Bakondi György lett a katasztrófavédelmi biztos

Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgatót nevezték ki katasztrófavédelmi biztosnak.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ezt azután jelentette be hétfő este, hogy a parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint rendeletben az állam felügyelete alá vonható a jövőben gazdálkodó szervezetek működése; az állam nevében pedig az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el.

A szóvivő kiemelte, a törvénymódosítással "a közérdek érvényesítése céljából" lehetőség nyílik arra, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t állami felügyelet alá vonják.

Bakondi György katasztrófavédelmi biztosként irányítja majd a négy legfontosabb feladat végrehajtását a Mal Zrt.-vel kapcsolatban. Így az ajkai üzem termelésének megindítására vonatkozó előkészületeket a munkahelyek megőrzése érdekében, a kártalanítás megkezdését, a további károk megelőzését és a felelősség tisztázását - fejtette ki.

Szijjártó Péter elmondta, a parlament arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől, így ha Schmitt Pál még hétfőn alá tudja írni a törvényt, akkor kedd reggel ki lehet hirdetni a Magyar Közlönyben. A törvény hatályba lépése után hatályos Bakondi György kinevezése.

A Parlamentben tartott sajtótájékoztatón Bakondi György azt mondta, azok a feladatok, amelyeket az elfogadott jogszabály tartalmaz, széles jogosultságokat adnak a kormánybiztosnak. Hozzátette, megfelelő apparátus támogatásával kezdi meg munkáját.

Sürgős döntéseket kell hozni az üzem újraindításáról - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy tartanak ennek intenzív előkészületei.

Szólt arról is, hogy kedd délre elkészül a Kolontár területén épített gát, ezért kedden "visszatérünk a lakosság lehetőség szerinti visszatelepítésére".

Bakondi György közölte, át kívánják tekinteni a Mal Zrt. vagyoni helyzetét. A kormánybiztos - mint ismertette - jóváhagyási és ellenjegyzési jogot gyakorol a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásai felett.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalásában jelentette be az Országgyűlésben, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot, a Mal Zrt.-t állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni.

A kormányfő emellett kezdeményezte, hogy az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.

A miniszterelnök szavai szerint a katasztrófa ügyének megnyugtató lezárásáig a biztos hatáskörébe rendelik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését. Mint mondta, ezt annak érdekében teszik, hogy az üzemben minél hamarabb újrainduljon a biztonságos termelés, megkezdődhessen a kárvallottak kártalanítása, elhárítsák a további környezeti veszélyeket, és minél előbb megállapítsák a felelősséget.

A biztos feladata lesz az is - folytatta -, hogy javaslatot készítsen a vállalat jövőbeni helyzetéről, annak figyelembevételével, hogy a kártalanításnak a károkozó pénzéből kell történnie, és nem az adófizetők pénzéből.


Rábólintott a parlament a "lex Malra"

Rendeletben az állam felügyelete alá vonható a jövőben a gazdálkodó szervezetek működése; az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el.

A parlament egy nap alatt, nagy többséggel - 336 igen szavazattal, egy nem ellenében és 13 tartózkodás mellett - fogadta el a honvédelemről szóló törvény módosítását. Nemmel egyedüliként a kereszténydemokrata Rubovszky György szavazott; az LMP képviselői tartózkodtak, míg az MSZP és a Jobbik támogatta a kormány javaslatát.

Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

A javaslat a Magyar Honvédségről szóló törvényt módosítja, az rendelkezik ugyanis a többi között a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokról.

Az elfogadott indítvány szerint az illetékes tárcavezető, illetve a kormánybiztos feladatai közé tartozna a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének áttekintése, vagyoni jellegű kötelezettségvállalásainak jóváhagyása, ellenjegyzése. (Azt az LMP által kezdeményezett módosító javaslatot, amely a jóváhagyás szót törölte volna a törvény szövegéből, a kormánypárti többség a honvédelmi és rendészeti bizottságban még támogatta, végül azonban - a kormány javaslatára - elutasította.)

