Alább a részletek, de a tanulságot már most levonhatjuk: minden nap, amit Orbánék még hatalmon töltenek, súlyos károkat okoz Magyarországnak.
Ma, február elsején már kiállíthatják a januári számláikat a METÁR és KÁT rendelet alá tartozó áramtermelők, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) egészen tegnapig nem sikerült közzétennie a 2025-re vonatkozó (az eddigi szabályozás szerint az inflációval emelt) áramárakat – pedig ez a MEKH kötelessége lett volna “a tárgyév január hónapjának 10. munkanapjáig”, ahogy azt a vonatkozó 389/2007 (XII.23.) kormányrendelet előírja.
De mielőtt beköszöntött volna a február, a kormány bravúros sprinttel oldotta fel a bizonytalanságot: január 31-én, 22 óra előtt néhány perccel kijött a Magyar Közlöny és benne a 7/2025 (I.31.) kormányrendelet, ami 23 órakor hatályba is lépett, és január 31-i határidővel, azaz egy 60 perces időablakkal kötelezte a MEKH-et az új rendelet szerinti, már nem inflációkövető, hanem akár öt évre befagyasztott áramárak közzételére. (Bezzeg az adókat sikerült az inflációhoz kötni...!)
És micsoda szerencse: a MEKH munkatársai nem bulizgattak péntek éjszaka, hanem a munkahelyükön frissítgették a Magyar Közlönyt, így pont sikerült észrevenniük az új rendeletet, a jogszabály gyors értelmezése után elvégezték a szükséges számításokat, frissítették a terjedelmes excel-táblákat, és feltöltötték a honlapra – mindezt 60 percen belül. Bárcsak mindig ilyen flottul működne a közigazgatás…
Komolyra fordítva a szót: nyilvánvalóan azért kellett puccsszerűen eltörölni az automatikus inflációkövető árazást a kötelező átvételi rendszerben, mert súlyosan sérti a NER naperőmű-oligarcháinak az érdekeit. A nem elhanyagolható infláció mellett az akár öt éves árbefagyasztás masszív milliárdokkal rövidíti meg a Fidesz-közeli szupergazdagok tőkejövedelmét. Sajnálni persze nem kell őket, aggódni értük még kevésbé – sőt, ebből a tragikomikus kapkodásból az derül ki, hogy inkább miattuk aggódik a kormány: attól féltek, hogy az áramtermelésben érdekelt oligarchák (Tiborcz, Mészáros, Szíjj, Matolcsy és Rogán körei) ismét megakadályozzák a számunkra kedvezőtlen jogszabálymódosítást.
Ismét, mivel bő egy hónapja, tavaly decemberben történt már ilyen. Az Országgyűlés utolsó napi szavazási dömpingjében szinte senkinek nem tűnt fel, hogy a Fidesz-frakció leszavazta a Fidesz-kormányt. Pedig így történt: egy, a KÁT-os áramtermelők érdekeit sértő módosítást kértek ki és szavaztak le a fideszesek.
A Törvényalkotási Bizottságban a fideszesek által megszavazott összegző módosító javaslat három pontját a plenáris ülésen külön szavazásra kérte ki a kormánypárti frakció, hogy leszavazhassa azokat: a 20., 21. és 57. módosítópontok így nem kerültek elfogadásra.
Ezek a módosítások azt eredményezték volna, hogy az egyre gyakoribb esetekben, “amikor a hazai szervezett villamosenergia-piac által adott elszámolási időegységre közzétett másnapi piaci ár nulla vagy negatív” “a megtermelt villamos energia után a kötelező átvételre jogosult termelő számára a kötelező átvételi ár nem fizethető ki vagy csak csökkentett mértékben kerülhet kifizetésre”. Nem kell sokat gondolkodni azon, hogy az elmaradó kifizetések miért fájtak volna a KÁT-os naperőmű-parkokat birtokló NER-eseknek, és vajon van-e köze ehhez annak, hogy a 134 bátor ember egyik pillanatról a másikra meggondolta magát.
De ha az egyik oldalon ott van a NER-elit, akkor a kormány miért próbál szembemenni velük? Mert a másik oldalon ott vannak az ipari áramfelhasználók: részben szintén NERes, részben külföldi (kínai stb.) befektetők, akik már jó ideje nyomasztják a kormányt Európa legdrágább piaci áramára miatt. Ennek okát részben a KÁT-ban látják, mivel az a Portfolio cikke szerint “fokozza az ipari energiafogyasztók terheit is, hiszen a rájuk emiatt kirótt többlet fizetési kötelezettség az idén nyári hónapokban 8-11 forint körül járt kilowattóránként, amely az árambeszerzési költségük 15-20 százalékát tette ki.”
Tehát a Fidesz-kormányt rángató nagytőkés oligarchák ipari áramfogyasztó cégei az egyik oldalon, a Fidesz-frakciót rángató nagytőkés oligarchák áramtermelő cégei a másik oldalon – mondhatnánk, hogy minden pofon jó helyre megy, csak közben egyszerre teszik tönkre a magyar gazdaság versenyképességét és az energetikai zöld átállást.
Persze egy normális országban a különböző célok és legitim érdekek összehangolása a jó kormányzás keretében, kulturált és eredményes módon megvalósítható.
Bindzsisztánban, 2025-ben viszont a szűkülő forrásokon marakodó oligarchacsoportok mindenki mindenki ellen harcát látjuk, amihez kedvük szerint használják a törvényhozó és a végrehajtó hatalom fideszes birtokosait is – ez magyarázza energetikai ügyekben a Fidesz-kormány és a Fidesz-frakció közti váratlan összecsapásokat.
