Kitiltottuk a dalai lámát
Nem jöhet Magyarországra a dalai láma – legalábbis egy decemberi kormányrendelet értelmében. A rendelet szerint a tibeti menekültek nem léphetnek ezután hazánk területére, az eddig legálisan itt tartózkodók pedig el kell hagyják az országot. Az ügyb
2008. szeptember 3. szerda 14:59 - Pénzes Dávid
Tibet helyzete mindig is a világpolitika egyik kulcskérdése. Különösen igaz volt ez a pekingi olimpia előtti zavargások idején, illetve az olimpiai események alatt is. Igaz, hogy hazánkban nincs igazán sok tibeti emigráns, ám az említett okok miatt az ügy kifejezetten kényes szituációt teremthet. Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke szerint ezért hibás lépés a kormány részéről a tibeti emigránsok kitiltása Magyarországról.
Balog Zoltán kérdései Draskovics Tiborhoz
1. Megfelel-e a valóságnak az az értesülés, hogy egy decemberi kormányrendelet értelmében nem léphetnek be Magyarországra, és nem tartózkodhatnak az ország területén az emigráns tibeti közösség tagjai?
2. Amennyiben a fenti hír igaz, kérem, tájékoztasson róla, milyen szakmai érvek indokolták a hivatkozott kormányrendelet megalkotását.
3. Van-e még joga a dalai lámának, hogy Magyarországra látogasson?
4. A Külügyminisztérium 2008. augusztus 28-29-én emberi jogi konferenciát szervezett Budapesten. Dr. Göncz Kinga miniszter asszony a konferencia megnyitóját követően úgy nyilatkozott: „Magyarországnak részben Kínával van egy emberi jogi párbeszéde…” A fenti emberi jogi párbeszéd nyomán hozta meg a Gyurcsány-kormány az emigráns tibeti közösség tagjait sújtó rendeletét?
5. Tesz-e bármilyen lépéseket Miniszter úr annak érdekében, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés az emigráns tibeti közösség tagjait, s köztük a dalai lámát?
6. Kész-e Ön erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a tibetiek a jövőben is szabadon beléphessenek hazánk területére, s az emigrációba kényszerült közösség itt élő tagjait ne utasítsák ki Magyarországról?
A kormányrendeletben fel vannak sorolva mindazon dokumentumok, melyek szükségesek ahhoz, hogy valaki Magyarországon menekült státuszt kapjon. Ezek között többek között megtalálhatók a palesztinok, akiknek Szíria, Egyiptom, Jordánia, Líbia, és Szaud-Arábia is kiállíthat útlevelet, amit a magyar hatóságok elfogadnak, de kínai állampolgár is hatféle jogcímen tartózkodhat hazánkban – sorolja a példákat a politikus.
Ez utóbbi azért érdekes, mert a tibetiek kínai állampolgárok ugyan, de Kína illegalitásnak tekinti az emigránsok külföldre távozását, így számukra nem állítanak ki okmányokat. A tibeti menekültek okmányainak kiállítását ezért India vállalja magára, ám ezt a dokumentumot a kormányrendelet értelmében mostantól nem fogadja el Magyarország.
Semmi sem véletlenBalog Zoltán úgy véli ez biztosan nem véletlenül maradt ki. A fideszes politikus utalt Göncz Kinga külügyminiszter szavaira, aki azt mondta: „Magyarországnak részben Kínával van egy emberi jogi párbeszéde…” A képviselő ezt szarkasztikus hozzáállásnak tartja, úgy látja hazánknak nem Tibetre kellene nyomást gyakorolnia az emberi jogokat számos ponton sárba tipró Kínával szemben, hanem éppen fordítva. A Fidesz számára nem egy ország nagysága vagy kicsisége dönti el, hogy odafigyelünk-e az emberi jogokra vagy sem, az emberi jogok egyetemesek” – mondta Balog.
Ez alapján kiutasították például Magyarországról a hat éve törvényesen hazánkban tartózkodó Csögyal Tenzint, a tibeti emigráns parlament volt képviselőjét. A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanító tibeti szerzetesnek – annak ellenére, hogy a napokban kapta kézhez 2010-ig érvényes munkavállalási engedélyét – szeptember 8-áig el kell hagynia Magyarország területét. Kérdésünkre Balog Zoltán elmondta, Európában nincs egyetlen ország sem, ahol a tibetieket hasonló elbánásban részesítik.
A Szabadság Kör is megszólaltA történtekre reagálva a Szabadság Kör adott ki nyilatkozatot, melyben megdöbbenésüknek adnak hangot az eset kapcsán. Véleményünk szerint a kormány döntése érthetetlen, semmilyen politikai vagy jogi ok nem indokolja a kiutasítást, szembe megy az Európai Unió alapját képező emberi és szabadságjogokkal, valamint az uniós tagállamok egyöntetű gyakorlatával. Hangsúlyozzák, hogy ez azért különösen súlyos, mert mindezt egy olyan ország kormánya teszi, amely ország menekülő állampolgárait az 1956-os forradalmunk után - hasonló helyzetben - más nemzetek befogadtak.
Szabadság Kör
A Szabadság Kör civil személyek, közéleti személyiségek, politikusok kötöttségektől mentes tömörülése, amely a szabadságjogokat Magyarországon ért támadásokra való tekintettel, a szabadságjogok következetes, megalkuvás nélküli politikai képviseletét tűzte zászlajára. Az emberi jogok azonban nem ismernek országhatárokat.
A Szabadság Kör ezért felszólítja a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül a döntését, és állítsa vissza a korábbi szabályozást. A Szabadság Kör már korábban is felemelte a hangját Tibet ügyében, és idén márciusban tiltakozott a kínai hatóságok tibeti atrocitásai ellen. A Szabadság Kör kifogásolja, hogy Kínában durván korlátozzák az emberi és szabadságjogokat, a sajtó- és a gyülekezési szabadságot, valamint a vallásszabadságot. Ezek a jogok és elvek egyetemesek és minden szabad és demokratikus társadalom magáénak vallja. „Érthetetlen minden demokrata számára, hogy a magyar kormány miért megy szembe az európai közös értékekkel” – írják keddi nyilatkozatukban.
Balog Zoltán természetesnek tartja, hogy a bevándorlási szabályokat a kormány(ok) folyamatosan finomítják, és bizonyos dokumentumokat nem minősítenek jogalapnak, ám ebbe biztosan nem véletlenül került bele a tibeti emigránsoké. Ennek egészen biztosan politikai háttere van – teszi hozzá – vagyis a kínaiak felé akarunk gesztusokat tenni.
A jelenlegi helyzetben tehát nem látogathat Magyarországra a világ egyik legismertebb embere, a minden demokratikus országban szívesen látott dalai láma sem.
Balog Zoltán kérdéseire Draskovics Tibornak 15 napon belül kell válaszolnia.