A 2008-as öttusa-világbajnokság, 2008. május 29. és június 3. között kerül megrendezésre. Ez lesz az utolsó öttusa kvalifikációs esemény a 2008-as pekingi nyári olimpia előtt.

A világbajnokságon a lövészetre és a vívásra a Syma Sport- és Rendezvényközpont két csarnokában kerül sor, a lovaglást és a futást a szomszédságában levő Puskás Ferenc-stadion Szoborparkjában bonyolítják le, s az eredeti tervek szerint az úszás sem lett volna innen nagyon messze, ezt a Nemzeti Sportcsarnok uszodájában tervezték, ám a mobil uszoda jobb megoldásnak tűnt, így minden egy helyszínen lesz, alig 100 méter távolságra egymástól.

Budapest 1954-ben volt házigazdája először öttusa-világbajnokságnak, majd következett az 1969-es, az 1979-es, az 1989-es és az 1999-es viadal, közben 1992-ben volt egy női verseny is. Így a - hivatalos nevén - MVM Öttusa Világbajnokság a hatodik férfi és a harmadik női vb lesz Magyarországon.

2005 decemberében határozott úgy a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM), hogy 2008-ban ismét Budapesten legyen a sportág világbajnoksága. A magyar pályázat eredetileg - figyelembe véve a korábbi 1969-es, 1979-es, 1989-es és 1999-es rendezést - 2009-re vonatkozott, Klaus Schormann, a sportág elsőszámú vezetője azonban arra buzdította az öttusa magyarországi elöljáróit, illetve Ábrahám Attilát, a Nemzeti Sporthivatal elnökét, hogy a főváros inkább 2008-ban legyen ismételten házigazda. Kérését azzal indokolta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, szingapúri szavazásán, melyen a sportágak programon maradásáról döntöttek, jelentős szerepet játszott az öttusa megítélésében az 1999-es budapesti világbajnokság rendkívül sikeres megrendezése, s egy magas szintű 2008-as lebonyolítás minden bizonnyal ugyancsak komoly befolyással bírna a pekingi játékok után esedékes döntésre. Így a magyar szövetség elnöksége úgy határozott, hogy a 2008-as világbajnokság rendezési jogát pályázza meg. Ma már tudjuk jó döntés volt. Egyhangú szavazással fogadták el a MÖSZ pályázatát és ítélték oda a 2008-as felnőtt világbajnokság rendezési jogát Budapestnek.

Az eddigi sikeres évek

Az 1954-es év leginkább a svájci futball világbajnokságtól volt hangos, pedig ugyanebben az évben rendezték Magyarországon az ötödik öttusa világbajnokságot is. A II. világháború után ez volt az első világverseny hazánkban. Itt született az első csapataranyérmünk Szondy István, Benedek Gábor és Tasnády Károly szereplésével. Az egyéni világbajnoki címet a svéd Björn Thofelt szerezte meg.

15 évvel később (1969) a sportág történetében egyszer fordult elő, hogy egy helyszínen egy időben két korosztály világversenye zajlott. A csapatversenyben a Szovjetunió mögött a Bakó Pál, Kelemen Péter, Balczó András összetételű magyar együttes a második helyen végzett. Egyéniben pedig emlékezetes Balczó-győzelemnek lehetettek tanúi a nézők. A magyar juniorok is kitettek magukért, mindkét aranyérmet megszerezték.

1979-re tovább erősödött, a sportág, és Budapest már a harmadik a harmadik felnőtt világversenyét rendezhette. Maratoni pengecsata 16 órán keresztül, majd a Maracskó Tibor, Horváth László, Kancsal Tamás csapat ezüstérmet szerzett az amerikai csapat mögött. Egyéniben Robert Nieman diadalmaskodott.

Az 1989-es világbajnokság minden résztvevő számára örökké emlékezetes maradt, mert ebben az évben lett 4+2 napos a verseny, a hagyományos egyéni és csapatküzdelem a vívással kezdődött és a lovaglással ért véget, majd következett a kétnapos váltó. Ekkor volt először váltóverseny a világbajnokság programjában. Fábián László egyéni aranyérme és a Fábián László, Mizsér Attila, Martinek János „aranycsapat” sikere után váltóban, a Kálnoki Kis Attila, Martinek János, Mizsér Attila hármas a dobogó tetejére állhatott.

1992-ben az első női világbajnokságra került sor hazánkban. Kovács Irén, Pécsi Mónika, Tulok Andrea csapatezüst a lengyelek mögött. Valamint váltóbronz a lengyel és francia hölgyek mögött, ez volt a magyar mérleg. Egyéniben a lengyel Iwona Kowalewska lett az
Aranyérmes.

És végül az eddigi utolsó hazai VB, 1999 Margitsziget. A legek világbajnoksága. A legtöbb néző, a leghosszabb tv közvetítés, és ami a legfontosabb, a legtöbb magyar aranyérem.
Balogh Gábor, Vörös Zsuzsanna egyéni győzelme, Balogh Gábor, Hanzély Ákos, Sárfalvi Péter csapat- és váltó aranya méltán marad emlékezetes minden sportkedvelő embernek.



Az öttusa igazi magyar sikersportág. A sportág történetének legnagyobb magyar alakja Balczó András, aki háromszoros olimpiai, és tízszeres világbajnok volt 1960 és 1972 között. De egybe forrott az öttusa sporttal Fábián László, Martinek János, Mizsér Attila, Sárfalvi Péter, Hanzély Ákos, Balogh Gábor neve is. Ahogy most kezd Horváth Viktoré vagy Fülep Sándoré is. A sportág első magyar női olimpiai bajnoka Vörös Zsuzsa lett 2004-ben, Athénban.

Hogy a sikerszéria folytatódik-e, lesz-e újabb tombolás és öttusa-láz pár nap múlva kiderül.