Először is szeretném leszögezni azok miatt, akik úgy értelmezték, együtt fogunk jegyet váltani a „szórakozás” fellegvárába, hogy én csupán néhány ötlettel és szakértői jó tanáccsal kísérem el az olvasókat a belépőig. Onnan már mindenki maga választ játékot!

Induljunk ki a következő teóriából: van az a mondás, hogy „kopogtatni kell az ajtón, hogy a lakásba beeresszenek”! Tökéletes hasonlat, mely hűen tükrözi a szexhez való hozzáállásunkat is. Egy kis „tapi” itt, egy kis matatás ott, s már is a végcél lebeg a szemek előtt. A férfiak döntő többsége el sem tudja képzelni, hogy miért kell annyit parkolni egy jelentéktelennek vélt „útszakasz” előtt! Csupán azért uraim, mert ha nem fordítanak kellő figyelmet a „jelentéktelen útszakasznak” nagy a valószínűsége nem fognak tovább hajtani és még az is előfordulhat, hogy soha nem érnek haza!

Csók? Áh, hol van az már…

Több feltételezés létezik, hogy honnan is eredhet a csók. Tanult, vagy átvett „szokás” az életünkben? Még is kik lehettek az úttörők és milyen célból? Élvezet vagy kötelességtudat? Szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak helyek - például az ázsiai országokban -, ahol még most sem divat a száj önfeledt táncát ropni, mert a kultúra nem engedi az ilyen fajta testi önfeledtséget. Visszatérve a kérdésemhez: feltételezések szerint, az ősanyáink még a civilizáció kezdetén a gyermekeiket táplálták így. Megrágták az ételt úgy adva át azt a csecsemőnek. Ebből a folyamatból nőtte ki magát az szerelem jelképe.

A korszakok váltakozásaival együtt pedig a csók is mindig más nézőponti kérdést vetett fel. Középkorban a katolikus egyház elítélte, majd a romantikában és a reneszánszban újra élte érzéki múltját, s nem adta fel létezését. De mi a helyzet a ma csókolózó társadalommal? Tudunk egyáltalán csókolózni, vagy csak imitáljuk azt?

Mai napig a legszexisebb és legérzékibb csókjelent az Elfújta szél nagysikerű mozifilmjének legutolsó pillanatiban csattant el. Szerintem, azóta sem sikerült úgy megragad egy pillanat egyszerűségét a maga tökéletességében Ahogy Rhett Butler a makacs és önfejű Scarlett ajkai fölé hajol és férfiasan megmutatja: mi is az a csók. Első lecke tehát a fiatal generációk kicsit nyálas, kicsit emós fiainak, a video tk-ba rohanni és kölcsönözni.

Csókolózni fél egészség?

Amikor két összeillő ember a pillanat hevében úgy dönt eljött az ideje „megízlelni” a másikat, akkor többről van szó, mint egyszerű biológiáról. Gordon Gallup az amerikai egyetem pszichológiai tanára a csókra a következő hipotézist állította fel: A csók pillanatában vannak olyan, magasan vezérelt mechanizmusok, amelyek felmérik az egészségi állapotot, a szaporodási készséget és genetikai összeférhetőséget”.

Valószínű enyhe túlzás lenne azt állítani, hogy az édes szájmozgatás izomgörcsöt idézett volna-e bárkinél intenzív használat közben, ennek ellenére meglepődnénk, mennyi koncentrációt kíván a test és lélek kettősétől. A pajzsmirigyműködés fokozódik, az átlagos pulzusszám 75-ről 150-re nő, és elég a szervezetben 12 kalória. A csók emellett hozzájárul a jobb légzéshez, s ugyan 12 kalória nem tűnik fogyásnak, azért ha belegondolunk, egy tábla csoki helyett melyben akár 150-200 kalória is lehet, ez mégis egészségesebb, de ugyanolyan édes!

Megkérdeztünk

Vannak állomások az életünkben, melyek meghatározóak lehetnek. Ilyen az első szerelem, az első gyermek és valahol minden kezdet kezdetén a csók is mérföldkő az életünkben. Ha nem a kellő időben a kellő helyen, kellő hevületben és kellő korban történik, könnyen megeshet nem fogunk petárdákat hallani a fülünk mögött és a szivárvány sem jelenik majd meg a lehunyt szempillák alatt. Kíváncsiak voltunk, hogy ismert emberek mit gondolnak az első csókról, s úgy általában a csók természetéről.

A telefon másik végén Bíró Ica csengő nevetése hallatszik. „Első csók? Nyolcadikos koromban csattant el. Nagyon kezdetleges volt, de szerintem ez így természetes. Ahogy a Megújulás titkai c. könyvemben is írtam ez tulajdonképpen a hormonok tűzijátéka. A hormonrendszer hatására ugyanis az immunrendszer is intenzív működésbe kezd s egy időben a testeden, bőrödön, hátgerinceden megmozdul valami boldogító érzés. Éppen ezért az igazi csók az odaadásról s vele együtt a másik megízleléséről szól.”

Tovább haladva az „éterben”, Kiszel Tünde számát tárcsázom. Úgy döntök közismert nőket kérdezek, akik magánéletéről sokat lehet olvasni és hallani. „Igazi romantikus lélek vagyok, így kivártam az igazit. Nem kapkodtam és nem siettem el. 18 évesen fedeztem fel a csókolózásban rejlő örömöket. Azt mondom, legyen meg a varázsa az udvarlásnak, a szerelem gesztusának, mert nagyon érzelems vagyok és szeretem ha udvarolnak, meghódítanak. A kérdésedre válaszolva, csak jó volna, ha fogyasztana. Igazán kellemes tréningezés lenne, s biztos vagyok benne, többen sportolnának is akkor.”

Horváth Éva például nem tartja jelentősnek az első csókját. „Nem volt meghatározó az életében. Így tévhit azt gondolni mindannyian egyformák vagyunk. Vannak, akik ódákat zengnek, míg a többiek csendben átélik azt, hogy később könnyen elfelejtsék. Lassú víz, partot mos típus vagyok, így nem kapkodok el semmit. Nyilvános helyen például nem hiszem, hogy illő lenne csókolózni. Ez két ember intimitása, mely nem az utcára való. Kezdeményező? Igen. A férfiakat mi nők elrontottuk, így most ott kell jóvátennünk, ahol tudjuk.”

Csók közben tehát égethetjük a kalóriát, erősíthetjük immunrendszerünket, de legvalószínűbb mégis, hogy a lelkünket ápoljuk. Egy férfiismerősöm gondolkodás szerint nem fontos, ahogy ő nevezte a „puszilkodás”. Felesleges időpocséklásnak tartja, mely nem jelenti biztosan, hogy egy ágyjelenet lesz a finálé. Sok nő egyet ért most velem, ha innen, a „széles sávból” azt üzenem a hozzá hasonló férfiaknak: akkor valószínű ők a békák az ismert meséből és bizton állíthatom, nem lesz királykisasszony Hetedhét és Ramocsaházán túl, aki királyfivá változtatná őket.