Marad az igazságtalanság április 8. után?

 

Kedden kiadott nyilatkozatában az MSZF arra szólította fel a választókat, hogy menjenek el szavazni, mert az igazságtalan elosztási viszonyokon csak akkor tudnak változtatni, ha győzelemre segítik azokat a demokratikus erőket, amelyek meg akarják adóztatni az óriásvagyonokat, vissza akarják venni a közpénzekből született magánvagyonokat, és fel akarják számolni a szegénységet.

Magyarország társadalompolitikáját ma néhány oligarcha formálja a kormánnyal összefonódva. E maroknyi csoport érdekközösségének rendelődik alá a bérből és fizetésből, ill. nyugdíjból élő többség megélhetése és életszínvonala, szellemi és erkölcsi gyarapodása, az emberi és a társadalmi emancipáció. A kialakult gazdasági-politikai összefonódás a társadalmi felemelkedés akadályává vált azáltal, hogy kisajátítja magának a megtermelt érték zömét, milliókat pedig szegénységbe és nyomorba kényszerít, megfosztva őket minden esélyüktől.

A regnáló hatalom maga alá rendelte az ügyészséget és az igazságszolgáltatást, a nemzeti hírügynökséget, a rádiót és a televíziót. Az állami kulcspozíciókba saját embereit ültette. A lekötelezés, a lekenyerezés, a burkolt és kevésbé burkolt korrupció sűrű hálójába fonta kliensrendszerének letéteményeseit. Noha a rendszer falán repedések keletkeztek, még nem omlott össze a kéz kezet mos urambátyám világa, vészhelyzet esetén pedig kész volna akár a szélsőséges erőkkel is összefogni, hogy fenntartsa uralmát a társadalom fölött.

A nemzeti köntösbe bújtatott konzervativizmus minden erejét latba veti, hogy meghiúsítsa a szükséges társadalmi változást: a szegénység felszámolását, a gyermekéhezés kiküszöbölését, a lakhatási garanciát, a gyermekes családoknak kilátásba helyezett állami lakhatási segítséget, az elérhető bérlakáshoz juttatást. Pedig milliókon segíthetne a szociális minimum bevezetése, a családi pótlék duplára emelése. Az MSZF tapasztalatából kiindulva állítja, hogy nagy segítség volna az embereknek, ha kétszeresére emelnék a nyugdíjminimumot, emelnének minden 100 ezer Ft alatti nyugdíjat, visszaállítanák a 13. havi nyugdíjat, ha a nettó minimálbért 150 ezer Forintra emelnék. Ha támogatnák a gyógyszerárakat, 50 százalékkal megemelnék az egészségügyi dolgozók bérét, mérsékelnék a gáz és a villany árát 30, ill. 10 százalékkal az átlagfogyasztásig, a hitelkárosultak adósságát pedig az eredeti árfolyamon számolnák újra.

Ezeknek a szociális érdekeknek az érvényre juttatása csak tömeges választási részvétellel és akarattal valósítható meg. Április 8-án véget lehet vetni a jelenlegi antiszociális politikának, és fel lehet tartóztatni a társadalmi szétzüllés folyamatát.

Véget lehet vetni a félelem légkörének, melyet politikai körök önös érdekből azért gerjesztenek a választás előtt, mert azt akarják elhitetni a néppel, hogy még a hazáját is elveszítheti, ha nem rájuk szavaz. El akarják hitetni, hogy csak akkor maradhatunk meg magyarnak, ha másokat gyűlölünk, ha más fajokkal szemben felsőbbrendűnek tartjuk magunkat, és ha türelmetlenséget tanúsítunk mások vallásos meggyőződésével szemben. Arra biztatnak bennünket, hogy dédelgessük magunkban az embertelenség csíráját.

A Magyar Szociális Fórum felhívja a választók figyelmét a mostani társadalompolitika folytatódásából fakadó veszélyre, és legfőbb felelősének március 15-én elhangzott példátlan fenyegetőzésére: "A választás után természetesen elégtételt fogunk venni. Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is."

A Magyar Szociális Fórum, az emberek és a sokaság javára végzett másfél évtizedes munkájából kiindulva vallja, hogy a magyar társadalomnak szociális demokráciához fűződik érdeke, olyanhoz, amilyent a demokratikus ellenzék kormányfő-jelöltje hirdetett meg a nyolc éve regnáló hatalommal szemben.