MAGYARORSZÁG: BÉKÉS ÁTMENET

1988. november 1. - A Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában megalakult a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége.

1988. november 1-2. - Zárt ajtók mögötti ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) állásfoglalást fogadott el a belpolitikai helyzetről. A beszámolót előterjesztő ideológiai titkár, Berecz János szerint a reformot két irányból éri fenyegetés: az óra visszaállítására törekvő konzervatívok, valamint a hatalomra törő "polgári radikális és liberális erők" részéről. A kiadott közlemény szerint 1989-ben tovább süllyed majd az életszínvonal, bár nem olyan mértékben, mint 1988-ban. A nyugati sajtó a keményvonalasok támadásaként értékelte a "viharos" tanácskozást, s azt a következtetést vonta le, hogy korlátozni fogják a politikai vitát és nyilvánosságot. Idézte Berecz Jánost, aki szerint: "Politikai közéletünket irritálja, a közvélemény hangulatát pedig rontja a nyilvánosság bizonyos torzulása...Egy-egy markáns kisebbség visszaél a sajtó, különösen a rádió hatalmával", s hozzátette: "kénytelenek leszünk ellensúlyozni ezt a torz gyakorlatot".

1988. november 2. - Megjelent a Hitel című, az MDF-hez közel álló független irodalmi, társadalmi, kritikai lap. Az állami támogatásban nem részesülő kiadvány szerkesztőbizottságának elnöke Csoóri Sándor, főszerkesztője Bíró Zoltán lett.

1988. november 4. - Független országos társadalmi szervezetté alakult az 1884-ben alapított Duna Kör környezetvédő mozgalom. A szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett a bős-nagymarosi vízlépcső-beruházásról tartandó népszavazás kiírása érdekében.

1988. november 4. - Az Ausztriában tartózkodó Grósz Károly miniszterelnök, pártfőtitkár kijelentette: Magyarországon is létre kell hozni a köztársasági elnöki tisztséget.

1988. november 5. - 135 különböző szakágazathoz tartozó jogász felhívásával megalakult a Független Jogász Fórum, amely szakmai alapon álló közéleti-politikai fórum kívánt lenni. 1989. január 14-én társadalmi szervezetté alakult.

1988. november 7. - A budapesti Vörösmarty téren felvonuló fiatalok ellenérzésüket fejezték ki a nagy októberi szocialista forradalom megünneplésével kapcsolatban. A közrend megzavarása miatt a rendőrség 18 személyt előállított.

1988. november 9. - Grósz Károly pártfőtitkár franciaországi látogatása előtt a Le Monde-nak adott interjújában a magyar-román viszonyról kifejtette, hogy Nicolae Ceausescu román elnökkel történt augusztus végi aradi találkozójukon nem tehettek pontot egy olyan vita végére, amely évszázadok óta tart. "Ceausescu és köztem, Románia és Magyarország között alapvető ideológiai és politikai nézeteltérések vannak. Ceausescunak más felfogása van a szocializmusról, mint nekünk. Ő azt mondja, hogy a nemzetiségi kérdés már megoldott probléma. Mi nem így tartjuk. Ő úgy véli, hogy nem tartozik ránk, milyen élete van a magyaroknak Romániában. Mi nem értünk ezzel egyet. Ő úgy véli, hogy rendszereink ideológiai azonossága tiltja Románia bírálatát. Mi másként gondoljuk." - nyilatkozta Grósz.

1988. november 10. - A Minisztertanács határozatot hozott a fegyver nélküli katonai szolgálat lehetőségeinek kibővítéséről, s hogy a jövőben lehetővé teszik az ún. polgári szolgálatot.

1988. november 11. - Budapesten mintegy ezren megalakították a Münnich Ferenc Társaságot "a haladó és forradalmi hagyományok ápolására, a társadalom szocialista megújulásában való közreműködésre".

1988. november 13. - Az 1980-as évek elejétől szerveződő demokratikus ellenzék egy csoportja, a Szabad Kezdeményezések Hálózata Budapesten megalakította a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ). A Jurta Színházban tartott gyűlés résztvevői elvi nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az SZDSZ a reformkor, a liberalizmus, a szociáldemokrácia, a polgári radikalizmus és a magyar népi mozgalom utódjának nyilvánította magát. Az új társadalmi szervezet negyventagú tanácsot és kilenctagú ügyvivői testületet választott. (Lásd a témával kapcsolatos külön háttéranyagunkat.)

