Hogyan értékeli az MSZP választási eredményeit?

Az áprilisi országgyűlési választásokon az MSZP súlyos vereséget szenvedett, ami nem volt meglepő. A vereségben nyilván szerepet játszottak a nyolc éves kormányzás hibái:  A reformok  hanyag előkészítése a köz meggyőzésének hiánya, a párt baloldali jellegének elhalványulása, a lakossági kapcsolatok elhanyagolása, a gyenge kommunikáció és a párt egyes politikusaihoz köthető korrupciós ügyek bizalomromboló hatása.

A vereséghez természetesen hozzájárultak külső tényezők is. Így a világgazdasági válság, amely elkerülhetetlenné tette a fájdalmas és népszerűségromboló megszorításokat, a Fidesz gátlástalan, "minél rosszabb az országnak, annál jobb a Fidesznek" ellenzéki stratégiája, a „romokban van az ország” hazugságra épített kampánya és annak sujkolása, hogy egy Orbán Viktor vezette kormány képes lenne fájdalom nélkül leküzdeni a válságot és tejjel-mézzel folyó Kánaánt teremteni.

Ön szerint minek köszönhető, hogy a parlamenti választásokhoz képest az önkormányzatin az MSZP növelte támogatottságát?

Nemzetközi példák sora mutatja: a súlyos vereséget elszenvedő, kormányzati pozícióját elvesztő pártok egy rövid időn belül sorra kerülő önkormányzati választáson általában még súlyosabb vereséget szenvednek. Az MSZP-vel nem ez történt. Az önkormányzati választások eredménye azt mutatta, a párt megkapaszkodott, az országgyűlési választásokhoz képest 4-5 százalékkal több szavazatot kapott.

Ennek fő oka, hogy a tavasszal a Fideszre szavazók egy része már rájött: becsapták. Nem teljesültek a hangzatos ígéretek: elmaradt az azonnali, nagyarányú adócsökkentés, a mindenkinek több pénz, a két hét alatt megszilárduló közbiztonság politikája. Az Orbán-kormány hozzá sem kezdett az ország gazdasági problémáinak megoldásához, csak saját korlátlan és ellenőrizetlen hatalmának minél gyorsabb kiépítésére összpontosított. Több mint másfél millió család, akik devizaalapú hitellel vásároltak lakást, vagy gépkocsit, a törlesztőrészletek drasztikus emelkedésén érezték egyes kormánypolitikusok felelőtlen nyilatkozatainak hatását, az ország iránti nemzetközi bizalom meggyengülését.

Hogyan látja az MSZP helyzetét a Parlamentben? Mennyire hagy teret, kibontakozási lehetőséget a kormányoldal?

Az 59 fős szocialista frakció sajnos nem tud érdemi befolyást gyakorolni a parlament döntéseire. A kétharmados kormánytöbbség minden kezdeményezést visszaver, saját akaratát az ellenzék véleményét figyelmen kívül hagyva viszi keresztül. A parlamenti és a parlamenten kívüli nyilvánosságot ezért arra használjuk fel, hogy keményen bíráljuk a kormány törekvéseit és bemutassuk saját politikánkat mint jobb megoldást az emberek többsége számára és az ország problémáira.

Mi a véleménye Szili Katalin kiválásáról? Ön szerint lehet esélye az MSZP-vel szemben a Szili-féle Szociális Uniónak?

Szili Katalin már hosszabb ideje távolodott az MSZP-től. Rendszeresen és nyilvánosan bírálta a párt irányvonalát, gyakran a frakció közös álláspontjával ellentétes módon szavazott. Jelképes volt egyedüli szocialista képviselőként a részvétele a Parlamentben tartott trianoni megemlékezésen, amiről a szocialista frakció egységes döntéssel távolmaradt. Mindezzel nemcsak az MSZP-nek ártott, de a párt tagjai és támogatói körében saját korábbi népszerűségének, hitelességének is.

Ezt tovább rombolta bejelentése: az MSZP Baranya megyei listáján szerzett mandátumát a frakcióból és a pártból kilépve is meg kívánja tartani, ahogy annak idején, kilépésekor Pozsgai Imre tette. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy Pozsgai Imrével és Szűrös Mátyással szemben Szili Katalin nem a jobboldalhoz csatlakozott. Azt nem tartom valószínűnek, hogy a Szociális Unió a jövőben számottevő befolyásra tesz szert.

