valaki politikai forgatókönyv alapján dolgozik, akkor az ő saját szakmai presztízsét fogja kikezdeni. Teljesen ellentétes lenne minden szakmai logikával, ha így működne.

A korábbi választásokon is voltak egymást lejáratni akaró videók, hangfelvételek, stb. Csak folyt valódi kampány is. Fontos politikai kérdésekről voltak viták a jelöltek között. Ez most teljesen hiányzik és kizárólag csak a negatív ügyekre kiélezett időszak volt.

Ez egyébként nem igaz minden településre, mert ott, ahol tétje van a választásnak (például Szegeden) azért sor került polgármester-jelölti vitára is. A legtöbb településen vagy nagyon eldőlt a választás vagy a jelölteknek nincs erre affinitásuk. Ott ezek elmaradtak.

Az MSZP-nek nem volt egységes kampánya, és az őket érintő ügyekben is voltak érdekes reakcióik.

Nagyon nehéz helyzetben van az MSZP. Ebben az önkormányzati kampányban jó választása az MSZP-nek nem volt, és nem is lehetett. Most a rossz és a rosszabb között választhatott. Az arculatra, a politikai üzenetekre és a különböző vádakra való reakciókra is gondolok. Mind a három eset olyan, hogy igazán jó döntést az MSZP - történetének egyik legsúlyosabb válsága pillanatában - nehezen adhatott volna.

A szocialisták helyzetét egyértelműen az elmúlt nyolc évvel kapcsolatos választói vélekedések határozzák meg. Ebben nagy csodát nem lehet tenni. Legfeljebb az lehet a reményük, hogy az elmúlt nyolc évvel kapcsolatos választói vélekedések vagy változnak, vagy átértékelődnek. Akkor az MSZP kijöhet a mostani helyzetéből. De most erről szó nincsen.

Mit vár a vasárnapi választásoktól?

2002-ben a szocialista párt győzött nagy fölénnyel, 2006-ban a Fidesz. Ami most nagy valószínűséggel következik, arra még nem volt példa Magyarországon. Az 1945 utáni nyugat-európai politikában is kivételnek számít, hogy egy párt akkora fölénnyel nyerjen önkormányzati választást, mint ami most Magyarországon bekövetkezik.

Nem lesz olyan választási térkép vasárnap éjszaka, amiben a narancssárga ne lenne feltűnően domináns pozícióban. Szinte egyszínűvé válnak majd az önkormányzatok. Kivéve a kistelepülések világát, ahol feltehetően továbbra is a független jelöltek lesznek a legnagyobb számban.

Mi lehet a helyzet a nagy szocialista bástyákkal? (Szeged, Miskolc és Angyalföld)?

A szocialistáknak szerintem csak ott van esélye ahol két feltétel is egyidejűleg teljesül: egyrészt, hogy hivatalban lévő és népszerű polgármestere van, másrészt pedig, hogy ez a hivatalban lévő népszerű polgármester már korábban bizonyította, hogy a pártlistánál szélesebb bázist tudhat maga mögött. Ebből csupán néhány van az országban. Angyalföld ide tartozik, de ide tartozhat esetleg Szeged is. Kérdés, van-e ezen a kettőn kívül még másik ilyen terület.

Nem kizárt, hogy az MSZP-nek lesz budapesti kerületekben és megyei jogú városokban polgármestere. A nagy kérdés azonban az: ezek mögött a polgármesterek mögött sikerül-e szocialista vagy legalább nem fideszes többséget létrehozniuk. Igazán egy hely van, ahol komoly esélye van erre az MSZP-nek: a XIII. kerület.

A kisebb ellenzéki pártok mire számíthatnak?

Az LMP számára komoly pofon lesz ez a választás. Az ambíciójuk, hogy ők felnőnek az MSZP mellé, az már a jelöltállítás kapcsán semmivé foszlott. Az LMP-nek minimális számú jelöltje van országosan, az ő szereplésüket döntően most már a budapesti eredmény határozza meg. Nehéz lesz ebből úgy kijönni, hogy az LMP előrelépéséről vagy a megerősödéséről szóljanak a hírek. Huszonkilenc polgármester-jelölttel nem lehet csodát tenni.

A Jobbik más eset. Köztük és az MSZP között kiélezett a verseny. A mostani választás eldöntheti, hogy ki a második erő, ki lesz a legnagyobb ellenzéki párt. Az egyik legkomolyabb tét, hogy az MSZP-nek vagy a Jobbiknak sikerül e jobban megerősödnie. Bár az MSZP esetében a megerősödés furcsa kifejezés. A választás abból a szempontból izgalmas lehet, hogy melyik párt mondhatja el magáról, joggal: ő a második erő. Persze a második is fényévekre lesz a győztestől, de az ellenzéken belüli erőviszonyokat mégiscsak meghatározza. Az MSZP számára kiütéssel felérő lenne, ha az lenne a benyomás, hogy a Jobbik is megelőzte.

A budapesti főpolgármester-választás esetében születhet meglepetés?

Kizártnak nem lehet tartani, de nehezen elképzelhető.

Milyen részvételi arányra számít?

Nagyon alacsonyra. Az önkormányzati választásokon mindig alacsonyabb volt a részvétel, mint a parlamentin, viszont az elmúlt 20 évben folyamatosan emelkedett a részvételi arány. Negyven százalékról indult kilencvenben, és a legutóbb már 53 százalék volt. Ez a sáv, amiben eddig mozogtak. A mostani részvétel most inkább az alacsonyabb semmint a magasabb értékek fog közelíteni. Nagyon meglepő lenne egy 50 százalék fölötti részvétel.