Milyen jelentőségű lehet a csillagászat számára a Kepler-távcső felfedezése?

A tegnapi napon több bejelentése is volt a NASA-nak, mindegyik a Kepler űrtávcsőhöz kapcsolódik. Az egyik legfontosabb az, hogy több mint ezer exobolygó-jelöltet jelentettek be. Ezek olyan naprendszeren kívüli bolygók, amelyekről eddig nem tudtunk.

További mérések kellenek ahhoz, hogy valóban megbizonyosodjunk arról, hogy ezek valóban bolygók, nem pedig más objektumok. Legnagyobb jelentőségük a számuk. Eddig 525 exobolygóról tudtunk. Ezeket mintegy tizenöt év alatt fedezték fel, tehát 1995 előtt egyetlen Naprendszeren kívüli bolygóról sem tudtunk, ezek nap mint nap előfordultak a sci-fi irodalomban, de senki sem tudta, hogy valójában léteznek-e.

Ezek száma nagyon gyorsan nőtt az utóbbi években és jelenleg ez is az egyik legizgalmasabb területe a csillagászatnak. Ezt a számot tegnap a Kepler legalább megduplázta, de lehet, hogy még több bejelentésről is lehet szó.

Másik nagyon fontos dolog, hogy ezek között kisméretű bolygók is vannak. Kisméretű, valószínűleg kőzetbolygók, hasonlóak a Földhöz. Ezzel a felfedezéssel és a Kepler rendkívüli érzékenységével, elértük, hogy Földhöz hasonló méretű bolygókat találtunk más távoli csillagok körül, több száz fényévnyire a Naprendszertől.



Miért fontosak ezek a bolygók?

Ezek a bolygók azért fontosak, mert az eddigi módszerekkel leginkább a jóval, a Földél tízszer nagyobb, Jupiter-szerű bolygók felfedezésére voltunk alkalmasak, most viszont jóval kisebb bolygókat találtunk. Ami a közvélemény számára, ami igazán érdekes, hogy ezen bolygók felszínén esetlegesen élet is lehet. A Kepler ilyeneket is talált, több mint hatvanat.

Több mint ezerkétszáz bolygó-jelölt közül legalább ötven olyan van, amelyik kellő távolságban kering a csillaga körül ahhoz, hogy se túl forró, se túl hideg ne legyen a felszíni hőmérséklete, így a felszínén akár folyékony vizet is tartalmazhat. Ezek az úgynevezett lakhatósági zónában keringő bolygók. Ráadásul a Föld-méretű és a lakhatósági zónában keringő bolygóknak közös halmaza is van. Öt ilyen bolygót is találtak.

Ezen kívül egy másik érdekes bejelentés volt. Egy olyan rendszert talált a Kepler űrtávcső, amelyben egy csillag körül hat exobolygó van és mindegyik elfedi a csillagját. Most kicsiny fényesség változásokat keresnek a távoli csillagok fényességében.

Milyennek lehet elképzelni egy olyan bolygót, amin élet van?

Megdöbbentő sokszínűség tárul fel ezekben a mostani felfedezésekben és az elmúlt évek felfedezéseiben. Olyan naprendszert és olyan bolygókat még nem is találtunk, ami a mi naprendszerünkhöz hasonló. Nagyon sok Jupiterhez hasonló bolygót fedeztek fel, amelyek nagy része nagyon közel kering a központi csillaghoz, sokkal közelebb, mint a Merkúr a mi naprendszerünkben.

Ezeknek a bolygóknak nagyon forró a felszínük, aminek szilárd része nincs is, hiszen óriás gázbolygókról beszélünk. Nagyon sok egyéni kémiai összetételű és fizikai halmazállapotú bolygó képzelhető el, a sziklás magtól kezdve egy vastag víz vagy jégburkon keresztül gáz halmazállapotú vastag sűrű atmoszféráig. Ez az a három fő összetevő, amelynek a különböző kombinációi megtalálhatók a felfedezett exobolygókban.

De igazából ezeknek a feltérképezése még csak most folyik. Általában ami megállapítható ezekről a bolygókról, az a méretük és tömegük, tehát egy átlagos sűrűségük. A távoli exobolygóknak a felépítéséről valamilyen elméleti megfontolásából, bolygókeletkezési-elméletek alkalmazásával lehet valamit mondani. Ez a planetológia, a távoli bolygók szerkezetének a megismerése.

Ez gyakorlatilag a kezdeti fázisában van és most kezdjük ezeket megismerni. Ami biztos, hogy nagyon sok, nagyon változatos bolygó az, amit felfedeztek, melyeknek sűrűsége például a parafától a vasgolyóig terjedhet. Találtak nagyon sűrű, valószínűleg kőzetbolygókat, de vannak kis átlagsűrűségű, gáz halmazállapotú bolygók is.



Milyen életformák képzelhetők el egy ilyen bolygón?

Mindjárt az elején le kell szögezni, hogy a Földön kívül még semmilyen más bolygón nem találtunk életet. Éppen ezért ez nagyon be is határolja azokat a lehetőségeket, illetve gondolkodási irányokat, amelyekben mozoghatunk. Gyakorlatilag nem tudjuk.

Mivel csak egyetlen példányát látjuk a bioszférának, csak sejtelmeink lehetnek arról, hogy milyen más élet jöhet létre, ha egyáltalán megvannak erre a feltételek. Amikor lakható bolygóról beszélünk, akkor általában azt feltételezzük, hogy a hőmérséklet nulla és száz Celsius fok között van. A víznek tehát folyékony halmazállapotúnak kell lennie, mert a mai ismereteink szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kialakulhasson élet.

De ez megint csak a mi földi életkörülményeinkből és a Földi életből való tudásunkból indul ki. Azt is tudjuk, hogy a Földön is vannak ennél sokkal extrémebb körülmények között, nagyon alacsony hőmérsékleten megélő organizmusok, például nagyon nagy ultraibolya sugárzást évszázadokig kibíró baktérium törzsek. Ilyen szempontból a természet kimeríthetetlen és ezt a részét nagyon nem ismerjük.

Szabadon engedhetjük a fantáziánkat, hiszen ilyen mérések és felfedezések még nincsenek. Az biztos, hogy a szilárd felszín valószínűleg segíti az élet kialakulását. Ha egy ilyen bolygónk van, vagy egy óriásbolygó körül keringő hold, aminek szilárd felszíne, lehet, hogy szintén alkalmas lehet az élet hordozására. Nagyon extrém hőmérsékleti és sugárzási viszonyok biztos nem kedveznek az életnek.