Hétfőn derül ki, mikor mehetnek vissza a kolontáriak

Hétfőn tudatják Kolontár kitelepült lakosságával, hogy mikor térhetnek vissza otthonaikba - közölte a veszprémi település polgármestere az ajkai sportcsarnokban elszállásolt emberek részvételével tartott lakossági fórumon vasárnap este.

Tili Károly kijelentette: hétfő estig elkészül a települést védő gát, amely egy esetleges újbóli vörösiszap-lavinától mentené meg a kis települést. A védelmi bizottság a munkálatok előrehaladásának ismeretében dönt arról, hogy a falut elhagyó 715 ember mikor térhet vissza üresen hagyott otthonaiba.

Több lakos arról panaszkodott, hogy mivel megsemmisült a háza, a bank arra figyelmeztette: jelzálog-hitelét felmondja, mivel a fedezetérték megsemmisült, így egy összegben kell majd kifizetnie tartozását.

Egy nő pedig azt mondta: mivel kedd óta nem tudott munkába állni, elveszítette munkahelyét. Az asszony a megsemmisült kolontári Molnár utcában élt.

Az ajkai sportcsarnokban berendezett átmeneti szálláson vasárnap éjszakára mindössze 14 ember igényelt férőhelyet - tájékoztatták az MTI-t a sportcsarnok dolgozói.

Devecserben szintén lakossági fórumot tartottak a kisváros polgármesterének részvételével. A polgármester elmondta: a település zárásának feloldásáról hétfőn tárgyal a védelmi bizottság.
Mivel Kolontár mellett Devecser is le van zárva, az újságírók a kisvárosban nem dolgozhattak. Ezért a tervek szerint a kisváros egyik terén hétfőn sajtóközpontot állítanak fel.

Körgátat emelnének Somlóvásárhely köré

Egy körgát építésével védenék a vörösiszappal elöntött Somlóvásárhelyt egy újabb esetleges iszapömléstől, és az ehhez szükséges munkát már elkezdték - mutatta meg Marton László, a veszprémi település független polgármestere az MTI tudósítójának vasárnap este a már napok óta zajló munkálatokat a falu határában.

A településre hétfő délután zúdult vörösiszap 16 házat és udvart öntött el az Aradi utcában. Vasárnap estére az MTI tudósítója azt látta, hogy a házak udvarait és az utakat már kitakarították, és gipsszel vastagon beszórták. A falu határában több száz tonna gipsz van felhalmozva, és szükség esetén a Torna-patak vízébe keverik, hogy egy újabb gátszakadáskor kizúduló, és a patakon lefolyó lúgos anyagot még a Marcal folyóba kerülése előtt semlegesítsék.

A szennyezőanyagot úgy gyűjtötték össze, hogy a földet 30-40 centiméter mélységben legyalulták. A munkálatok elvégzését egy csepeli vállalkozó ingyenesen felajánlott három teherautója és egy munkagépe segíti.

Az Aradi utcát fél évvel korábban ugyanígy elöntötte az árvíz, de akkor két nap alatt megszabadultak a víztől, de a mostani vörös sártenger minden bizonnyal hosszú hetekig keseríti majd az emberek életét, ugyanis több hektárnyi szántón derékig ér a sár - mondta a település polgármestere, aki arról is panaszkodott, hogy a katasztrófa után mindenki "magára hagyta" a falut.

"Nem kellenek ide újságírók, sem emberek, csak védőfelszerelés és munkaruha" - mondta Marton László, megemlítve, hogy többszöri kérésük ellenére csak pénteken, négy nappal a katasztrófa után kaptak segítséget a katasztrófavédelemtől.

A falu első embere, aki elmondása szerint már hatodik napja kezeslábasban és gumicsizmában dolgozik a kárfelszámoláson, azt ígérte, kedden már minden lakos cipőben járhat az udvarán, mert addigra feltakarítják és leföldelik a korábban méteres magasságban álló sártenger helyét.
Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy a határban megmaradó vörösiszapot hogyan és mikor szállítják el. Attól tartanak, hogy szárazabb időben az az iszap porrá válik, s az egész falut beszennyezi majd - jegyezte meg.

A falu közepéig gipszes utat folyamatosan locsolják, de a munkagépek és a személyautók szinte valamennyi közutat folyamatosan beszennyezik, ezért ők is szünet nélkül locsolni kénytelenek. Mivel nincs más lehetőségük, egy szomszédos településről, Borszörcsökről kölcsön kapott 37 éves tűzoltóautóval próbálják tisztítani az utakat - mondta a polgármester.

A megsérült 16 házba minden lakó visszatért, kitakarítottak, sötétedés után a házak többségében már a villany is égett. A munkagépek este 7 óra után megpihentek, hogy hétfő reggel újrakezdjék egy hete tartó küzdelmüket a vörös sárral.

A fali kocsmájában az MTI tudósítójától azt tudakolták, valóban reális veszély áll-e fenn egy újabb gátszakadásra, mert a híradásokban egymásnak ellentmondó információk jelennek meg, de - mint a helybeliek mondták - ők abban bíznak, egy újabb gátszakás esetén kiömlő iszap már nem érheti el településük lakóházait.

A helybéliek abban is bíznak, hogy az ő falujukat nem kell kitelepíteni, mint Kolontárt, vagy erre felkészíteni, mint Devecsert.

A polgárőrök szerint - akik a védekezésen dolgoznak már napok óta - akkor lenne baj, ha az iszapáradat Devecsertől, a patakból kiöntve "jönne el" hozzájuk, de addigra - mint jelezték - már elkészítik a Torna-patak mellett húzódó körgátat.

Készenlétben a Kisalföld Volán

Húsz buszt helyezett készenlétbe a Kisalföld Volán arra az esetre, ha ki kell telepíteni a vörösiszap által fenyegetett Devecsert - olvasható a társaság honlapján.

