Meglepő húzással Járai Zsigmondot is citálja: cash is king, mondotta az exminiszter, azaz ilyen időkben tisztelni kell a készpénzt. És ezzel az iránnyal egyetért az MSZP is: meg kell őrizni azt, ami van.

De ha nem lesznek béremelések, ám fagyjanak be a közkiadások is – javasolja. Át kell vizsgálni a tervekben bizonyos kiadásokat.

Kósa Lajos szólal fel a Fidesz részéről: kissé csalódottnak tűnik (tiszta nemzeti csúcs, aki a mai naptól várta a felelős politizálást, ne firtassa a Mikulás kérdését se, nagyon kellemetlen salódások érhetik): ő azt hitte, a válságról fognak tárgyalni – mondja. És nem. Több az újságíró, mint a politikus, ez egyértelműen PR-fogás – mondja a debreceni polgármester (a sajtó sorai közt nyűzsgő Szijjártó képviselő helyzetéről nem tudunk: ő minek számít?). Kifogásolja a Gyurcsány által korábban említett nemzetközi példákat is, szerinte azok az intézkedések még nyáriak, debezzeg Gyurcsány még három hete is azt mondta, hogy minket nem érint a válság (ez az új Fidesz-lemez, kombinálva az állandó nemmel – a szerintünk úgy kellene, hogy... kezdetű sajnos még mindig hiányzik a repertoárból). Kósa szerint az ilyen megbeszélések máshol nem sajtónyilvánosak, és nem is kell annak lenniük. A kormány megteszi a szükséges lépéseket és kész – aki érti az állam működését, nem is számíthat másra. Gyorsan bejelenti a kormány, mit tesz, és kész. Ők viszont (valószínűleg nem csak magát és Varga Mihályt értve a többes számhoz) még mindig nem értik, mit akar Gyurcsány. Október tizenharmadikán még arról volt szó, hogy elsőként szereztük meg ezt a támogatást, most mégis az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről beszélünk (azaz nem, de ez más téma). Szerinte is úgy áll a helyzet, hogy harmadik költségvetésre van szükség, és leginkább azt vizsgálná, mi is vezetett ehhez a helyzethez (segítünk: természetesen Gyurcsány). De ő is segít, idéz egy beszédet, mely szerint ilyen böszmeséget még senki sem csinált. Az Önök hat éve tönkretette az országot – közli udvariasan, és az IMF-segítség árnyoldalaira figyelmeztet: a harmadik világban szoktak ilyenért folyamodni, ehhez képest mi leszünk az első ilyen EU-tagállam.
 


Kifogásolja a formát újfent: nem ismertek a pontos részletek, és a képviselők támogatása nélkül nem is lehet ilyenekről megállapodni (Nyuszika rémlik fel a viccből: ha a kormány nem lép magától, hanem egyeztetni akar, az a baj – ha a képviselők támogatása nélkül, akkor meg az.).

Hargitai János, a társutas KDNP képviselője is inkább a marketingnek tudja be az eseményt. Szerinte Gyurcsány egy elemző benyomását kelti, ami nem is lenne baj, ha Gyurcsány elemző lenne. De nem az. A felelősséget pedig nem érzi a kormányfő szavaiban. Az EU támogatását elfogadhatónak tartja, ezért lobbizik Orbán is, de az IMF-ből nem kérne: szégyen lenne az országra nézvést. Ne az emberekkel akarják megfizettetni a válságot – mondja (ez sem új), ne vegyék el jövedelmük egyharmadát (nekünk a tizenharmadik havi nem tűnik ilyen soknak, de lelke rajta. Drasztikusan hangzik, bizonnyal ez is a célja).