Hihetetlen nagy bajban van a Magyar Szocialista Párt. Rájuk dőlt Gyurcsány öröksége, de úgy, hogy abból évekig képtelenek lesznek kimászni. Amit a volt miniszterelnök művelt a pártjában és az országban, azt nem lesz könnyű elfeledni, és még nehezebb lesz túllépni rajta mind az országnak mind a pártnak.

Az MSZP elvesztette a vezetőjét, a támogatóit, az ideológiáját, azaz nagyjából mindent, amit egy párt elveszíthet. A párt első emberei most nem amiatt hallgatnak, mert titkolózni szeretnének, hanem mert egész egyszerűen nincs mit mondaniuk. Pedig ha bármit is szeretnének elérni a következő országgyűlési választáson, nagyon gyorsan mondaniuk kell valamit.

Na de ki?

Úgy tűnik „egy legény sincs talpon a vidéken”, talán az egyetlen Mesterházy Attilát kivéve. A jelenlegi frakcióvezető megszólalásai is azt mutatják messze nem egységes a párt. (Mesterházy Gyurcsány és Szili véleményével is vitába szállt szerdán.) Az nyilvánvaló, hogy sem ő, sem Lendvai Ildikó pártelnök nem tudja betölteni a Gyurcsány után keletkező űrt. Pedig minden jel szerint Mesterházy van kiszemelve a jövő szocialista pártjának élére. Jelenleg azonban kevés még a szétzilálódni látszó párt egyben tartására.

Merthogy vannak hírek, mely szerint az MSZP kettészakadása megindult. Ugyan a párton belül mindenki tisztában van azzal, hogy ez őrültség, ám az érdekkülönbségek olyan folyamatokat indítottak el, melyek nagyon könnyen egy új párt alakulásához vezethetnek. Ha pedig nincsen erős vezető, akkor ez csak felgyorsulhat.

Közeledik az elszámolás

Persze nem szabad elfelejteni, hogy a választásokig alig 10 hónap van hátra. Ez pedig mindennél erősebb érv a pártszakadás elkerüléséhez. Valamit azonban ki kell találni. A legcélszerűbb természetesen a tisztújítás lenne, ám a nagyvezérek ezt érthető (önző) okokból el akarják kerülni.

Ráadásul a fiatalok sem igazán tülekednek, hogy kimozdítsák őket hosszú évek óta bebetonozott helyükről. Ennek nyilván nemcsak a motiváció hiánya, de a jelenlegi finoman fogalmazva nem túl rózsás helyzet is oka lehet. A fiatalabb szocialisták minden bizonnyal úgy gondolkoznak, hogy vigyék el a balhét az öregek, aztán majd jövünk mi. Igen ám, de ebben az esetben a parlamenti választásokon való szereplés sem kecsegtet sok jóval. Ha az MSZP heteken belül nem találja ki saját megújulásának a módszerét, akkor el se induljanak a választásokon.

A kampány ugyanis a nyakunkon van. Nyár végén, de legkésőbb ősszel be fog indulni az őrület, ahol az MSZP-nek is masszívan jelen kell lennie. Arculatváltás nélkül pedig lehetetlen lesz kitörni a 20 százalék alatti támogatottságból.

Káosz

A párt mostani zavarodott állapotára jellemző, hogy július 4-én először csak pártértekezletet szerettek volna tartani, majd Szili Katalin bedobta a kongresszus ötletét. Ezt először eleresztette mindenki a füle mellett, majd kedden végül úgy döntöttek, mégis Szilinek van igaza, most kongresszust kell tartani. Idén már a harmadikat. („Normál” esetben évente maximum egyet tartanak) Ez szintén jelzi a súlyos gondokat.

Sokan mondják szoci körökben, hogy ideje lenne szembenézni az eddigi politikával. Csakhogy akkor olyan beismeréseket kellene tenni, ami inkább rontaná a párt amúgy is megtépázott hírnevét, mintsem segítené. Nem beszélve azokról a személyekről, akik mindig is kiálltak az eddig irányvonal mellett. Nekik ez teljes politikai megsemmisüléssel járna, többé vállalhatatlanok lennének a választók szemében.

Nem véletlen, hogy Lendvai Ildikó a választás után rögtön bejelentette, kiállnak a kormányprogram mellett, folytatják, amit elkezdtek. Az előremenekülés azonban most olyan rámpát jelenthet, ahol súlyos százalékokban mérik a lejtmenetet.

Na ez viccnek is rossz

A választás után felröppent leginkább megdöbbentő hír Gyurcsány visszahívásának ötlete. Sajnos az, hogy ez egyáltalán szóba jöhetett inkább teszi szánalmassá a pártot, mint fantáziadússá. Komolyan senki sem gondolhatja, hogy miután teljesen szétzilálta az MSZP-t, és nem vette ki a részét a hatalmas bukásból, most fehér lovon visszatér.

Hogy július 4-én mit dönt a kongresszus mindezen dolgok miatt lehetetlen megjósolni. Még a két legszélsőségesebb eset is benne van a pakliban, jelesül: a minden maradjon a régiben elv, vagy az előrehozott választások purgatóriuma.