A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) közösen tüntet a kormány intézkedései ellen szombaton a Belvárosban. Utóbbi szakszervezet elnökéhez, Borsik Jánoshoz a szakszervezetek szerdai egyeztetése után azzal a kérdéssel fordultunk, mit vár a szombati a demonstrációtól.

Sok felszólaló lesz, zömében azokról a területekről, ahol a legnagyobb problémák jelentkeznek. Elmondjuk majd mi a gond a kormány intézkedéseivel. Az együttműködő szakszervezetek a követeléseiket tartalmazó közös petíciót is átadják a kormánynak.

Több intézkedést is kifogásolnak. Haladjunk sorban – miért ellenzik a szakszervezetek a 16 százalékos szja bevezetését?

A 16 százalékos személyi jövedelemadó január elsejei bevezetése – ellentétben a kormány állításával miszerint a törvény igazságos és arányos – igazságtalan és aránytalan. Ez a rossz megoldás növeli a nyolcvannyolc százalékos munkavállalói létszám terheit. Progresszív adózásra lenne szükség, akár három- akár ötkulcsos szja-val.

A 98 százalékos különadóval is problémájuk akadt.

A 98 százalékos különadó nemcsak azokat találja el, akik esetleg százmillió forinttal távoztak egy adott cégtől - tehát a menedzsereket - hanem igazságtalanul azokat is, akik megdolgoztak azért a pénzért, amit törvényesen felvettek.

Javaslatunk: a többségi állami és az önkormányzati többégű cégeknél a szerződések megkötésekor kötelessége legyen a tulajonosnak beavatkozni. Az elmúlt húsz évben egyetlen kormány, vagy önkormányzat sem fogta meg ezeket a szerződéseket. Utána persze sokszor volt késő a bánat...

A harmadik kiemelt terület a magánnyugdíjpénztárak államosításához kapcsolódik.

A kormánynak először mérlegelnie kellett volna, hogy a pénztárak működése miként valósulhat meg a jövőben. Meg kellett volna vizsgálni, hogyan lehetne a pénztárak hatékonyságát növelni. Vizsgálat nélkül döntöttek a magánpénztárakról, nagyon nehéz helyzetbe hozva ezzel a tagokat. Nem ez lett volna a helyes mód.

Milyen szinten szólhattak bele a kormány döntéseibe? Milyen esélyekkel javasolnak ma bármit is a szakszervezetek a kormánynak?

Folyamatosan tárgyalunk a kormánnyal a jövő évi bérek kapcsán. Ezek a tárgyalások csütörtökön folytatódnak. A háromoldalú szociális párbeszéd, tehát a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány részvételével zajló tárgyalások akadoznak. Ezt kifogásoljuk is. Azt követeljük -a tüntetésen is hangsúlyozni fogjuk, hogy a kormány változtasson ezen a gyakorlaton. Minden problémás dolgot meg kell beszélni a partnerekkel - utána jöhet a döntéshozatal, nem pedig előtte.

Mire számítanak, a tüntetés után változni fog a kormány hozzáállása? Hány emberre számítanak a demonstráción?

Nehéz megbecsülni. A közszféra, azaz a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma kezdeményezte a demonstrációt. Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség persze egyetértett a felvetéssel. Több ezer emberre lehet számítani.

Mi lesz a következő lépés, ha a tárgylások és a tüntetés sem hoz kézzelfogható sikert? Elképzelhető, hogy a tüntetések sikertelensége után drasztikusabb lépésre, mondjuk általános sztrájkra szánják el magukat?

Erről a mai egyeztetésen ilyen konkrétan nem volt szó. A tüntetésen elmondott követelések után valószínűleg jelzi a kormány, hogy milyen hatást gyakoroltunk rá. Utána ismét leülünk, és megtárgyaljuk, szükséges-e még hasonló akció, vagy valami más. A sztrájk egyelőre még nem került szóba.