Soros kijelentését a súlyos pénzügyi válságról hogyan kell értelmeznünk?

Az, hogy eme krach az utóbbi évtizedek legnagyobbja lesz, mindössze zsurnalisztikai fogás, ugyanis volt már a most beharangozotthoz hasonlóban része (orosz, argentin) a világgazdaságnak 1945 óta. Jelenleg egy tőzsdei, pénzügyi válságról lehet csupán szó, de ez nem jelenti majd a világ pénzügyi rendszereinek totális összeomlását, legfeljebb néhány tőzsde krachját. Az interjúban kissé visszás egyébként, hogy bár Soros is részt vesz a krachhoz kapcsolódó spekulációkban, ennek ellenére azt állítja, hogy a pénzpiaci fundamentalizmus és automatizmusok nem oldják meg a válságot. De ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen Soros maga is meg fogja lovagolni ezt a krízist (amennyiben valóban bekövetkezik), például az indiai pénzpiac összeomlását.



Milyen olvasata lehet még az üzletember nyilatkozatának? Mi az időzítés titka?

Soros keményen bírálja Bush gazdaságpolitikáját, épp ezért ez az interjú belső üzentetnek is tekinthető az amerikai elnökválasztás előtt. Ez kiderül abból is, hogy Soros nem először kritizálja az amerikai elnököt, és annak katonapolitikáját, illetve gazdaságélénkítő csomagját. Nem szabad azonban teljesen figyelmen kívül hagyni a nyilatkozat kifelé, a világgazdasági szereplők felé irányuló üzenetét! Ha Soros a világ legerősebb gazdaságáról recesszív jóslatokat fogalmaz meg, az kihat a világ többi gazdaságára is, hiszen a pénzpiac a bizalomra épül, és ha a legnagyobb szereplő válságot vizionál, akkor azt bizony komolyan kell vennie a többieknek. Érdemes Soros azon kitételére is figyelni, miszerint Európának nem szabad Amerika-ellenes magatartást felvenni. Távlatilag az EU meg tudja szorongatni Amerikát, de Soros inti Brüsszelt attól, hogy Washingtonnal szemben határozza meg gazdaságpolitikáját. Ez túl azon, hogy egy gesztus a tengerentúliaknak, jelzi azt is, hogy Európa globális hatalmi szerepét Amerikával szövetségben képzelje el a jövőben. Esetleg épp Kína erősödése miatt.

Az említett tőzsdei válság milyen esetben válhat szélesebb körű, globális gazdasági csőddé? Van ennek egyáltalán elméleti lehetősége a jelenlegi világgazdasági helyzetet tekintve?

A világgazdasági válsághoz azért jóval több kell, mint egy ideiglenes tőzsdei krachhullám, ami végigvonul bizonyos országokon, majd elmúlik. Annak például Kínát is érintenie kellene, viszont ott szárnyal a gazdaság, évente 10 százalékos növekedési ütemmel. Természetesen az 1970-es évek óta benne van a levegőben egy világgazdasági válság lehetősége, a bubble economy, a buborékgazdaság miatt: vagyis a várakozások túlfűtöttek, a beruházások meghaladják az egyensúlyi értéket, és sokkal több pénz mozog a világgazdaságban, mint amennyi közgazdasági szempontból indokolt lenne (tízezer milliárdokról beszélünk most). Ha ez a buborék kipattan, az egész világon pénzügyi összeomlás következik be, de erről nincs szó. Soros sem erre utal, mindössze azt jelzi, hogy a tőzsdekrach átmehet ebbe, csakhogy ez jelenleg igen valószínűtlen.

A magyar gazdaság mit fog érezni ebből a pénzügyi krízisből? Mennyire lesz megterhelő nemzetgazdasági szempontból?

A tőzsdei részvényárfolyamok csökkenése, a portfólióbefektetések (tőzsdei forró pénzek) elvándorlása következhet be. S a tőkekivonás rosszul érinti a kisebb tőzsdéket, bár egyelőre a BUX-ot még nem érte el a recesszió, erre utaló jelek sincsenek. A Richter vagy a MOL 1,7 százalékos gyengülése nem tekinthető annak. Ne felejtsük el, hogy a magyar tőzsdének a hazai gazdasági helyzetre való hatása sokkal kisebb mint mondjuk az Egyesült Államok, vagy India tőzsdéje esetében, vagyis a nemzetgazdaságot valószínűleg nem fogja megrengetni az esetleges tőzsdei válság sem. Tehát egyelőre nem valószínű, hogy összeomlik a BUX, ez jelenleg sokkal inkább érinti a német, az amerikai, vagy az indai tőzsdét.

Az átlagemberek eszerint nem fognak a hétköznapok folyamán egy esetleges BUX-válságból sokat érezni?

A kisembereket nem érinti a potenciális tőzsdegyengülés, hiszen nekik nincsenek részvényeik, nem ők vásárolnak nagy mennyiségben MOL-részvényeket, és a magánynyugdíjpénztárak sem jelentősek nálunk az USA-val szemben. Ha mégis bekövetkezne egy olyan totális tőzsdeválság, amelyre azért már volt példa az elmúlt évtizedekben, további restriktív pénzügyi intézkedésekre lenne szükség. Magyarország az adósságállomány miatt érzékenyen reagálna az esetleges tőkeelvándorlásra, a kamatokat emelni kellene, hogy visszacsalogassuk a forró tőkét. Ez inflációnövelő hatású lenne, és nem utolsó sorban még később tudnánk csak teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciafeltételeket is. Ez amúgy sem valószínű az elkövetkezendő három-öt évben, hiszen ehhez stabil gazdaság, alacsony kamatlábak, alacsony infláció kellenének.

Hogy lehetne összegezni Soros bejelentését, és a várható világgazdasági fejleményeket?

Egy Soros által felvázolt, a média által felfújt válság rendesen betenne a makrogazdaságnak, a forró tőke kivándorlása ugyanis kétmilliárd euró elvesztését jelentené. De reménykedjünk benne, hogy Soros vészjósló prognózisa nem következik be. Ha pedig mégis, akkor is szinte biztosan kizárható hogy ez egy világgazdasági válsághoz vezetne. Hozzáteszem, hitelesebb volna Soros bejelentése, ha nem lenne ő is haszonélvezője spekulánsként az általa jósolt recessziónak.