Az MSZP támogatja, a Fidesz ellenzi, Rogán mást javasol

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője a kormány törvénymódosításait egyáltalán nem tartja alkalmasnak arra, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt zavargásokat megfékezze, az ellenzéki politikus szerint ugyanis ez nem elsősorban jogalkotói, hanem jogalkalmazási kérdés. Mint mondta, a hétvégi események is azt bizonyítják, hogy nem a törvények hiányoznak, hanem a zavargásokkal szembeni fellépés nem elég hatékony, a rendőrség nem tudja igazán megelőzni ezeket az eseményeket.

Szerinte nem a gyülekezési jogban keresendő a probléma, mert az jelenleg is csak az erőszakmentes gyülekezést engedi, viszont büntet mindent, ami ezen kívül esik. A fideszes képviselő szerint a közrendről szóló előterjesztés több ponton is alkotmányellenes.

Mint mondta, szerinte az alaptörvénybe ütközik, hogy a félelemkeltésre alkalmas rendezvény résztvevője szabálysértést követ el, és önmagában a "félelemkeltésre alkalmas rendezvény" fogalma is alkotmányellenes. Érvelése szerint a gyülekezési jog korlátai csak a jog gyakorlási módjára - békés vagy erőszakos - vonatkozhatnak, de a tartalmára nem, mert ez cenzúra lenne. Szerinte formailag is alkotmányellenes a javaslat, mert nem a kétharmados gyülekezési törvénybe, hanem a szabálysértési törvénybe akarják beletenni a korlátozást.

Répássy Róbert ugyanígy alkotmányellenesnek tartja, hogy szabálysértésnek minősítenék a be nem jelentett gyűlés szervezését is, ami szerinte azt jelenti, hogy a "gondolatbűn" szintjén kezelik ezt a témát. A fideszes politikus azt is alkotmányellenesnek nevezte, hogy szégyenlistára tennék azokat, akik nem fizetik ki a szabálysértési bírságot.

Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa az MTI-nek azt mondta, hogy az MSZP támogatja a törvénymódosítást, ugyanakkor hiányolta a Fidesz konzekvens álláspontját. A szocialista képviselő úgy vélte: eddig a magyar társadalomban nem voltak kiemelkedő súlyú problémák azok a bűncselekmények, amelyeknél a szaktárca be kívánja vezetni az előkészület büntetendőségét, most viszont azzá váltak.

A képviselő szerint bizonyos jogszabályokat lehetne következetesebben értelmezni, mind az ügyészségeknek, mind a bíróságoknak másként alakulhatna a joggyakorlata. A képviselő ugyanakkor hozzátette: egy politikus nem szólhat bele a jogalkalmazásba, nem mondhatja azt, hogy szigorúbb büntetést szabjanak ki, csak azt teheti meg, hogy pontosítja a jogszabályt, vagy a szankciók mértékét.

Szerinte csak részben a bíróságok hibája, hogy súlyos rongálások miatt szinte súlytalan büntetéseket szabnak ki, súlyosabb büntetés kirovását ugyanis a jogszabályok nem teszik lehetővé. A kormánypárti képviselő kitért arra is, hogy szükségesnek tartanák a gyülekezési törvény módosítását is, többek között a párhuzamos rendezvények tiltásával, a spontán gyülekezés szabályozásával kapcsolatban.

Rogán Antal, a tüntetésekkel leginkább érintett Belváros polgármestere úgy látja, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlanná vált, "befuccsolt" az eddigi engedélyezési gyakorlat, mert a hatóságok nem nagyon akarják vállalni annak a felelősségét, hogy bizonyos rendezvényre, útvonalakra vagy helyszínekre nemet mondjanak, holott ezt Nyugat-Európában megteszik.

A polgármester további veszélyeket lát az ősz folyamán, mint mondta, a civilek október 4-én tartják tüntetésüket, amelyre egy ellentüntetés következhet, három nappal később óriási lezárások lesznek a NATO-csúcs miatt, majd október 23. következik.

Hozzátette: nem biztos abban, hogy ilyen sűrűségű rendezvénydömping esetében folyamatosan lehet azokat az intézkedések alkalmazni, mint amit ezen a hétvégén is alkalmazott a rendőrség, hiszen az V. kerületben is emberek élnek.

A polgármester ezért azt vetné fel - ha ez más önkormányzati vezetők támogatásával is találkozna -, hogy az engedélyezés felelősségét hárítsák részben a települési önkormányzatra, hiszen egy választott tisztségviselő, egy polgármester mindig nagyobb bátorsággal mer nemet mondani, mint egy köztisztviselő vagy egy rendőri vezető. Mint mondta, az októberi időszakra ez már nem megoldható, de a következő tavaszi idényben igen.

Rogán Antal másik javaslata az, hogy jelentősen megemelné az utcabútorok megrongálásért kiszabható büntetést, ami jelenleg csak néhány 10 ezer forint. Szerinte ezt nem csak a tüntetések esetére, hanem például graffitire vagy egyéb károkozásra is lehetne alkalmazni.

Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság KDNP-s elnöke a szombati zavargásokról az MTI-nek azt mondta: a kormány forgatókönyve szerint zajlanak ezek az események, minden alkalommal gyakorlatilag ugyanaz történik, ugyanazok a szereplők is, és úgy tűnik, hogy kormányzati szándék sincs ennek a helyzetnek a megváltoztatására, mert a kormány a "régi módszer" szerint a félelemkeltést alkalmazza eszközként.

Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője hétfőn a parlamentben napirend előtt beszélt arról, hogy az SZDSZ kész támogatni minden jogvédő jellegű törvénymódosítást, amely nem jár a szabadságjogok korlátozásával. Az SZDSZ-es képviselő azt mondta, a legutóbbi hétvége egyenlege gyalázatos, okkal érzik egyre többen ebben az országban azt, hogy az állam nem képes megvédeni őket, nem képes garantálni az emberi jogaikat.