Ezeket a járműveket a menetrend szerint induló járataikból tudják csak biztosítani - jelezte a társaság vasárnap este, s ezért arról is tájékoztatták utasaikat, hogy a Kisalföld Volán Zrt. által közlekedtetett összes járaton számítsanak késésre, esetleg járatkimaradásra.

Tekintettel az így kialakult helyzetre egyben azt a javaslatukat is megfogalmazták, hogy utasaik lehetőség szerint előbb induljanak el úticéljuk felé a hétfői napon.

A városháza vasárnap délelőtti közlése szerint az egyetemi és a Magvassy-sportcsarnokban, a győrszentiváni közösségi házban, valamint 18, kisebb befogadóképességű iskolában, kollégiumban helyezik el Győrben a devecserieket, ha ki kell költöztetni őket. Ha szükségessé válik a kiköltöztetés, Győr-Ménfőcsanakig vonattal hozzák az evakuáltakat, majd buszokkal viszik őket a befogadóhelyekre.

A Veszprém Megyei Védelmi Bizottság szombat délutáni ülését követően jelentette be Kontrát Károly belügyi államtitkár, hogy Devecsert illetően intézkedtek az "esetleges kitelepítésről". Közlése szerint a MÁV öt vasúti szerelvényt készített elő a devecseri állomásra, hogy ha szükségessé válik, a lakosokat egyszerre Győrbe szállíthassák. Arrl is beszámolt, hogy elkészítették a győri befogadási és elhelyezési tervet is.

Szűts György, a megyei katasztrófavédelem vezetője kevéssel később azt közölte az MTI-vel: arra is készen állnak, hogy a város teljes lakosságát elhelyezzék. (Devecser honlapján az olvasható: 5300-an élnek a településen.) Mint mondta, a jelentős létszám miatt több sportcsarnokot, tornatermet, kollégiumot készítettek fel az érkezők fogadására. Hogy melyeket, azt akkor még nem tudta pontosan meghatározni.

Demján felhívása a vállalkozókhoz

Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke felhívást intézett a magyarországi vállalkozókhoz a hét végén. Levelében azt kéri, a gazdasági szféra prominensei fogjanak össze a vörösiszap károsultjainak érdekében.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az üzletember 10 millió forinttal járul hozzá a kormányzat által létrehozott magyar kármentő alaphoz.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett alapot szombaton hozták létre azért, hogy mindenki, aki segíteni akar a vörösiszap-katasztrófa kárvallottjain megtehesse akár bel-, akár külföldről is. A Magyar Kármentő Alap számlaszáma belföldi utalásnál: 11794022 22222222; külföldi utalásnál: HU 28117940 2222222222
00000000.

Szijjártó: minden helyzetre felkészült a kormány

A kormány folyamatosan nyomon követi a vörösiszap-katasztrófa eseményeit, minden eshetőségre készen áll, s "a legrosszabb események" bekövetkeztére is rendelkezik forgatókönyvekkel - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a kabinet vasárnapi ülése után az MTI-nek.

Szijjártó Péter közölte, a kormányülésen jelen volt Ékes József, Ajka térségének fideszes országgyűlési képviselője és Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei közgyűlés fideszes elnöke, akik részletesen beszámoltak a helyszíni helyzetről és a devecseri, kolontári emberek hangulatáról.

A két képviselő rövid távú és hosszú távú javaslatokat is megfogalmazott, amelyeket a kormány megfontolt, megtárgyalt, és Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Parlamentben ebben az ügyben fontos bejelentéseket fog tenni - mondta a szóvivő.

Ékes József és Lasztovicza Jenő a tanácskozáson arról is beszámolt, hogy a helyi lakosok hozzájuk hasonlóan elégedettek az állami szervek dolgozóinak eddig elvégzett munkájával. Különösen a rendőrség, a katonaság és a katasztrófavédelem munkájának hatékonyságára és gyorsaságára hívták fel a figyelmet - emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy jelenleg négyezer ember és háromszáz gépjármű teljesít szolgálatot, illetve végez munkát a katasztrófa sújtotta területen és annak környékén.

Honvédség: nem volt semmilyen légtérsértő

Semmilyen olyan eset nem történt a vörösiszap sújtotta ajkai térség légterében, amely miatt a magyar légierőt riasztani kellett volna - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtóügyeletese vasárnap este az MTI-vel.

Kovács Attila ezredes ezt annak a híradásnak a cáfolataként mondta el, amely szerint egy katonai vadászgép és egy helikopter együtt vezetett volna ki egy sajtófelderítést végző osztrák magángépet a térségből.

Mint mondta, nem zárja ki, hogy a környéken éppen sajtóbejárást végző újságírók valóban láttak egy fehér színű repülőgépet a térség közelében, hiszen - mint fogalmazott - a katasztrófa sújtotta terület iránti érdeklődés a légtérzár ellenére is igen nagy, de a gép eltűnése nem a magyar légierő beavatkozásának köszönhető.

Az MTI korábban kiadott hírében az a helyszínen elterjedt vélekedés is megjelent, hogy állítólag egy osztrák sajtóorgánum fotósa és operatőre próbált volna felvételeket készíteni a légtérzár alatt lévő területről.

A légügyi hatóság már csütörtökön légtérzárat rendelt el a térség felett, és csak a légirendészet és a katonaság gépei repülhetnek be a területre.

A héten tényleg történt egy olyan incidens a magyar légtérben, amely a magyar légierő éberségéről tanúskodott - emlékeztetett a HM sajtóügyeletese, utalva arra, hogy csütörtök délután egy kisrepülő és egy helikopter sértette meg a magyar légteret, amelyeket akkor a magyar légierő gépei rögtön ki is vezettek az országból.

Most azonban szerencsére semmilyen hasonló beavatkozásra nem kellett sort keríteni - hangsúlyozta Kovács Attila ezredes.

