A mediterrán unió egyebek mellett a migrációs problémák kezeléséről és Törökország uniós közeledéséről szól - mondta a szakember, aki szerint a következő években meg is alakulhat a szervezet. Nicolas Sarkozy nagyon ambiciózus, ezt a kérdést pedig csak a franciák tudják megoldani, hiszen a történelmi hagyományok miatt erős a befolyásuk az észak-afrikai térségben - mutatott rá.
A francia elnök tervei alapján észak-afrikai országok bevonásával kitolhatóak az unió külső határai a menekülthullám felfogására. Szélesebb körű együttműködés keretében elképzelhető ugyanis, hogy sikerül gátat szabni a Szahara alatti országokból érkező menekültek illegális bevándorlásának. A legtöbb migráns ugyanis nem a Földközi-tenger térségéből, hanem délebbről érkezik Európába - tette hozzá.
Az uniós országok mellett egyelőre azonban az afrikai államok is megosztottak a kérdésben. Sokan ugyanis azt mondják, hogy leginkább az Afrikai Unió tudja megoldani az afrikai kérdéseket. Tény azonban, hogy lényeges különbségek vannak az arab országok és a szubszaharai államok, valamint Dél-Afrika között - mutatott rá.
Nicolas Sarkozy elképzelésében Törökországnak is szerep jut, a franciák ugyanis ellenzik a török EU-csatlakozást, a mediterrán unió viszont egyfajta alternatíva lehetne Törökország számára - mondta Lévai Imre.
Párizs a francia EU-elnökség igazi kezdetének és egyik legjelentősebb kezdeményezésének szánja az Unió a Mediterrán Térségért nevű szervezet létrehozását. Az együttműködést vasárnap indítják útjára a francia fővárosban az Európai Unió és a mediterrán országok 43 állam- és kormányfőjének csúcstalálkozóján.
A Földközi-tenger partján elterülő országok szervezetének ötletét a tavalyi francia elnökválasztási kampányban vetette fel először az azóta államfővé választott Nicolas Sarkozy. Az eredeti elképzelés szerint az Európai Unió integrációs modelljét szerette volna átvenni.
A kezdeményezést azonban - kizárólagos jellege miatt - Spanyolország és Olaszország azonnal halva született ötletnek minősítette, Angela Merkel német kancellár pedig nyilvánosan megvétózta.
A kompromisszumot végül Berlin és Párizs márciusban megtalálta: a mediterrán unió valamennyi EU-tagországot magában foglaló, konkrét fejlesztési tervek, azaz az együttműködés és nem az integráció elve alapján működő szervezet lesz. Angela Merkel arra is garanciát kapott, hogy a 2007-2013-as költségvetésben az EU mediterrán területeire fordított 7,5 milliárd eurós támogatást nem emelik meg. Ezért a forrásokat Párizs a mediterrán térség nagy magánvállalkozásait is bevonva kívánja biztosítani.
Az európai megegyezést követően azonban az arab országok bizonytalanodtak el részvételüket illetően. Egyrészt azért, mert a valamennyi uniós ország számára nyitott együttműködésben szerepük csökkenését látták, másrészt újra szóba kerültek a barcelonai folyamatnál is tapasztalt nehézségek: a közel-keleti feszültség és egyes arab vezetők bizalmatlansága Izraellel szemben.
Az EU az 1995-ben Barcelonában elindított folyamatban kezdeményezte az együttműködést az uniós tagállamok és a Földközi-tenger déli és keleti partvidékének országai között a két térség biztonságának és mediterrán régió gazdasági fejlődésének erősítésére.
Az Unió a Mediterrán Térségért szervezetben az együttműködés az elképzelések szerint hat terület köré szerveződik: a Földközi-tenger megtisztítása, a tengeri közlekedés fejlesztése, a napenergia jobb kiaknázása, felkészülés a természeti katasztrófákra, valamint egy, a helyi vállalkozásokat segítő pénzügyi ügynökség és egy mediterrán tudományos központ létrehozása.
