Élénk vita az EP-ben a roma integráció problémáiról

A magyar európai parlamenti képviselőkből a legtöbb hozzászólást az elmúlt hónapban Cordobában április 8-án megrendezendő Európai Roma Csúcstalálkozó váltotta ki. A csúcsot megelőző plenáris vitában a Fidesz részéről Járóka Lívia – az EP roma ügyekért felelős előadója - az MSZP-s Göncz Kingával egyetértésben a vita folyamán hangsúlyozta egy egységes uniós roma stratégia kidolgozásának szükségességét.

Az MSZP képviselője Tabajdi Csaba kijelentette, hogy a problémával kapcsolatban a többségnek és a kisebbségnek egyaránt megvan a maga felelőssége. Az itthon használt retorikához képest rendkívül visszafogottan nyilatkozott meg a Jobbik két EP képviselője Morvai Krisztina és Balczó Zoltán: a cigánygyerekek felemelkedésének kulcsát mindketten az oktatásban látták. Ezzel kapcsolatban Balczó megjegyezte, külön iskolai keretek között „pozitív diszkriminációt” tart szükségesnek a roma gyerekek integrációja céljából.

Az EP határozatában egy a romák integrációját célzó komplex fejlesztési csomagot fogadott el. A határozat ismételten felszólította az Európai Bizottságot, hogy a romákat sújtó társadalmi és gazdasági kirekesztés ellen dolgozzon ki egy átfogó Európai Roma Stratégiát. A bizottság és a soros spanyol elnökség szervezésében ma kerül sor a cordóbai csúcstalálkozóra, melynek célja az uniós intézmények és a civil szervezetek közötti eszmecsere a romák társadalmi befogadását célzó uniós törekvésekről.

Tabajdi: totális zsákutca

Tabajdi Csaba az MSZP EP képviselője szerint a roma probléma megoldását mindenekelőtt helyi szinten kell megoldani, de mindenképpen szükséges lenne EU-s irányelvek kidolgozására, valamint ehhez a megfelelő források biztosítása is. A képviselő emellett visszautalt a már korábban is hangoztatott kölcsönös felelősségre. Arra a kérdésünkre, hogy a magyarországi roma kérdést hogyan oldhatnák meg a politikai pártok a képviselő elmondta, hogy a kérdést „ki kéne vonni a politikai harcokból” és a „pártoknak önkorlátozást kellene tanúsítani”.

Arra a kérdésre, hogy a megoldásra lát-e esélyt azt mondta, hogy csak egy több cikluson átívelő program jelenthet megoldást. Ezzel kapcsolatban utalt a Horn, illetve Orbán kormányok alatt működött, ám később megszakadt középtávú roma programra, mint lehetséges mintára. Ezzel a programmal kapcsolatban megjegyezte, hogy további helyi szintekre történő kiterjesztésére lenne szükséges, hiszen a romák helyzetét mindenekelőtt ezeken az alsóbb szinteken lehetne javítani.

A szocialista képviselő arra a kérdésre, hogy az ügyben elképzelhetőnek tart együttműködést olyan partnerekkel, mint a Jobbik egyértelmű nemmel reagált. Kiemelte, hogy a Jobbik „megoldásai csak tetézhetik a bajt”. Arra a felvetésre, hogy az EP-ben a Jobbik képviselők visszafogottan nyilatkoztak és a cigánygyerekek oktatásának szükségességét hangsúlyozták Tabajdi azt mondta, hogy a Jobbik „kétarcú” politikát folytat és valójában nem a romák integrációjára, hanem „a fajgyűlölet, a magyarság és a romák szembeállítása a Jobbik valódi arca, ami totális zsákutca magyar nemzeti szempontból”.

Morvai: „A Jobbiknak faltörő kosként kell előremennie” a kérdés megoldásában

Megkérdeztük Morvai Krisztinát a Jobbik EP képviselőjét is, hogy szerinte, illetve pártja szerint hogyan lehetne megoldani a romák problémáját Magyarországon? Morvai képviselőnő mindenekelőtt a hiteles cigányvezetők szükségességét hangsúlyozta, akik képviselhetik a roma lakosságot. Emellett arra is rávilágított, hogy a Jobbik legfontosabb programpontja „a cigányság segélyfüggőségének” felszámolása munkahelyteremtéssel és az oktatás fejlesztésével.

Morvai hozzátette, hogy „a jelenlegi politikai elit abban érdekelt, hogy a jelenlegi állapotokat, a rendetlenséget, a munkanélküliséget kívánja konzerválni és a Jobbik az a párt amely kifejezetten a cigányság felemelkedése mellett tör lándzsát”. Morvai Krisztina arra a kérdésre, hogy szükségesnek lát nemzeti konszenzust a kérdésben igennel válaszolt, ám hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetet konzerválni kívánó pártokkal a Jobbik nem tud és nem is akar együttműködni valamint megjegyezte, hogy „a Jobbiknak faltörő kosként kell előremennie” a kérdés megoldásában.

A képviselőnő hozzátette, hogy visszautasítja a Jobbikot érő rasszista vádakat, mondván a párt által gyakran használt „cigánybűnözés” kriminológiai fogalom. Morvai szerint a cigánybűnözés alatt a jellegzetesen cigány származásúak, gyakran romák sérelmére elkövetett bűncselekmények tartoznak a kategóriába, melyek közül kiemelte az uzsorát, a kisebb vagyon elleni bűncselekményeket valamint a prostitúcióra kényszerítést. Hozzátéve, hogy „Gönczöl Katalin kriminológus előadásain és könyvein nőtt fel, ahol következetesen ezt a kifejezést használta”.

Szerettük volna megszólaltatni Járóka Lívia (FIDESZ) képviselőt is, ám őt lapzártáig nem sikerült elérni.

Borús kilátások

Ami a megszólított képviselők mondandójából világosan látszik, hogy az egymásnak gyökeresen ellentmondó álláspontokat gyakorlatilag lehetetlen közös nevezőre hozni. Ami mindenesetre biztos, hogy a roma kérdés megoldása várat még magára annak fényében, hogy a pártok – bár mind nemzeti konszenzust szeretnének – gyakorlatilag nem tudnak elképzelni egymás közötti együttműködést.