MAL Zrt: szabályos volt a tizes kazetta

Egy 1995-ben készült műszaki szakvélemény szerint a most megsérült X-es tároló kazetta határoló töltései megfelelő módon és megfelelő anyagból épültek, a Winkler-féle talajkutatás eredményeit pedig nem ismerte a MAL, ezért erről vizsgálatot indított - áll a társaság vasárnapi közleményében.

1995. szeptember 1-jén a Polgári Védelem egy kormányrendelet alapján elrendelte a települések veszélyeztetettségének felmérését. E szerint felszólították az Ajkai Alumíniumipari Kft. (az akkor még állami tulajdonban lévő MAL Zrt.) ügyvezető-vezérigazgatóját, hogy készítsen jelentést az "Ajka és Kolontár község között elterülő iszaptér jelenlegi állapotáról, az ott tárolt szennyezett vízmennyiségről, a tározó műszaki állapotáról" - írják. Az Ajkai Alumíniumipari Kft. a szakértői jelentés elkészítésével a MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft.-t bízta meg.

Az elkészült jelentés szerint, a most megsérült X-es vörösiszap kazetta "ajkai erőműi salak-pernyéből (mésztartalma miatt jó kötőképességű) épített (…) töltések a MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft., illetve korábban a MÉLYÉPTERV mintavételei, vizsgálatai és számításai szerint biztonsággal megfelelnek a szigorú állékonysági előírásokban meghatározott feltételeknek" - fogalmaz az akkor készített hivatalos szakvélemény a közlemény szerint.

A társaság azt is közölte, hogy vizsgálatot indított annak a napokban megjelent sajtóinformációnak a kapcsán, amely szerint egy, a 80-as években végzett környezeti kutatás megállapította, hogy a X. tározó hétfőn bedőlt északi gátfala alatt eltérő összetételű és szerkezetű földdarabokra bukkantak. A vállalat dolgozói és vezetői a cég privatizációjakor és később sem ismerték ezt a kutatást, sem annak tartalmát - olvasható a közleményben.

Mint emlékeztetnek rá: Winkler Gusztáv fizikus (a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa) a 80-as évek végén - a timföldgyár X. tározója alapozásának idején - Ajka és Mosonmagyaróvár térségében környezeti vizsgálatokat végzett.
 
Ez megállapítja: a terület talaját javarészt a Torna-patak kiöntéses, mocsaras, lefolyástalan, réti jellegű ártere alkotja, amibe azonban éppen a X. tározó északi falánál beékelődik egy agyagos tömb. Ez a talaj, ha csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más-más módon, és különböző mértékben mozdulhatnak el.

Ezek a több centiméteres elmozdulások próbára tehették a tározó falát. A kutatást végző szakember szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a hétfői gátszakadás a kétféle talaj találkozásánál következett be, és nemcsak a légi felvételeken található saroknál, hanem egy másik szakaszon is. Az agyagos tömbön egy olyan jelenség jöhetett létre, amely a súrlódási tényezőt nagyon csökkentette, és ez okozhatta a katasztrófát - áll a közleményben.

A MAL Zrt. eddigi vizsgálata szerint a vállalat dolgozói nem ismerték a tanulmány tartalmát. A menedzsment kijelentette: a tervezés, valamint az ezt követő kivitelezés negatív körülményeiről tudomásuk nem volt. Az Ajkai Timföldgyár üzletrészét megvásárló MAL Zrt. képviselői hozzáteszik: a privatizációs dokumentáció, a tenderkiírás erre vonatkozó információt nem tartalmazott, így semmilyen figyelmeztetést, tájékoztatást nem kaptak a fennálló kockázati tényezőről.

Tolnay Lajos, a MAL elnöke a Figyelőnek azt mondta: "döbbenetes lenne, ha most bennünket tennének felelőssé a katasztrófáért, miközben a létesítményt a cégünknek eladó állami szervezet a vétel során ezt a fontos információt elhallgatta előlünk. Ha tudomásunk van erről, nem használjuk az adott tározót, hanem másikat építünk helyette".

A vállalat egyúttal cáfolta azt a sajtóhírt, hogy megkeresték volna a kutatást végző Winkler Gusztáv adjunktust a tanulmánnyal kapcsolatban a megjelent sajtóhírek előtt. Azóta a cégvezetés egyeztetett Winkler Gusztávval a dokumentumról. A MAL Zrt. vizsgálatában arra is keresi a választ, hogy ki élt vissza a vállalat nevével, amikor a kivitelezési tervet kereste az adjunktusnál.

Elnézést kér a MAL Zrt

A MAL Zrt. igazgatósága és vezetősége vasárnap közleményben kért bocsánatot azért, mert a katasztrófa utáni első napokban nem tudta megfelelő módon kifejezni együttérzését, egyben kifejtették: teljes mértékben egyetértenek a miniszterelnökkel abban, hogy a tényleges felelősöket meg kell találni, és azzal is, hogy a MAL Zrt. a felelőssége arányában térítse meg a károkat.


A MAL Zrt. igazgatóságát és a vállalat minden dolgozóját mélyen megrázta a bekövetkezett katasztrófa - írta a társaság. Mint írták, szeretnék újra kifejezni mélységes sajnálatukat a katasztrófa minden egyes áldozatának, családjának, sérültjének és érintettjének. Maximális erőfeszítéseket tesznek a károk megszüntetése érdekében. Szorosan együttműködnek minden közreműködő szervvel annak érdekében, hogy minél előbb normalizálódjon a helyzet a térségben - olvasható a cég közleményében.

Nem voltak veszélyben a sajtósok a gáton

Nem voltak életveszélyben azok az újságírók, akik az ajkai zagytározó megsérült kazettájának gáttetején és a repedés közelében tartózkodtak - jelentette ki Muhoray Árpád, a kárfelszámolási helyszíni parancsnoka az MTI-nek a vasárnapi sajtóbejárást követően.

A délutáni órákban Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vezetésében tehetett látogatást mintegy másfél száz újságíró a gáttetőn és a vörösiszap-lavina miatt kialakult katasztrófa sújtotta térségben.

