● Vidéken és a mezőgazdaságban sok embernek adnak munkát, ezért kevesebben költöznek el.
● A magyar kisvállalkozásokat erősítik.
● Csökkentik a más országok termelésétől és az árváltozásoktól való függést.
Milyen megújuló energiák léteznek, és ezek mire jók?
A napenergia passzívan (épületek tájolása) és aktívan (
napelem, napkollektor) is hasznosítható. A napelem áramot termel, míg a napkollektorral fűteni és vizet melegíteni lehet. A napenergia egy családot, de akár egy kisvárost is el tud látni árammal.
A Pécsi Hőerőmű területén épült naperőmű munkálataiban 260 ember vett részt, ami jól szemlélteti a megújulók munkahelyteremtésben tárgyalt szerepét. Ennek ellenére Magyarországon a napenergia egyelőre méltatlanul mellőzött, pedig a helyi energiaellátáshoz (például tanyák áramellátása) jelentősen hozzájárulhatna.
A szélenergiát szélturbinák alakítják elektromos árammá, azonban Magyarország időjárása nem alkalmas arra, hogy a termelés folyamatos legyen és a hatásfoka is alacsony.
Egy bizonyos szélsebesség alatt például az elméletileg lehetséges teljesítmény többszörösen romlik. Vagyis ha ez a maximum 250 háztartás, akkor egy adott szélsebesség alatt már csak 10 családnak jut elég elektromosság.
A geometrikus energiával (földhő és hévíz) közvetlenül fűthetünk, illetve ha elég magas a hőmérséklet, akkor áramfejlesztésre is alkalmas. Tudtad, hogy Magyarország Európa egyik leggazdagabb geotermikus energiával rendelkező országa? Gondolj csak remek fürdőinkre, melyeket hévizek táplálnak. Ez annak köszönhető, hogy nálunk az úgynevezett geotermikus gradiens értéke meghaladja a világátlagot.
A Magyarországon használt megújuló energiaforrások fele úgynevezett biomassza (tűzifa, mezőgazdaságban keletkezett növényi hulladék, állati ürülék, bioüzemanyagok, biogáz). A biomassza egyaránt alkalmas hő és áram termelésére, de ezek együtt is előállíthatók kisebb erőművekben. A kisközösségek számára ez nagyobb önállóságot jelent és helyben biztosít munkahelyeket.
A vízenergiával rendkívül hatékonyan tudunk elektromosságot termelni, azonban a magyarországi folyók alacsony esése miatt itthon ezt az energiaforrást csak kismértékben tudjuk használni. Bár a Magyar Tudományos Akadémia becslése szerint a teljes hazai áramfogyasztás 10-12%-át lehetne fedezni vízenergiával, az erre alkalmas erőművek építése még várat magára.
Kilátások a jövőre nézve: még több napenergia?
A megújuló energiák hasznosítása hatalmas lendülettel terjeszkedik, ami a jövőben sem áll majd meg. A hazai eredmények szerényebbek ugyan, mint a nemzetköziek, de azért komoly változások történtek itthon is. Az elmúlt 20 évben például a “zöldáram” termelése többszörösére emelkedett. A megújulók közül pedig a jövőben a legnagyobb szelettel a napenergia, a biogáz, és a geotermikus energia járul majd hozzá a magyar energiatermelés tortájához.
Mini erőművet, például napelemet, engedély nélkül bárki szabadon telepíthet (a lényeg, hogy maximum 0,5 MW teljesítményű lehet), csupán bejelentést kell tenni az áramszolgáltatónál. Emiatt 2008 és 2016 között a 452-szeresére nőtt a családok napenergia használata, így a mini erőművek 99%-a napelem. A hazai pályázatok és a csökkenő költségek is fokozzák a napenergia-hasznosítási kedvet.
A napenergia mellett szóló további érvek:
● Mindenhol rendelkezésre áll.
● Könnyen, bárki hasznosíthatja (a tetőn elhelyezve nem foglal el plusz helyet).
● Állami támogatással (például pályázat) olcsóbban beszerezhetők.
● Hosszú távon megtérül és utána ingyenes.
● Az élettartama és hatékonysága a technológiai fejlődéssel folyamatosan javul.
● Passzívan ingyenesen is hasznosítható (épületek tájolása).
● Áram- és hőtermelésére is alkalmas, illetve mindkettő egyszerre megvalósítható.
A megújuló energiák használatának rengeteg előnye van, a technológiai fejlődés pedig a hatékonyság fokozásával és az árak versenyképessé tételével még inkább segíti szélesebb körű elterjedésüket.