Ezen túlmenően a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben döntene a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének hatáskörébe tartozó ügyekben. E döntésekről az állam köteles lenne írásban tájékoztatni a szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait.

A törvény a kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A kormány által a parlamentnek benyújtott előterjesztés indoklása szerint a módosítás célja az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenységével összefüggésben felmerült katasztrófák elleni hatékony fellépéshez, illetve azok káros következményeinek enyhítéséhez szükséges, az eddigieknél hatékonyabb kormányzati beavatkozás lehetőségének megteremtése.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni.

A kormányfő emellett kezdeményezte, hogy az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.


Panasszal él a MAL vezérigazgatója

Vallomást tett, de panasszal élt meggyanúsítása és őrizetbe vétele miatt is a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója hétfői gyanúsítotti kihallgatásán - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az MTI-vel.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az összebeszélés veszélye miatt kezdeményezte a vezérigazgató előzetes letartóztatását - mondta Bényi Mónika. A bíróság döntéséig Bakonyi Zoltán őrizetben marad.

Bakonyi Zoltánt az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás bűncselekmény miatt hallgatta ki gyanúsítottként a rendőrség.

Az ORFK szóvivője azt is elmondta: "a nyomozás eddigi adatai maximálisan megalapozzák a nyomozó hatóság döntését és a gyanúsítás tényét is."

A Tények hétfő esti adásában arról számolt be, hogy a cégvezető meggyanúsításának alapja az hogy: "egy 2009-ben Bakonyi Zoltán által is aláírt katasztrófa tervben nincs benne, hogy mit kell csinálni ilyen esetben, vagyis ha átszakadna gát". A cégvezető ez ellen viszont panasszal élt és azzal érvelt, hogy soha nem kérte tőle egyik cégvezető vagy hatóság sem, hogy ilyen vészforgatókönyvet dolgozzon ki - hangzott el a TV2 hírműsorában.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a rendőrség őrizetbe vette a Mal Zrt. vezérigazgatóját és kezdeményezte az előzetes letartóztatását. Kijelentette: a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni. A kormányfő kezdeményezte azt is, az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.

A tulajdonos Mal Zrt. felelősségét az iszapömlés kapcsán már a katasztrófa napján, múlt hétfőn elkezdték vizsgálni. A rendőrség helyszíni szemlét tartott a cégnél - közölte akkor Pintér Sándor belügyminiszter.

Másnap Orbán Viktor kormányfő felszólította a belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az iszapömlés ügyében.

Múlt kedden Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően újságíróknak azt mondta: minden szabályt betartva működnek, ezért nem értik, miért függesztette fel tevékenységüket Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Közölték, hogy nem tarják magukat hibásnak a kialakult helyzetért.    

A Mal igazgatósága és vezetősége vasárnap közleményben kért bocsánatot azért, mert a katasztrófa utáni első napokban nem tudta megfelelő módon kifejezni együttérzését, egyben kifejtették: teljes mértékben egyetértenek a miniszterelnökkel abban, hogy a tényleges felelősöket meg kell találni, és azzal is, hogy a Mal Zrt. a felelőssége arányában térítse meg a károkat.

Készül a földtani minták elemzése

Az ajkai vörösiszapömlés területén még pénteken vett minták analízise hétfő délutánra fejeződik be, ezt követően készíti el a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tudományos tanácsa az elemzés összegzését - mondta Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a KKB elnöke hétfőn Budapesten.

Németh Tamás - aki maga is agrármérnök - a KKB tudományos tanácsának ülését követő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a tanács elnökeként és az MTA főtitkáraként arra törekszik: a katasztrófa területén dolgozó főiskolai, egyetemi, akadémiai szakemberek összehangoltan vegyenek mintákat, hogy a későbbiekben ezeket össze lehessen hasonlítani.
Közölte: a tanács hétfői ülésén áttekintették az eddig összegyűjtött adatokat és késő délután - a pénteki mérések eredményének ismeretében - fogalmazzák meg azt az anyagot, amelyet át tudnak adni a katasztrófavédelemnek.