Illés Zoltán a gát tetején folytatott több kilométernyi gyaloglást követően az MTI tudósítójának azt mondta: azért mutatta meg az újságíróknak a gát sérüléseit, hogy lássák és a híradásaikban érzékeltessék, mekkora a probléma, milyen veszély fenyegeti a térség lakosságát. Mint hangsúlyozta, a gáttető sérülése nem olyan mértékű, hogy azon tartózkodva az újságírók veszélyben lettek volna.

Az MTI tudósítója a sérült gáton járva azt látta, összesen három-négy olyan szakadás látható a tározó északi oldalán, amelyek egyenként nem egészen egy méteresek, de mintegy 20 méter hosszúságúak. A hétfőn kiszakadt gátrész szélessége 40 méter.

Muhoray Árpád vezérőrnagy az MTI tudósítójának azt mondta: 15 rendőr mellett 20 tűzoltó, köztük mentőkötelekkel felszerelt speciális mentők vigyáztak az újságírók biztonságára. Hozzátette: gátszakadástól nem kellett tartani, egyedüli baleseti forrás az lehetett volna, ha valaki elesik, belecsúszik a tározóba, de ez nem fordulhatott volna elő, mert a rendőrök a gát széléhez nem engedtek oda senkit.

Dobson Tibor kárfelszámolási helyszíni szóvivő az MTI kérdésére, hogy a megsérült gát aljában vagy a gáttetőn dolgozók biztonságban vannak-e, úgy válaszolt: a gát mozgását folyamatosan mérik, és ha közvetlen veszély alakulna ki, a munkásoknak azonnal el kellene hagyniuk a területet.

Újabb légtérsértőt fogtak

Egy katonai vadászgép és egy helikopter vezetett ki a vörösiszap sújtotta ajkai térségből egy osztrák magángépet, amely sajtófelderítést végzett a Veszprém megyében kiürített Kolontár és a megsérült zagytározó felett - tudta meg az MTI tudósítója magas rangú katonai vezetőktől vasárnap délután.

A szombat kora reggel kiürített Kolontár vasárnap délutáni sajtóbejárásán az MTI tudósítója látta, hogy egy fehér színű kisrepülőgép köröz a térség felett, majd alig 10 perc múlva megjelent egy helikopter és egy vadászgép, amelyek "kikísérték" a térségből a repülőt.

Az MTI úgy tudja, egy osztrák sajtóorgánum fotósa és operatőrepróbált felvételeket készíteni a légtérzár alatt lévő területről.

A légügyi hatóság már csütörtökön légtérzárat rendelt el a térség felett, és csak a légirendészet és a katonaság gépei repülhetnek be a területre. Éjszaka a rendőrség hőkamerával felszerelt gépei is ellenőrzik a lakosságtól kiürített Kolontárt, hogy illetéktelenek ne léphessenek a lezárt területre.

A héten ez már nem az első hasonló incidens a magyar légtérben. Legutóbb csütörtök délután sértette meg a magyar légteret egy kisrepülő és egy helikopter, amelyeket a magyar légierő gépei akkor is kivezettek az országból.

OKF: a Dunán nincs halpusztulás

A Dunán nincs halpusztulás, a főváros dunai szakaszán lebegő haltetemek a Marcalból származnak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint.

Az OKF vasárnapi közleménye szerint kizárt, hogy a Dunán, Budapest térségében észlelt halpusztulás eredete a Rábán, a Mosoni-Dunán vagy a Dunán lenne, mert az intenzív, az átlagosnál sűrűbb vízmintavételezés eredménye nem mutat rendellenes értékeket a mért paraméterekben.

A vízfelületen szórványosan lebegő haltetemek a Marcal folyó szennyezett szakaszáról származnak. A Marcalban elpusztult halak tetemének egy része - nagy mennyiségük és a nagyobb vízfelületek miatt - elsodródott, így juthatott a mellékfolyókon keresztül a Dunába, egészen Budapest térségéig - áll a közleményben.

A Marcal folyón a teljes halállomány kipusztult, ezek összegyűjtését és eltávolítását elsősorban helyben végzik. A Duna-szakaszt pedig a területileg illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Budapest) védekezési erői járják folyamatosan, és ők gyűjtik össze a haltetemeket.

Mesterházy: Illés megfontolhatná, hogy lemond

Az MSZP minden segítséget megad a kormánynak az ajkai tragédia kárenyhítésében és egy újabb katasztrófa megelőzésében, de az ellenzéki párt a kormány minden tagjától elvárja, hogy a szavaival ne a pánikhangulatot gerjessze, hanem ezt a munkát támogassa. Mesterházy Attila szerint éppen ezért Illés Zoltánnak el kellene gondolkodnia a lemondásán.

Az MSZP elnöke vasárnap az MTI-nek elmondta, hogy a belügyminisztertől a parlamenti ellenzéki pártok vezetői korrekt és tényszerű tájékoztatást kaptak vasárnap a helyzetről. Pintér Sándor bármilyen rendkívüli, jövőbeni eseményről is tájékoztatást ígért.

Mesterházy Attila hangsúlyozta: első helyen a kárenyhítésre, az újabb katasztrófa megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt, "ebben az MSZP minden támogatást megad a kormánynak".

Ezt követően azonban sok a feladat: át kell tekinteni a környezetvédelmi előírásokat, szabványokat, az agrárpolitikai és a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket a károk enyhítéséhez, és meg kell vizsgálni a biztosítási rendszer működését is - sorolta a pártelnök. Feltette a kérdést: hogyan fordulhatott elő, hogy egy ilyen cégnek nincs mindenre kiterjedő biztosítása. Most azonban kárenyhítés, az állandó monitoring a legfontosabb - erősítette meg.

