Kis késéssel sikerül berobbanni az ülésre, a megjelentek már itt vannak és világmegváltanak. Gyurcsány, Bajnai, Veres a kormány részéről, Lendvai Ildikó az MSZP-től, Horn és Fodor Gáborok a liberálisoktól, Kósa és Varga Mihály a Fidesztől (sehol egy Navracsics, sehol egy Orbán – úgy tűnik, a frakcióvezető már unja a miniszterelnököt, a Fidesz sámánja pedig épp nem tudott hatásos varázsigét kitalálni), Dávid Ibolya és Herényi Károly képviselik az MDF zaklatott életű frakcióját, a KDNP részéről az egy Hargitai János van jelen.

Éppen Gyurcsány beszél, a lényeget ismerteti: nem hozott örömteli híreket. Az már biztos, hogy nincs keret a tizenharmadik havi bérkifizetésekre, nem lesznek emelések sem a közszférában. Szigorodik a tizenharmadik havi nyugdíjak rendszere is: azok kapják, akik öregségi nyugdíjat kapnak, és legfeljebb nyolcvanezer forintot. Azaz a kispénzűek a rendes havi összeget, a tehetősebbek (ritka fogalom nyugdíjasokról szólva) maximum nyolcvanezret kapnak, nem többet. A körülményekhez képest érthető és méltányolható, bár örömtelinek nem mondanánk. Nagyon nem. Különösen a rokkantnyugdíjasok esetében: ők nem kapnak a pluszból semmit sem.

De legalább magán is spórol a kormány, szó nem érheti a ház elejét: befagyasztják béreiket, nem osztanak jutalmat, sőt: az állami vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak fizetését 10 százalékkal csökkentik, az állami vállalatok vezetőinek sem fizetik ki a prémiumot, jutalmat, 13. havi juttatást. Értesülni erről csak szőrmentén fogunk: minden kormányzati kommunkációs projektet le kell állítani, már ami nem a megszorító csomaggal foglalkozik. Visszafogják az állami intézmények dologi kiadásait is: spórolni fognak magyarán. Nem kicsit.

Az egész hátterében a válságon kívül az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás van: az IMF hajlandó ugyanis támogatni minket, két feltétellel. Ne vállaljuk túl magunkat költségvetésileg, azaz ne túlozzuk el a kiadások mértékét. És ne legyen bevételcsökkentés se – most nem lenne praktikus ötlet kevesebből gazdálkodni. Ha ezt tartani tudjuk (nem tűnik kizártnak), megkapjuk a kért támogatást.



Mindent összevetve speciális reformra nincs szükség, de a többi parlamenti párt segítségét kéri a kormányfő, hogy közös döntéseket hozhassanak: egyszerűbb, átláthatóbb adórendszert szeretnének, nyitottak minden tárgyalásra kormányoldalon. Sőt: 2009-ben a munkabéreket terhelő adók csökkentéséről is lehet érdemben beszélni: ha úgy állunk majd, ennek nem lesz a kormány részéről akadálya. Sőt: Draskovics Tibor speciális megbízást is kapott: eddig nem ismert intézményrendszert kell kidolgoznia a korrupció ellen.

Létrehoznak egy ezermilliárd forintos növekedési alapot is a kilábalás érdekében: ide akár EU-s forrásokat is átcsoportosítanak majd, sőt: ha van olyan projekt, amit még nem kezdtek meg, de a forrásokat már lekötötték hozzá, felülvizsgáltathatik: lehetnek majd olyan beruházások, amiket elhalasztanak. Ha jól értjük, ez nem befolyásolja például a négyes metró sorsát, autópálya-ügyben nem tudjuk megítélni a kérdést. Éppen a hatost nem ártana befejezni, a Dél-Dunántúlnak nagy szüksége lenne normális közlekedésre – gazdasági szempontból, elsősorban.

Átalakítják majd a segélyezés rendszerét is, figyelembe véve az ellenzék javaslatait is: a rászorultság elvét jobban érvényesítik, megjelenik majd a munkavégzéshez kötött szolidaritás intézménye.

Lendvai Ildikó bepótolja a tegnap estét: végre elárulja, miről tárgyalt a frakció. Két kulcsszó mentén támogatják a kormány programját – árulja el: ez a biztonság és a védelem. Fontosabb megvédeni a közszférában létező munkahelyeket, mint béreket emelni – ezért elfogadják a nominális fagyasztást és a tizenharmadik havi pénzek visszafogását is.

Ám ez azt is jelenti, hogy át kell gondolni a költségvetést: biztonsági elemeket kell beépíteni. Kicsit olyan, ez mint az esernyő – mondja (a sajtót ismerve halljuk még párszor ezt a hasonlatot). Ha borús az idő, viszünk magunkkal paraplét. Sőt: a babonásabbja bízik abban is, hogy az eső nem is fog esni, ha meglátja az esernyőt. Politikusként utóbbi változatot ugyan nem támogatja (túl egyszerű megoldás lenne a válságra, attól tartunk), de a szükségességet nem vitatja.