"Senki nem tudott a tüdőnélküliségről, mielőtt véletlenül fel nem fedeztük azt egy rutin boncolás során" - mondta a vizsgálat vezetője David Bickford biológus.

Kollégája, Djoko Iskandar először 1978-ban fedezte fel a béka két egyedét. "Mindkét mintaegyed olyan értékesnek bizonyult, hogy a kutatók nem akarták feláldozni őket a boncolás oltárán". A biológus azonban részlegesen azonnal felboncolt néhány békát, amikor rábukkant a faj egyedeire egy újabb, borneói expedíción. Korábban az egyetlen, négylábú élőlény, melyről tudták, hogy tüdő nélküli, a szalamandra volt. Egy földigilisztaszerű faj, a lábatlan kétéltű (Gymnophiona) szintén tüdő nélküli állat.

Az olyan tetrapodák, azaz négylábúak, melyek tüdő nélkül fejlődnek igen ritka evolúciós lépésnek számítanak. A kétéltűeknél ezen jellegzetesség valószínűleg egyfajta adaptáció a víz és a szárazföld közötti életre, valamint a bőrön keresztüli légzéshez. A kutatók azt sugallják, hogy a tüdőtlenség a B. kalimantanensis esetében egyfajta adaptáció lehet a gyorsan folyó, hideg víz nagyobb oxigéntartalmához. " A hideg víz több oldott oxigént tartalmaz, mint a meleg víz" - mondja Bickford. A békának emellett igen lassú az anyagcseréje, ami azt jelenti, kevesebb oxigénre van szüksége. Sőt mi több, a faj a többi békához képes igen lapos, ami megnöveli a bőr felszíni területét.

David Wake biológus és kétéltű szakértő szerint, a tüdőtlen béka felfedezése annyira nem meglepő, mivel azt már régóta tudják, hogy a farokkal rendelkező békák tüdeje igen csökevényes. Hozzátette, a legtöbb kétéltű számára a gázcsere nagy része a bőrön keresztül zajlik. A légzés egy kis része pedig zsákszerű tüdőkkel történik. A legtöbb faj párosodási hívásaihoz is tüdő szükségeltetik. Ezért a biológusok nem biztosak benne, hogy néhány faj miért is szabadult meg teljesen ezen szervektől - mondja Wake. "Ezen faj annyira ritka, hogy szinte semmit nem tudunk biológiájáról. Ám vízi élőlény, hideg folyamokban él, így kétségtelen, hogy nyugalmi anyagcseréje igen lassú". Így a tüdő hiánya adaptáció a hideg, gyorsan folyó vízhez, "racionális hipotézisnek tűnik".

A béka további vizsgálatát az elmélet tesztelésére megakadályozhatja a faj ritkasága és veszélyeztetett élőhelye - írja Bickford és csapata. Példának okáért, a béka hideg vizű élőhelyét az illegális aranybányászat pusztítja. A bányászati tevékenység a vizet zavarossá teszi az üledék miatt, és higannyal szennyezi azt. Emellett a környező élőhely is veszélyeztetett a legális és illegális fakitermelés miatt. "A békák feltételezhetően eredeti élőhelyének nagy része mára teljesen lakhatatlan" - mondja Bickford. További veszélyt jelent a klímaváltozás miatti hőmérséklet- és csapadékváltozás.