Az MSZP azt várja el a kormány minden tagjától, így Illés Zoltántól is, hogy mondataival ezt a munkát segítse és ne a pánikhangulatot generálja - fűzte hozzá Mesterházy Attila. A pártelnök szerint az államtitkár "elszabadult hajóágyúként, a népszerűséget hajhászva nyilatkozgat". "A helyében elgondolkodnánk azon, hogy lemondjon államtitkári funkciójáról" - jegyezte meg.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár Kolontár határában vasárnap azt mondta, hogy menthetetlen állapotban van a sérült tározó, le fog szakadni az északi oldalfala. "Egy napon, vagy egy héten belül bekövetkezhet a tragédia" - tette hozzá.

Kötelező a védőmaszk és védőszemüveg viselése

Az ÁNTSZ legújabb légszennyezettségi mérései alapján a katasztrófával érintett területeken a levegő portelítettségi mértéke meghaladja az egészségügyi határértéket - értesítette a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság vasárnap az MTI-t.

Az ÁNTSZ ezért felhívja a mentésben résztvevők és a lakosság figyelmét, hogy a területen fennálló viszonyok között már kötelező a porálarc és a védőszemüveg viselése.

A közlemény szerint az érintett területeken az erősen lúgos kémhatású iszap okoz veszélyt, amely bőrfelmaródást és szemsérülést okozhat, légzés útján a szervezetbe jutva pedig a nyálkahártyát is irritálhatja.

A veszélyeztetett területen a mentésben és takarításban, a terület és az ingatlanok megtisztításában résztvevők egészségének védelme érdekében, a kiömlött iszap erősen lúgos kémiai hatása miatt az alábbi egyéni védőfelszerelést viselése ajánlott: gumicsizma, zárt ruházat, savaknak, lúgoknak ellenálló védőkesztyű, fröccsenés veszélye esetén védőszemüveg.

A veszélyes anyag bőrre kerülése esetén azt azonnal bő vízzel le kell mosni, szükség esetén orvoshoz kell fordulni. A szennyezett ruházatot, lábbeliket szintén bő vízzel kell mosni - olvasható a tájékoztatásban.

Útzárak a térségben

A rendőrség utakat zárt le a katasztrófa által érintett térségben a mentési és gátépítési munkálatok zavartalanságának biztosítása érdekében - tájékoztatta a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság vasárnap az MTI-t.

A közlemény szerint útlezárás van érvényben Devecser és Somlóvásárhely településeknél, az Ajka-Padragkút, Ajka-Tósok, Nyirád-Halimba, Somlóvásárhely-Devecser útvonalakon, illetve a 7315-7317-es utak kereszteződéseinél. Kolontárra továbbra is csak a hatóságok, valamint a kármentesítést, gátépítést végzők mehetnek be. A Devecserbe való bejutást rendőrök ellenőrzik, csak az ott élőket és a hozzátartozókat, illetve a menetrend szerinti buszokat és a kárelhárításban résztvevőket engedik be.

Továbbra is érvényben van Kolontáron és Devecserben a bizottság által pénteken elrendelt alkoholtilalom. A két önkormányzat határozata értelmében szeszesitalokat sem árusítani, sem közterületen fogyasztani nem lehet.

A kitelepített helyi lakosok naponta kétszer térhetnek vissza a háziállatok megetetése céljából. A falut 24 ember a hatósági felszólítás ellenére sem hagyta el, ők saját felelősségükre otthon maradtak.

A KDNP a felelősségre vonás fontosságát hangsúlyozza

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint felelősségre kell vonni a vörösiszap-tragédia közvetett előidézőit. Harrach Péter az országos elnökség vasárnapi ülése után az MTI-nek úgy fogalmazott: igazságosnak tartják, hogy "minden tekintetben" megtörténjen a felelősségre vonás.

A KDNP frakcióvezetője elmondta: az elnökségi ülésen megállapították, hogy a kormány jól kezelte a történteket, s hogy elismerés illeti a kabinetet a szakszerű és határozott fellépésért.

A kereszténydemokrata politikus közlése szerint a párt parlamenti képviselői anyagi felajánlást tesznek a Magyar Karitász és az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül a károsultak megsegítésére, s a segítségnyújtáshoz csatlakoznak a kereszténydemokrata vezetésű önkormányzatok is.

Hozzátette: a Kereszténydemokrata Néppárt kifejezi együttérzését az áldozatok családjainak és a katasztrófa kárvallottjainak.

Az elnökségi ülésen a győztes kereszténydemokrata polgármesterekkel közösen értékelték az önkormányzati választásokat is.

Mint Harrach Péter elmondta: az eredményeket a szövetség sikerének tekintik. A Fidesz-KDNP-re mostantól közös feladat és felelősség hárul az új képviselő-testületekben - fűzte hozzá.

Kiemelte: örömmel állapították meg, hogy a nemzeti ügy az önkormányzatokban is jó kezekbe került, s az együttműködésben a KDNP-nek jelentős szerepe volt. Emlékeztetett arra, hogy több településen végzett az élen - akár szövetségi jelöltként, akár önállóan - KDNP-s polgármester. Példaként külün is megemlítette Szombathelyt, Egert, Tatát és Vácot.

Az LMP 12 pontja

Tizenkét pontos akcióprogramot dolgozott ki a Lehet Más a Politika (LMP) az ajkai iszapömlés további károkozásainak megállítására, valamint a következmények felszámolására és a hasonló események megelőzésére.

Az LMP az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében javaslataikat felsorolva hangsúlyozza: az újabb kiömlés megakadályozása érdekében szükség lenne a gátak megerősítésére, továbbá a vörösiszap biztonságos összegyűjtésére és semlegesítésére.

Az iszap által elárasztott területek, illetve a környező vízbázisok folyamatos figyelemmel kísérése is elengedhetetlen, a párt itt a nehézfémtartalom, az arzén, a higany, a fluor és más potenciálisan jelen lévő szennyező anyagok koncentrációjának mérését javasolja.

