A tárlaton látható legrégebbi képek 1979-ben készültek, a legújabbak a közelmúltban. Az első teremben ez utóbbiak láthatók, azok a felvételek, amelyeket a régi budapesti gettó helyszínein készített a fotóművész.

Mint Féner Tamás elmondta, a fotókhoz maga írt kiegészítő lírai szövegeket, amelyek a képet, mint kódolatlan jelet, kódolt jellé változtatják.

B. Turán Róbert, a múzeum igazgatója a megnyitón hangsúlyozta: "a spirituális megőrzés az egyik dolgunk a világban. Ahogy Féner Tamás visszamegy múltjába, a gettó helyszíneire, ahol gyerekként átélte a vészkorszakot, az a Zsidó Múzeummal együtt egy erős ellenállás a mai fasizálódó tendenciákkal szemben".

Sándor Iván Kossuth-díjas író úgy vélte: a fotókon évtizedekkel ezelőtti események rejtőznek.

"Átformálja a fény státuszait, a megvilágítás tulajdonképpen eltakarás, a sötétben tartott felületek mélyén keresi a feltárandót, ehhez kiemelt funkciót nyer a fényt és árnyékot elválasztó törés" - elemezte a művész alkotásait az író.

A tárlat második szekciójában azok a 2000 előtt készült fotók kaptak helyet, amelyek a rendszerváltás utáni Budapestet, az elidegenedést, a kiüresedést, a bezáródást mutatják meg - mondta Féner Tamás.

A kiállítás harmadik részét az 1979 körül készült felvételek jelentik. A Beszéld el fiadnak című albumban 1984-ben már megjelent fotókon a zsidó közösségek mindennapjai, az élet fontos pillanatai, a születés, a körülmetélés, az esküvő, a temetés mozzanatai, valamint a zsidó ünnepek képei láthatók.

Féner Tamás e felvételekkel kapcsolatban elmondta, hogy készítésük idején a kiüresedett szocialista közösségek után megmaradt közösségeket kutatta.

Az idei Prima Primissima-díjra is jelölt fotóművész mintegy 140 alkotást felvonultató tárlata jövő év január 6-áig látható a Zsidó Múzeumban.