Hangsúlyozta: pénteken nagy területen, a szántóföldeken is mintákat vehettek, egy-egy minta 20 részmintából állt, és több mint egyméteres talajréteget fogott át. Ezeknek az analízise azonban hosszabb időt vesz igénye, így csak délutánra készül el. Ám ha elkészül, akkor a vízre, talajra, ökológiai vizsgálatra vonatkozóan segíti a külföldi szakértők és a döntést hozó kormányzati szervek munkáját.

A KKB elnöke jelezte: minden esetben fontos, hogy csak olyan adatokat, információkat közöljenek, amelyek segítséget adnak a helyszínen dolgozóknak, kárelhárítóknak és a döntéshozóknak abban, hogy milyen lépéseket kell megtenniük. Ehhez azonban arra van szükség, hogy egymással összehasonlítható adatokat gyűjtsenek össze - mondta.
Hozzátette: az ajkai vörösiszap-katasztrófa helyszínén a gyöngyösi főiskola légi méréseket végzett, amelyek a szennyeződés kiterjedésére, mélységére vonatkoznak, ugyanezzel a technikával dolgozott a főiskola az idén májusban a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa kárfelmérésénél.

A Pannon Egyetem (a korábbi Veszprémi Vegyipari Egyetem) kutatói a vízzel kapcsolatos méréseket végezték el, több megbízható, azonosítható és újra felkereshető ponton vettek mintákat. A vegyészek a különböző anyagok - a lúg, a zagy és a vörösiszap - elemzését végezték el.

Közölte: a légszennyezettségre külön figyelmet fordítanak és vizsgálják, milyen a szálló por összetétele.

A levegőszennyezettség mértéke jelenleg nem éri el az egészségügyi határértéket, kivéve Kolontár egy részét, de ott magánszemélyek már nem tartózkodhatnak, csak a véderők dolgoznak ott, megfelelő védőeszközökkel.

Az MTA főtitkára a sajtótájékoztató után újságíróknak arról beszélt, hogy körülbelül 1000 hektár mezőgazdasági területet öntött el az iszap, de ennek csak a töredéke lesz amelyet esetleg cserélni kell.

Mint mondta, a földdel, amelyet nem szállítanak el, három dolog történhet: a határértékek miatt vagy csak olyan növényt termeszthetnek rajta, amelyből nem állítanak elő élelmiszert: például nádat, amelyet azonban tüzelésre lehet használni. Ennél alacsonyabb szennyezettségű földön szabadabban lehet majd gazdálkodni, de még mindig csak olyan növényeket lehet termeszteni, amelyeket ugyan feldolgoznak, de nem fogyasztanak el, mint az olajlent vagy más ipari növényt.

Olyan földterület is lesz, ahol a határértékek azt mutatják, lehet termeszteni búzát vagy kukoricát - mutatott rá, hozzátéve, abban azért majdnem biztos, hogy a talaj kertészkedésre nem lesz alkalmas. Erre a kutatók javaslatot tehetnek majd, de "valakinek el kell döntenie, hogy ezek a határok hol legyenek" - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy visszaköltözhet-e az élet valamikor az elöntött területre, úgy válaszolt: "meg fognak lepődni, hogy milyen gyorsan". Mint mondta, a talaj élő rendszer, 1,3 kilogramm talajban több százezer, millió élőlény van, és ha ki is pusztultak, vissza tudnak települni.

Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese, a KKB tudományos tanácsának elnökhelyettese, pszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a katasztrófa pszichés hatásai elhúzódóak, ehhez hosszú távú, összehangolt munkatervet kell készíteni.