Kiemelik: a többi hasonló létesítményt, mindenekelőtt a mosonmagyaróvári, az almásfüzitői és a neszmélyi vörösiszap-tározókat is azonnal át kell vizsgálni azok statikai, állékonysági ellenőrzése és további felderítése céljából.

A párt szerint egyértelműen veszélyes hulladékká kell nyilvánítani a vörösiszapot, a veszélyes üzemeknek pedig kötelező és megfelelő összegű biztosítási rendszert kell kidolgozni.
Az LMP megerősítené a teljes zöld és építési hatósági rendszert, például a helyszíni ellenőrzések fokozásával is, továbbá létrehozna egy európai szintű veszélyes üzemi biztonsági alapot, amely a gyárak befizetéseiből fedezné az általuk okozott károkat.

Hozzáteszik: szükségesnek tartanák egy széles felhatalmazású uniós vizsgálóbizottság kiküldését is a katasztrófa okainak feltárására.

Kolontár polgármestere szerint már a falu jövője épül

Már most is Kolontár jövője épül, az elkövetkezendő napokban pedig végleg eldől a település sorsa - fogalmazott Kolontár polgármestere az MTI tudósítójának vasárnap délután, miután a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői megtekintették az előző nap kiürített Veszprém megyei települést.

Tili Károly úgy fogalmazott: a falu és az emberek megmentéséhez szükséges döntések már megszülettek, s jelenleg éppen azok végrehajtása zajlik.

Mindenki meghozta és meghozza a maga áldozatát - tette hozzá az alig ezer fős falu polgármestere, utalva arra, hogy a zagytározó okozta veszély miatt a települést kettészelő, fél kilométeres hosszúságú védőgát épül, és ehhez egy lakóházat már le is kellett bontani a polgármesteri hivatal szomszédságában.

Kolontár polgármestere az MTI tudósítójának kijelentette: az elöntött falu lakossága biztonságban van, és jövőjük érdekében megfeszített tempóban dolgoznak az emberek, hogy mentsék a még menthetőt. A településen, a házak mögötti udvarokban dolgoznak a munkagépek, és épül a 25 méter széles és 5 méter magas védőgát, amellyel egy esetleges újabb iszapömlés során megpróbálják kordában tartani a lezúduló sárlavinát.

A településen csak a szakemberek dolgoznak, és a sajtóbejárás alkalmával az újságírók láthatták, hogy a korábban elöntött házak között az iszap nagy részét már felszedték, az udvarokat kitakarították.
A védőgátat hétfő estére kell elkészíteni, és a szakemberek szerint ez meg is történik.
Az elhagyott utcákban géppisztollyal felszerelt rendőrök járőröznek, és őrzik a hátrahagyott értékeket - látta az MTI tudósítója a néptelen Veszprém megyei településen.

Nem szennyeződik a Duna

Sem fémmel, sem szerves anyaggal nem szennyeződik a Duna a tragédia közelebbi környezetében, még a Marcalon alkalmazott kárenyhítési technológiának köszönhetően. A Dunán Gönyűnél vasárnapra 7,54-re csökkent a víz pH-értéke - olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vasárnapi tájékoztatásában.

A katasztrófavédelem ugyanakkor felkészül egy esetleges újabb szennyező hullám elhárítására, kezelésére.

Mint ismertetik: a Torna-patakon érkező vörösiszap-szennyezést a Marcalnak a Torna-torkolat és a Rába-torkolat közötti szakaszán már semlegesítették. A vízszennyezés hatását két lépésben szüntették meg a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakemberei.

Első lépésként gipszet adagoltak több ponton, majd a Marcal rábai torkolata előtt ecetsavval állították be a megfelelő pH-értéket. A szennyezett lebegtetett hordalékot ugyanezen szakaszon a kiépített fenékküszöbök segítségével ülepítik.

Az Észak-dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője arról tájékoztatta korábban az MTI-t, hogy azért hagyhattak fel a Marcalon az ecetsav és a gipsz vízbe keverésével, mert a folyó pH-értéke 8,5 alá csökkent, azaz természet közeli tartományban van. A Marcal felső szakaszáról érkező gipsz további oldódását légbefúvásos technológiával biztosítják. A vizet azért dúsítják levegővel, hogy az ülepedésre hajlamos gipsz hatékonyabban feloldódjon.

A Marcal alsó szakaszára a Bakonyból lefutó mellékvízfolyásokból már megkezdődött az élet visszatelepülése a folyó vizébe - tette hozzá.

Az OKF közleményében hangsúlyozza, hogy az alkalmazott eljárások környezetbarát technológiák, a kivitelezés garantálja az üledék teljes visszatartását, valamint a pH-érték tűrhető állapotra beállítását. Az alkalmazott pH-t csökkentő anyag (gipsz), valamint a savazásra használt szerves sav (ecetsav) szintén környezetbarát anyag.

A vasárnap reggeli méréseknél a Marcalban 8,19-es, a Rábában 8,2-es, a Mosoni-Duna hídnál 8,26-os pH-értéket mértek, a Nagy Dunán pedig 7,54-re csökkent a víz pH-ja.

Hétfő reggel érkezik az európai szakértői bizottság

Hétfő reggel érkezik Magyarországra az az öttagú európai szakértői csoport, amely segítséget nyújt a magyar hatóságoknak az iszapömlés nyomán keletkezett környezetkárosodás elleni küzdelemben - közölték vasárnap Brüsszelben. A magyar kormány csütörtök este kért külföldi segítséget az Európai Unió katasztrófavédelmi megfigyelő és információs központján keresztül.
 
A szakértők Franciaországból, Belgiumból, Svédországból, Ausztriából, illetve Németországból érkeznek. Már szombaton Magyarországra utazott az Európai Bizottság összekötője, akit a hétfőn érkezőkkel együtt azonnal a katasztrófa helyszínére fognak szállítani.

