A közlemény szerint a TÁRKI még májusban végezte el országosan reprezentatív, kérdőíves felmérését az életben való előrejutást befolyásoló tényezőkről. A válaszadóknak ötfokozatú skálán kellett értékelniük, mennyire lényegesek az egyes körülmények az életben való boldoguláshoz. 1-es osztályzatot ért az "elengedhetetlen" feltétel, 5-ös osztályzatot pedig az "egyáltalán nem fontos" tényező. Az egyes tényezőkre adott pontszámokat a végén átlagolták.
A felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság véleménye szerint az életben való előrejutásban az a legfontosabb, hogy az illető ismer-e befolyásos embereket, illetve, hogy mennyire törekvő típus; erre utal, hogy a válaszadók átlagosan 2,04 és 2,08 pontot adtak mindkét körülménynek.
Majdnem ugyanennyire fontos az is, hogy az embernek milyen veleszületett adottságai vannak, valamint az érvényesülés alapjaként kezelik azt is, hogy vannak-e jó politikai kapcsolatai. A kor, a gazdag családi háttér, valamint a kemény munkamorál is jelentős szerepet töltenek be az életben való érvényesülésben a lakosság véleménye szerint. Ezek a szempontok 2,17-2,35 közötti átlagpontot kaptak.
A felmérés szerint ezeknél kevésbé fontos - de még mindig 2,61-2,8 körüli átlagpontot kapott - az a körülmény, hogy milyen magas az illető szüleinek az iskolai végzettsége, hogy mely országrészben él és vagy hogy jelenleg az állami vagy a magánszektorban dolgozik-e.
A magyar lakosok azt tartják kevésbé jelentősen befolyásoló tényezőnek az életben való előrejutásban, hogy adott személy milyen vallású; ez az ötfokozatú skálán 4,06-os átlagpontszámot kapott.
Szintén kevésbé számít, hogy az illető külföldön dolgozik-e éppen, ezt 2,88-as átlagpontszámot kapott. Az etnikai csoportba való tartozást, illetve a nemek különbségét szintén nem gondolják erősen befolyásoló tényezőnek az előrejutásban a válaszadók, hiszen egyaránt 2,84 pontot kapott mindkét elem.
Az életben való előrejutás egyik tényezőjét, hogy befolyásos embereket ismerjünk a budapesti lakosok, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon élők fontosabbnak tartják, mint a községekben élők, vagy az észak-alföldi régió lakosai - olvasható a TÁRKI összefoglalójában.
A felmérés szerint a közép-magyarországi lakosokhoz és azon belül is leginkább a fővárosiakhoz képest a kistelepüléseken élők kevésbé tartják jelentősnek azt is, hogy milyen vallású az, aki szeretne előbbre jutni az életben.
Az adatok azt mutatják, hogy minél magasabb egyéni jövedelmi kategóriába tartozik valaki, annál kevésbé tartja fontosnak az életben való előrejutásban, hogy valaki külföldön vagy belföldön dolgozik-e jelenleg. Ellenben az iskolai végzettség nem differenciálta jelentős mértékben a lakosság véleményét ilyen szempontból.
A kutatásról további részletek olvashatók az EUREQUAL (FP6) (http://eurequal.politics.ox.ac.uk) honlapon.
