Ki lesz bent?

Cipi Livni látszólag nincs könnyű helyzetben. Csupán három párt javasolta őt Peresz elnöknek a miniszterelnöki posztra. A saját pártján kívül csak a liberális Merec és a nyugdíjas párt képviselői ajánlották Livnit kormányfőnek, a Munkapárt (Avoda) emberei pedig a saját elnöküket, Ehud Barak védelmi minisztert jelölték. A többi párt tartózkodott ettől. Elemzők szerint ennek az lehet az oka, hogy a Merec tart a keményvonalas Binjamin Natanjahu esetleges hatalomra jutásától az előrehozott választások esetén, a nyugdíjasok pedig egyszerűen nem biztosak a politikai életben maradásban.

Mindenekelőtt azonban a Kadima új elnöke koalícióba invitálta a Natanjahu által vezetett ellenzéki Likud pártot, hogy együttesen kormányozzák el Izraelt. A Likud azonban kizárólag előrehozott választásokban gondolkodik, így a nemzeti egységkormány létrejötte nagyon is kétségesnek látszik. Főleg miután Natanjahu kijelentette, hogy nem hajlandó csatlakozni a nagykoalícióhoz. Pedig ennek még Ehud Barak Munkapárt-elnök is örült volna, bár elemzők szerint nem érthető, hogy miért.

„A Munkapárt is készen áll az előrehozott választásokra” - hangoztatta Ehud Barak nemrégiben. Izraeli szakértők zavarosnak nevezik a védelmi miniszter nyilatkozatait: minden jó neki, de maga sem tudja, mit akar. Barak pártja mindenesetre újból a koalíció felé kacsintgat, ám kegyeiket nem adják ingyen Livninek. A Munkapárt legfőbb követelése a Daniel Friedmann igazságügyi miniszter által szorgalmazott reformok eltörlése lenne.

Reformok a Legfelsőbb Bíróság korlátozására

Mivel Izraelnek nincsen alkotmánya, ezért alkotmánybírósága sincs. Ennek a szervnek a feladatát tulajdonképpen a Legfelsőbb Bíróság (LB) látja el, többek között az izraeli parlament, a Kneszet által hozott törvények felülbírálása és eltörlése is az LB hatáskörébe tartozik. Persze az LB nem törölhet el törvényeket csak úgy kénye-kedve szerint, hanem csak akkor, ha azok ellentétesnek találtatnak az úgynevezett alaptörvényekkel. Ezek az alaptörvények az alkotmányt hivatottak helyettesíteni és olyan tételeket tartalmaznak, mint pl. az ember szabadsághoz és méltósághoz való joga, vagy éppen a szabad kereskedelem és munkavégzés törvénye.

A jelenlegi gyakorlat szerint az LB egyszerű többséggel tudja lesöpörni a Kneszet által megalkotott törvényeket, ha azok esetleg ellentmondanak az alaptörvényeknek. Ez valószínűleg nem tetszhetett Friedmannak, ezért azt javasolta, hogy az LB csak háromnegyedes többséggel határozhasson egy törvény hatályon kívül helyezéséről. Viszont így nagyban megnyirbálná az LB jogait, és ezzel együtt sérülhetnének az alaptörvényekbe fektetett elvek is, elég csak az emberi szabadságjogok védelmére gondolni. Ezt a kezdeményezést próbálja megtorpedózni a baloldali Munkapárt, és valószínűleg sikerrel is fog járni.

Mire számíthat Livni?

Cipi Livni előreláthatóan minél nagyobb koalíciót próbál majd összehozni. Válogatnia van miből, hiszen a Kneszetben jelenleg 13 frakció működik. Azt viszont túlzás lenne állítani, hogy mindegyik örömmel rohanna bele egy Kadimával való koalícióba. Miután biztossá vált, hogy a Likudra nem lehet számítani, ezért Livninek valószínűleg a jelenlegi koalícióhoz hasonló felállás marad az egyetlen megoldás. Az eddigi koalícióban az Kadimán kívül a Munkapárt adta a koalíció magját, együtt 48 képviselőt tudnak bedobni a közösbe. Ehhez még hozzácsapódhat a 12 képviselővel rendelkező vallásos Sasz párt, amelyik ritkán marad ki egy-egy kormányból, de jöhetnek még a nyugdíjasok, a liberális Merec és még egy kisebb ortodox párt is bejelentkezett.

Azonban mindenki kikérné a maga jussát. A Munkapárt nemcsak a fent említett bírósági reformokat szeretné megvétózni, hanem a költségvetéssel kapcsolatos követelései is vannak. A Sasz párt a gyerekesek támogatását növelné és egy ígéretet is szeretne, hogy az új kormány nem kezd tárgyalásokat a palesztinokkal Jeruzsálemről. A kisebb pártokkal sem lesz egyszerű az egyeztetés, sőt a tárcák újrafelosztása miatt a Kadimás képviselőkkel is tárgyalnia kell majd Livninek. A kormányalakításra 28 nap áll Livni rendelkezésére, melyet az államfő még 14 nappal meghosszabbíthat. Elemzők szerint a pártok egy-két héten belül nyélbe üthetik az „üzletet”, és várhatóan Izraelben egy nem túl nagy többségű, de szilárd koalíció fog alakulni.