A szakértők a helyszínen közreműködnek majd abban, hogy felmérjék, milyen mértékben gyakorolt hatást a lúgos iszap a környezetre, különösen a mezőgazdasági területekre, a növényzetre, az állatvilágra, valamint a vízre, beleértve a föld alatti vízkészleteket is. Tanácsokat adnak a megelőzés és a kárenyhítés módjaira, szakvéleményt fogalmaznak meg a lakóterületek, illetve a mezőgazdasági területek mentesítésének legjobb megoldásait illetően, valamint felmérik az érintett térségek rehabilitációjával kapcsolatos további igényeket, a várható kockázatokat.

A szakértői csoport gyors összeállítása "világosan megmutatja, hogy működőképes az európai szolidaritás" - nyilatkozott Krisztalina Georgieva, katasztrófavédelmi ügyekben illetékes EU-biztos. "A szükség órájában a magyar hatóságokkal vállvetve küzdünk a válsághelyzet áldozatainak megsegítésén, a környezeti károk csökkentésén" - tette hozzá.


A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány is segít

Hárommillió forint értékben két teherautónyi élelmiszercsomag-szállítmányt adott át vasárnap Devecserben a katasztrófa károsultjainak a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány képviseletében Hegedűs Zsuzsa szociológus, a miniszterelnök főtanácsadója.

Ezer családnak elegendő legalább az ajándék: egy csomagban két liter tartós tej, egy kilónyi sajt, több csomag müzli és két őszibarackbefőtt van. Elsősorban ugyanis a gyermekeknek szánják az adományt - mondta Hegedűs Zsuzsa, az alapítvány elnöke. Hozzátette: ezer karton ásványvizet pedig a rendőröknek és a katasztrófavédőknek adományozott az alapítvány.

Hegedűs Zsuzsa az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos szerepet játszik az a Magyar Kármentő Alap, amelyet a miniszterelnök kezdeményezésére, az összefogás jegyében hívtak életre csütörtökön a károsultak megsegítésére.

Ezzel mi vállaljuk közösen, "külföldi és nem külföldi magyarok", akik tudnak segíteni, hogy épüljenek fel az új házak mielőbb - jelentette ki.

A miniszterelnök felhívására a külföldön élő magyarok körében már elindult a gyűjtés, de azért Magyarországon is vagyunk sokan, "ha nem is gazdagok, de legalább is konszolidáltan élők", akiknek abban, hogy ilyen egyszerű családi házak felépülhessenek, segítenünk kell - fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.

Szerinte nemcsak azoknak kell lehetőséget adni, hogy újonnan kezdjék az életet és máshová költözhessenek, akiknek a házát elöntötte az iszap, hanem azoknak is, akik ugyan nem kényszerülnek rá az elköltözésre, ám mégis el akarnak menni.

Hegedűs Zsuzsa úgy fogalmazott: "ha én nem vagyok abban biztos, hogy öt év múlva a gyerekem vagy az unokám nyugodtan kint játszhat az udvaron, vagy hogy nem jön még egy ilyen, miért ne mennék el". Arra kell gondolnunk, ha meg akarjuk őket érteni, hogy "mi szeretnénk-e ilyen veszéllyel élni" - hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly volt Franciaországban, Grenoble környékén egy sárlavina, s ő járt is ott, tudja, mit művel egy ilyen áradat. Nálunk viszont veszélyes lúgos iszap öntött el több településen lakóházakat és hatalmas földterületeket - jegyezte meg.

Hegedűs Zsuzsa kitért arra is, hogy az anyagi segítségen túl a károsult emberek most nagyon rászorulnak a "lelki segélyre" is. Franciaországban egy hasonló esetnél pszichológus csoportok segítenek az embereknek - mondta, megjegyezve, hogy hétfőtől már jönnek Kolontárra, Devecserbe is a nyugati szakértők. Lelkileg rendkívül megviseli a károsultakat ez a trauma, legalább annyira rászorulnak a pszichikai segítségre is, azaz pszichológusokra is szükségük van és lesz még jó ideig - hívta fel a figyelmet.

Ahogy egy kicsit tisztább lesz a helyzet, ő maga is besegít a kárt szenvedetteknek az új élet kezdésébe emberi, lelki támasszal is - jelentette ki Hegedűs Zsuzsa. Mint mondta: ő a Merre tovább Magyarország? fórumokon is már "ezt csinálja", azaz: beszélnek arról, "hogy ki, hol, hogyan szeretne élni", hogyan képzeli el a jövőjét, s ebben kellene nekik nagyon sokáig - akár hónapokig - segíteni.

Ez azért szükséges, hogy érezzék, hogy a közösség mellettük áll, és ezt nem csak anyagilag kell érteni - hangsúlyozta. Elmondta: ő vállalja, hogy "ha kicsit normalizálódik a helyzet", jön többször is, és - miként fogalmazott - tart majd itt is fórumokat.

Toldi Tamás (Fidesz-KDNP), Devecser polgármestere, aki átvette Hegedűs Zsuzsától az adományt, az MTI-nek elmondta: rendkívül jó érzéssel tölti el, hogy szinte özönlenek az adományok - főleg élelmiszer, ruha és takaró - az ország minden részéből. Nagy szükség van még mindig a munkavédelmi felszerelésekre is - tette hozzá.

Mint mondta: felsorolni is lehetetlen lenne a segítőkész községek, városok, cégek, intézmények, emberek nevét. Új házak ingyenes felépítésére is vállalkoztak már cégek - tette hozzá. Toldi Tamás szerint most már nem is annyira élelmiszer-adományokra várnak, hanem inkább a bútorokra lenne, illetőleg lesz majd szükségük a kárt szenvedetteknek.

A miniszterelnök főtanácsadója átment a szomszédos Kolontárra is, ahol a kármentesítésen dolgozó katasztrófavédőkkel beszélt. Véleményét így összegezte az MTI-nek: "fantasztikusan dolgoznak a katasztrófavédők, és ez a lényeg".