Szili kiválása, Botka nyilatkozata és Gyurcsány platformjának meghirdetése pár nap leforgása alatt történtek. Gyurcsány Ferenc úgy látja „rendszerváltásra” van szükség az MSZP-n belül. Mindez arról árulkodhat, hogy a párt jelenleg nem egységes. Ön hogy látja ezt?

Az MSZP demokratikus párt, amely minden fontos kérdésben viták során alakítja ki álláspontját. Az egységnek nem a vita elfojtásában, hanem a kialakított álláspont képviseletében és végrehajtásában kell érvényesülnie. Szili Katalin távozása nem rázta meg a pártot. Botka László nyilatkozatát nem az egység gyengítésének szándéka, hanem a párt hitelességéért és hatékony működéséért érzett felelősség diktálta.

Ami Gyurcsány Ferenc tervezett platformját illeti, azzal kapcsolatban egyelőre több kérdés is tisztázatlan. A párt különböző platformjai a jelenlegi alapszabály szerint nem egyesíthetők. Új platform alakításának nincs ilyen akadálya, ám abban, mint minden platformban, csak párttagok vehetnének részt. Ő viszont párton kívüliek, többek között nemzeti liberálisok és mérsékelt jobboldaliak részvételével is számol, ami megint csak az alapszabályba ütközik.

Hogyan tudják ezt összeegyeztetni?

Az elmúlt héten tartott elnökségi ülésen, ahol ő is jelen volt, mindenki egyetértett a demokráciát féltő, baloldali, liberális és jobbközép erők széleskörű összefogásával. Az MSZP kész ilyet kezdeményezni is, ám a szervezeti összeolvadás, a gazdaság- és társadalompolitikai nézetek nagyfokú különbözősége miatt nem látszik lehetségesnek, de arra nincs is szükség. Ami a Gyurcsány Ferenc által felvetett párton belüli „rendszerváltást” illeti, júliusban a helyi, a területi és az országos vezető testületekben megtörtént a tisztújítás.

Az elmúlt héten az elnökség több fordulós vita után elfogadott és pártvitára bocsátott egy dokumentumot, amely levonja az elmúlt 8 év tanulságait és megfogalmazza a párt megújításának legfontosabb feladatait, ideológiai, politikai és szervezeti tennivalóit. Mindezt tekinthetjük akár „rendszerváltásnak” is.

Sokan bírálják a kormányt, amiért nem készülnek a 2011 januárjában kezdődő féléves magyar EU elnökségre. Ön hogy látja ezt a helyzetet?

A Bajnai-kormány a magyar elnökséget megelőző Spanyolország és Belgium kormányával szorosan együttműködve sokat tett a soros elnökség sikeréhez elengedhetetlen alapos felkészülés érdekében. Ebben a munkában az egyik legfontosabb dolog a feladat lebonyolítására alkalmas szakértői gárda kiválasztása és felkészítése, ami megtörtént.

A kormányváltást követően valamennyi minisztériumban lezajlott értelmetlen politikai tisztogatás, több száz minisztériumi tisztviselő leváltása és elbocsátása ennek a munkának az eredményét azonban jórészt megsemmisítette. Különösen súlyos veszteségnek tartom két hosszú évek óta uniós ügyekkel foglalkozó vezető diplomatának, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárának és az Európai Unióhoz akkreditált brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjének a leváltását.

Ugyancsak hiba volt a képviselet azon munkatársainak hazarendelése, akik az elmúlt években az Európai Unió Pénzügyminiszteri Tanácsának munkájában résztvevő mindenkori magyar miniszter szakmai hátterét jelentették. Öt évig, az Európai Bizottság adóügyi biztosaként, rendszeres résztvevője voltam a Pénzügyminiszteri Tanács üléseinek, így személyesen is meggyőződhettem felkészültségükről, színvonalas munkájukról.

Mit mulaszthat el ezzel a kormány és ennek milyen következményei lehetnek?

A soros elnökség nagy lehetőség és egyben nagy felelősség. A feladat sikeres teljesítése, a közösségi politikák érvényesülésének előmozdítása azt bizonyítaná: Magyarország immár teljes- értékű tagja az Európai Uniónak. A megnövekedett tekintély kedvező feltételeket teremtene nemzeti érdekeink későbbi eredményes képviseletéhez. A kudarc viszont hosszú időre lerontaná Magyarország megítélését. Felelőtlen dolog ezt kockáztatni.