1988. november 15. - A Jurta Színházban több alternatív mozgalom és társadalmi szervezet, többek között a Menedék Bizottság, a Fidesz, a Szabad Demokraták Szövetsége irodalmi műsoros estet és nagygyűlést rendezett a brassói munkásmegmozdulás első évfordulója alkalmából.

1988. november 18. - Budapesten, a Pilvax kávéházban egykori kisgazda politikusok újraindították a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot (FKgP), s megtartották annak első országos értekezletét. A 15 fős ideiglenes vezető testület élére Pártay Tivadar került, aki 1945 után a párt parlamenti képviselőjeként tevékenykedett. A párt célja, hogy Magyarországon megteremtse az emberi szabadság, esélyegyenlőség és szociális biztonság elvei alapján álló társadalmi berendezkedést. (Lásd a témával kapcsolatos külön háttéranyagunkat.)

1988. november 18-19. - Országos értekezletet tartott Budapesten a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ), s úgy határozott, hogy a továbbiakban közvetlen pártirányítás nélkül kíván működni. A leköszönt Hámori Csaba első titkár utóda Nagy Imre lett.

1988. november 19-20. - Az SZMSZ-t elfogadó októberi első fordulót követően a Jurta Színházban megtartotta első kongresszusának második, programalkotó szakaszát a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). Az elfogadott program többpártrendszert, s olyan jogállamiságot követelt, amelyben az érdekek és nézetek szabadon szerveződő politikai szervezetekben és pártokban mutatkozhatnak meg, ahol az Országgyűlés a népszuverenitás letéteményese, ahol a gazdaságot nem az ideológia, hanem döntően a gazdasági racionalitás határozza meg. A tanácskozás megválasztotta a Választmány hét tagját és három póttagját. (Lásd a témával kapcsolatos külön háttéranyagunkat.)

1988. november 23. - Kétnapos országos tüntetéssorozat kezdődött az egyetemeken és a főiskolákon, követelve a felsőoktatás helyzetének javítását.

1988. november 24. - Válaszul Győrfi Károlynak, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetsége kereskedelmi tanácsosának november 19-i romániai kiutasítására, a magyar Külügyminisztérium nem kívánatos személynek nyilvánította Pavel Platona tanácsost, a budapesti román nagykövetség diplomatáját.

1988. november 24-26. - Az Országgyűlés felmentette miniszterelnöki tisztségéből Grósz Károlyt és utódává Kelet-Európa legfiatalabb miniszterelnökeként Németh Miklóst, az MSZMP KB titkárát választotta meg. A testület új államminisztert is választott Nyers Rezső személyében. A képviselők elfogadták a politikai intézményrendszer korszerűsítésének programját is. Németh Miklós a politikai és a gazdasági reformok támogatására szólította fel az országot, egyúttal bizalmat és segítséget kért a lakosságtól egy pluralista és demokratikus rendszer megalapozásához. A brit Daily Telegraph szerint a közgazdász képzettségű Németh Miklós és a "magyar reform atyjának" tekintett Nyers Rezső jelölése "világos megerősítése annak, hogy a vezetés el van szánva gazdasági reformstratégiájának keresztülvitelére".

1988. november 25. - Pozsgay Imre, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, államminiszter bejelentette, hogy az MSZMP párbeszédet kezdett az alternatív szervezetekkel.

1988. november 26. - Budapesten megalakult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

1988. november 27. - 27 alapító tagszervezet részvételével megalakult a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT), amely párbeszédet kezdeményezett a fiatalokat képviselő mozgalmak között. Elnökké Stumpf Istvánt választották meg.

1988. november 28. - Pozsgay Imre az amerikai The Christian Science Monitornak adott interjújában közölte: Magyarország 1990-re véget vet a cenzúrának és bevezeti a többpártrendszert.

1988. november 29. - Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára a Budapest Sportcsarnokban rendezett kommunista aktívaértekezleten elmondott beszédében a belpolitikai helyzetet értékelte. Szerinte az országban folyó osztályharc kimenetele attól függ, hogy a kommunisták határozottan fel tudnak-e lépni az ellenséges ellenforradalmi erőkkel szemben. Következtetése: "Ha igen, megmarad a rend, a biztonság, túljutunk gazdasági nehézségeinken, megőrizzük értékeinket, s egy új, korszerűbb és hatékonyabban működő magyar szocializmust hozunk létre. Ha nem, az anarchia, a káosz és - ne legyen illúzió - fehérterror uralkodik el. Nemzeti összefogás kell tehát, és nem politikai válság." A többpártrendszerről elmondta, hogy a májusi pártértekezlet állásfoglalása egypártrendszer keretei között tervezi a szocializmus felépítését.