Később megjegyezte: most már erről kell beszélni, azonban - mint mondta - az első gondolata az volt, hogy "hál, Isten, hogy a katasztrófavédelem vezetését lecserélte a miniszterelnök gyakorlatilag azonnal, ahogy kormányra került".

Ez a munka úgy van megszervezve, hogy még Nyugat-Európában sem láttam ilyent - hangsúlyozta a miniszterelnök főtanácsadója.

Illés: egy nap, vagy egy hét múlva újabb katasztrófa jön

A környezetvédelmi államtitkár szerint menthetetlen állapotban van a sérült tározó. Le fog szakadni az ajkai zagytározó megsérült északi oldalfala - jelentette ki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a vörösiszap sújtotta katasztrófatérségben, Kolontár határában.

Az államtitkár a térség védekezési munkáit megtekintő sajtóbejáráson hazai és nemzetközi újságírók előtt úgy fogalmazott: "egy napon vagy egy héten belül bekövetkezhet a tragédia", és most azon dolgoznak, hogy megóvják Kolontár és Devecser házait. Ezért építenek védőgátat mintegy 100 millió forintos költségből a településen keresztül egészen a 8-as útig - hangsúlyozta.

Illés Zoltán kijelentette: minden szakember arra számít, hogy leomlik a tározó fala, de az abban tárolt vörösiszapot megpróbálják "mederben" tartani, s majd egy később megépülő, új tározóba átfejteni.

Az államtitkár közlése szerint a mérések alapján mintegy két és fél millió köbméter vörösziszap van a tározókban, amelynek állaga sűrűbb folyadék annál, mint amely hétfőn öntött el több tíz hektárt, így az esetleges szakadás után arra számítanak, hogy legfeljebb 500-1000 méter távolságig juthatna el az újabb sárlavina.

A Kolontárt védő gát "világrekordnak számító idő alatt", három nap alatt készül el, 600 méter hosszú, az alapja 25-30 méter, a koronája 10 méter széles lesz. Az építéséhez 40 ezer köbméter dolomitot szállítanak, és nyitottak egy új földbányát, ahonnan márgás földet szállítanak a védmű építéséhez - mondta Illés Zoltán.

Megjegyezte, a Mal Zrt. a megsérült tározó mellett épít ugyan egy hármas körgátat, de az nem tudja megfogni a kiömlő iszaplavinát, ugyanis nincs alapja, nem úgy, mint a katasztrófavédők által épített védműnek. Annak elkészítéséhez ugyanis 50 centi méter mélyen gyalulták le a talajt, amelyre geotextíliát fektettek, és végül erre a rétegre halmozzák fel a követ. Az így elkészített védművet végül földdel borítják majd be.

Az államtitkár azt mondta: a Kolontárt kettészelő, és a 8-as úthoz vezető gát örökre megmarad, és az majd egy esetleges Torna-pataki áradástól is megvédheti a települést.

Illés Zoltán többször hangsúlyozva a több tucatnyi újságírónak, hogy számítanak a gátszakadásra, s elmondta azt is, hoyg az esetleg kiömlő iszaptól nem tudják megvédeni sem a patakot, sem a Marcal folyót. Ezért a Duna fő ágának védelmére rendezkedtek be, így a Marcal teljes, 100 kilométeres hosszában gipszet és savakat halmoztak fel, hogy közömbösítsék a lúgos iszap hatását.

Hozzáfűzte, korábban a patakban 13,5-es pH-értéket mértek, és ennek hatására a Marcal élővilága is kipusztult. "Hosszú, elhúzódó védekezésre kell készülni" - jelentette ki.

Az államtitkár azt mondta: a megsérült tározóban lévő vörösiszap-szivárgás végső megoldása az, hogy le kell zárni a tározót, vagy a benne lévő anyagot át kell fejteni egy újonnan épített tározóba. Az óriási munkát érzékeltetve úgy fogalmazott: "ez akkora feladat, mintha egy 10 emeletes házat akarnánk 3 hónap alatt felépíteni".

A település határában tucatnyi markológép és földgyalu dolgozik a védmű építésén, az utakon egymás után sorakoznak a teherautók. A sajtóbejáráson részvevő, autóbuszokkal szállított hazai és nemzetközi stábok folyamatosan felvételeket készítenek a munkavégzésről, az államtitkár pedig megállás nélkül angolul és magyarul ad tájékoztatást számukra.


Illés: ismét veszélyes a gát

Nőtt az ajkai vörösiszap tározó északi falának omlási veszélye, mert az éjszakai nedvesség hatására néhány centimétert szélesedett a repedés - mondta az MTI tudósítójának a környezetvédelmi államtitkár az ajkai tűzoltóság előtt, a sérült tározó sajtóbejárását megelőzően vasárnap délelőtt.


Illés Zoltán azt mondta: szombat virradóra hét centimétert nőtt a majd félméter széles és 25 méter hosszú repedés, de a mozgási folyamat napközben megállt.

Éjszaka, a pára és a nedvesség hatására viszont újabb süllyedést és elmozdulást mértek a szakemberek - hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár hangsúlyozta: a gátszakadás reális veszélye és kockázata nőtt, de jó esély van arra, hogy a fal csak a Kolontárt kettészelő gát megépítését követően omlik le.

Közlése szerint a gát hétfő estére elkészül, s már útban vannak a 400 méter hosszú, 20 méter széles és 5 méter magas védmű építéséhez használatos kövek.

A szakemberek szombat hajnaltól dolgoznak a védőgát építésén, és úgy számolják, egy esetleges gátszakadás esetén megfelelő módon, irányítottan tudják a házaktól elvezetni majd a vörösiszapot.

Illés Zoltán az MTI tudósítójának kijelentette: ha megépül a védőgát, nem tervezik a gátfal lerobbantását, s mindent megtesznek azért, hogy a lúgos iszap a tározóban maradjon.