Megalakult a Szórvány Tanács

"Egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen", minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni - mondta el Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a kormány által életre hívott, a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Szórvány Tanács alakuló ülése után.

Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórvány Tanács 15 tagjának kiválasztásakor. Az alakuló ülésen a tanács egyhangúlag Göncz László, szlovéniai magyar parlamenti képviselőt választotta meg elnökének.
Gémesi Ferenc megemlítette, hogy a tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket.

A szakállamtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szórvány Tanács "nem pénzosztó testület", javaslatai azonban beépülnek a kormány döntéshozatali folyamatába.

A szórványosodás sajátosságának nevezte a szakállamtitkár a regionális szemléletet, azaz a lakhelyhez kötődést, amely sok esetben erősebb, mint a nemzeti kötődés, ezért - mutatott rá - kettős vagy többes kötődések alakulhatnak ki a szórványban élő közösségek tagjainál. Erősíteni kell a kötődést a magyar nyelvhez és kultúrához - mondta Gémesi Ferenc.

A jövő év tavaszán nemzetközi konferenciát szerveznek, hogy áttekintsék a Kárpát-medencei szórványmagyarság helyzetét és azt, milyen módon lehet segíteni a szórványban élő közösségeket. A környező országok többségi nemzetei számára pedig képet akarnak nyújtani arról, hogy "miben látják a legfontosabb problémákat a szórványban élők" - közölte a szakállamtitkár.

Göncz László azt mondta, hogy a határon túli magyar közösségekre egyre inkább a szórványosodás jegyei jellemzőek. Kiemelten fontosnak nevezte az oktatást, a kultúrát, a vallást, mint megtartó erőt, és az együttműködést a többségi nemzetekkel. Úgy fogalmazott, "minden szomszédos nemzetnek van szórványa a Kárpát-medencében".

A Szórvány Tanács létrehozását kormányciklusokon átnyúló kezdeményezésnek nevezte a szlovéniai magyar képviselő, aki szerint az a kérdés, hogy "mennyire lehet a magyar nyelv és kultúra presztízsét megőrizni a Kárpát-medencében".

A Szórvány Tanács 15 tagja között - Ausztria kivételével - minden szomszédos országban élő magyar közösség képviselője megtalálható; a Kárpát-medencén kívül élő csángókat Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének programvezetője képviseli a testületben.