Az 1761-ben, száműzetésben elhunyt Mikes Kelemen megbecsült, köztiszteletben álló alakja volt Rodostónak, ezért minden bizonnyal díszes sírhelyet kapott és nem tömegsírba hantolták el. Az egykori temetőt azonban az évszázadok során felszámolták, így sem a sírkő, sem az író maradványainak hollétéről nem tudnak a történészeknek - mondta az MTI-nek Seres István turkológus.
Az MTA-ELTE közép-ázsiai kutatócsoportjának munkatársa a téma ismerőjeként Rodostóban is kutatott Mikes Kelemen után. A távirati irodának elmondta: örül, hogy a MIK és a zalai Kisvásárhely, illetve Mihályfa körjegyzősége gyűjtést kezdeményezett az íróra emlékező kopjafa elkészítésére és 2008 tavaszára tervezett rodostói felállítására.
A II. Rákóczi Ferenc által alapított rodostói római katolikus plébánia anyakönyvei 1740-től tartalmazzák a temetési adatokat. Ezekből kiderült, hogy azok a római katolikus vallású bujdosók, akik nem házasodtak be helybéli családokba, a rodostói örmény sírkertben temetkeztek. Bizonyos tehát, hogy Mikes Kelemen sírja is a régi örmény temetőbe került - idézte fel a kutató.
Mehmet Serez rodostói helytörténésztől Seres István úgy tudja: Mikes Kelemen és más bujdosók feltételezett sírja ma valahol a város nyugati felén lehet, ugyanis az örmények felszámolták temetőjüket az ottani magyar sírokkal együtt.
A magyar kutató úgy véli: az örmények felszedhették, és építőanyagként újrahasznosíthatták a régi sírköveket. Személyesen is bejárta ugyanis a rodostói temetőket, de magyar vonatkozású sírokat sehol nem talált, az egykori örmény sírkertnek és így Mikes Kelemen sírjának tehát ma már nyoma sincs Rodostóban.
