Magyarok párásítanák a világ legnagyobb sivatagát, a Szaharát. Szélturbinákkal esőfelhőt szállítanának a Csád-tó irányba. A terv megvalósítható, a Kiotó jegyében zajló klímakonferenciák napirendi pontja lesz a kezdeményezés.
2010. szeptember 12. vasárnap 07:34 - HírExtra
Az afrikai nagy fal:
Az érintett országok Nigéria vezetésével gondoltak egy merészet, faövezettel szeretnék megállítani a világ legnagyobb sivatagának egyre gyorsuló iramban történő terjeszkedését. Az ötlet öt évvel ezelőtt merült fel, a tervezésen kívül eddig még nem sok minden történt a megvalósítás érdekében.
A 7775 km hosszú, 15 km széles sávot szárazságtűrő fafajokból alakítanák ki, a Zöld Fal honlapja harminchét erre alkalmas fajt nevez meg. A projekttől azt várják, hogy a talajerózió és a szél erejének csökkentésével, valamint a víz talajba juttatása által megállítsa a sivatag további terjeszkedését. A gazdagabb termőtalaj ugyanakkor az ott élő közösségek mezőgazdaságát is fellendítené.
2012-ben lejár a kiotói egyezmény és a különböző szervezeteket az országok vezetőit egyre erőteljesebben foglalkoztatja az „különösen a 2009-es koppenhágai klíma csúcstalálkozó kudarca után”, hogy milyen megoldások, kompromisszumok lehetségesek a lejáró egyezmény felváltására.
Emelkedik környezetünk átlaghőmérséklete, egyre szélsőségesebb az időjárás, a kívánatosnál lassabb ütemben halad a megújuló energiák felhasználása és tovább növekszik a szakadék a világ egyes országai között. Tovább mélyül Afrika elszegényedése és a Szahara dél felé terjeszkedésével, a Csád tó kiszáradásával embermilliók veszítik el létalapjukat.
A világgazdasági válság rámutatott arra, hogy a hagyományos utak nem járhatók, nemzetközi méretű összefogásra, új globális projektekre, a létező legmodernebb technológiák rendszerbe állítására van szükség, azért, hogy a világgazdaságot egy új iparág a „Green Industry” újra növekedési pályára állítsa.
Az 5. Africa Summit Afrika fókuszba állításával és a Green Sahara – Great Green Wall projekttel a középpontban ennek ad egy új megközelítési lehetőséget, azzal hogy a 9 és fél millió négyzetkilométeres Szahara revitalizációját energetikai hasznosítását és mintegy 3 millió embernek potenciális munkahely teremtését vizualizálja.
A Green Sahara projekt kitalálójával, Dr. Steier Józseffel, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Esztergomi Szervezetének elnökével, az Afrikai-Magyar Egyesület vezetőségi tagjával beszélgettünk.
Mi történt a 3. klíma világkonferencián Kínában?
Az afrikai zöld fal ötlete már korábban és komolyan felmerült. (Erről készült cikkünket itt olvashatják.) 2005 óta több fórumon is előkerült a „Green wall” koncepció a 7700 kilométeres zöld fallal. 2008 óta magam is több fórumon és publikációkban vezettem fel a Green Sahara magyar koncepciót, amely a megújuló energiákra alapul. A két programot először a kínai konferencián sikerült közelebb hozni.
Ezt követően referáltam erről az új lehetőségről
Balogh Sándornak, az Afrikai-Magyar Egyesület elnökének és úgy döntöttünk, hogy az egyesület idei csúcstalálkozóját a Green Sahara koncepciója köré szervezzük. Megnézzük, hogy tudunk-e inspirálni egy teljesen új koncepciót és ehhez a magyar tudományt is vegyük időbe. Így került a képbe többek között a gödöllői egyetem. Külföldről is számtalan előadó jelezte, hogy példaértékűnek tartja ezt a szintézist, ami két, Afrika elsivatagosodását megakadályozó koncepció kohéziójára alapulna.
Magyar kezdeményezésnek tekinthetjük tehát a Szahara terjeszkedésének megállítását?
Igen, de engedje meg, hogy pontosítsak. Nem a zöld fal kérdésével foglalkozunk kiemelten, hanem négy másik, a globalizálódott világot érintő nagyon fontos kérdéssel. Így többek között a megújuló energiák hasznosításával, a biomassza és az élelmiszerhelyzet kezelésével, a globális munkahelyteremtés kérdésével és Afrika jövőjét érintő speciális kérdésekkel foglalkozunk. Azt a vizionáljuk, hogy a magyar kapcsolatrendszernek, a magyar tudománynak és a magyar vállalkozóknak ebben legyen szerepe.
Hogyan képzeljük el a gyakorlatban ezt a szép víziót? Az elkövetkező mondjuk öt évben milyen lépések várhatóak az afrikai-magyar kapcsolatok erősödésében?
Ebben nagyon pozitívan gondolkodok, azért, mert a kiotói egyezmény 2012-vel hatályát veszti, ezért már most igen lázasan folyik az új klímavédelmi koncepció kidolgozása, gondoljunk csak a tavaly decemberi koppenhágai klímakonferenciára. Azt tartanám a magyar gazdaságdiplomácia és az AHU hatalmas sikerének, hogyha a formálódó új klímavédelmi programban helyet kapna ez a koncepció. Ez egyben megnyitna nagyon sok működő szervezési-finanszírozási csatornát is, amivel a program öngeneráló képessége elindítható. Ez a program azért jelentős, mert öngeneráló.
Mit ért az alatt, hogy öngeneráló?
Ezt úgy értsük, hogy miközben a zöld fal építése pénzbe került, folyamatosan pusztította azt az állatvilág, a lakosság, vagy maga a Szahara. Ezzel szemben a Green Szahara megújuló koncepció energiát termel, közel százezer megawatt teljesítmény fog kiépülni egy húsz éves programban. Az értékesített energia a legmodernebb technikákkal, például szupravezető csőrendszerrel jutna el Európába.
Az óriási biomassza tömeg, ami egy zöld Szaharában rendelkezésre állna, élelmiszerbázist képezne, vagy energiává lehetne konvertálni úgy, hogy közben nem veszélyeztetné Földünk élelmiszer készleteit. Ez által olyan források szabadulnak fel, amik korábban elképzelhetetlenek voltak. Megvalósulása esetén a projekt közel három millió embernek ad lehetőséget, ennek következtében a kormányok elgondolkoznának, hogy a munkanélküli segélyekből hogyan allokálnak munkahelyteremtő lehetőséget.