Az Európai Zöld Párt csatlakozott

Az Európai Zöld Párt (EGP) rendkívüli határozatában sürgeti a magyar kormányt, hogy az iszapömlés helyszínén minél hamarabb tisztítsa meg a vörösiszappal borított terület felszíni rétegét, megakadályozva, hogy a nehézfémeket és más veszélyes anyagokat tartalmazó por szétterjedjen a környéken - írja az LMP az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

A Szabó Tímea, Jávor Benedek képviselők, valamint Pinczés Bálint, a párt országos választmányának tagja által jegyzett közlemény szerint az EGP hétvégi, tallinni kongresszusa ezen kívül, csatlakozva az LMP-hez, követelte a hasonló vörösiszap-tárolók állapotának felmérését, illetve szakszerű katasztrófa-elhárítási tervek elkészítését, melynek költségét a tulajdonosokkal fizettetnének meg. Az Európai Parlament negyedik legnagyobb frakcióját képviselő zöldek végül arra kérték a magyar kormányt, hogy tegyen eleget a magyar ökopárt felszólításának, és hozza nyilvánosságra a Mal Rt. privatizációs szerződését.
Az írás szerint az EGP az esetet az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb ökológiai katasztrófájának nevezte.

Az EGP az Uniótól egyúttal azt kéri, hogy azonnal küldjenek egy nemzetközi szakértői csapatot, amely segíti a magyar hatóságokat a környezeti károk felmérésében, a baleset okainak feltárásában, és a jövőbeli megelőzési módszerek kialakításában. Emlékeztetnek arra, hogy hasonló csapat már segédkezett a 2000-ben bekövetkezett nagybányai aranybánya katasztrófáját követően is, ám annak ajánlásait a mai napig nem hajtották végre.

Az Európai Zöld Párt emellett kezdeményezi, hogy a vörösiszapot vegyék fel az Európai Unió veszélyes anyagokat tartalmazó listájára, annak kiemelkedően magas lúgtartalma miatt. Emellett szorgalmazzák, hogy az esetleges jövőbeni hasonló katasztrófákat követő elhárítási munkák támogatására az unió hozzon létre egy biztonsági alapot, amelyet a veszélyes anyagokat gyártó üzemek befizetéseiből tartanának fenn. A megelőzés érdekében végül kezdeményezik a veszélyes anyagokat gyártó üzemek felelősségbiztosítási rendszerére vonatkozó uniós irányelv elfogadását.

Környezetkárosítással és közveszélyokozással gyanúsítják a MAL Zrt-t

Az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsítja a rendőrség Bakonyi Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatóját.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel azt közölte: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)munkatársai hétfő reggel előállították B. Zoltánt, a Mal Zrt. cégvezetőjét. A férfit őrizetbe vették, a rendőrség előterjesztést tesz a gyanúsított előzetes letartóztatásba helyezésére.
"A férfi gyanúsítotti kihallgatása folyamatban van az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás bűncselekmények miatt" - tette hozzá az ORFK.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a rendőrség őrizetbe vette a Mal Zrt. vezérigazgatóját és kezdeményezte az előzetes letartóztatását. Kijelentette: a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni. A kormányfő kezdeményezte azt is, az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.

A tulajdonos Mal Zrt. felelősségét az iszapömlés kapcsán már a katasztrófa napján, múlt hétfőn elkezdték vizsgálni. A rendőrség helyszíni szemlét tartott a cégnél - közölte akkor Pintér Sándor belügyminiszter.

Másnap Orbán Viktor kormányfő felszólította a belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében.

Múlt kedden Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően újságíróknak azt mondta: minden szabályt betartva működnek, ezért nem értik, miért függesztette fel tevékenységüket Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Közölték, hogy nem tarják magukat hibásnak a kialakult helyzetért.

A Mal igazgatósága és vezetősége vasárnap közleményben kért bocsánatot azért, mert a katasztrófa utáni első napokban nem tudta megfelelő módon kifejezni együttérzését, egyben kifejtették: teljes mértékben egyetértenek a miniszterelnökkel abban, hogy a tényleges felelősöket meg kell találni, és azzal is, hogy a Mal Zrt. a felelőssége arányában térítse meg a károkat.