2024. november 1. - Marianna

Nem lesz újabb kormánybuktató népszavazás

2008. március 9-én szavazott a nép a kormány egészségügyi reformjának két alapkövéről: a vizitdíjról és a kórházi napidíjról. Nem sokkal később a koalíció szétesett. Az újabb, eredetileg kormánybuktatónak szánt népszavazás – mindenki örömére –
2008. november 4. kedd 13:59 - Kőrösi Viktor Dávid
Várakozás áthúzva

A 2008. március 9-i népszavazás sok mindenben áthúzta a várakozásokat. Azon túl, hogy egyik következményként szétesett a kormány, másfelől a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésével egyértelművé vált a többség akarata, amely nem kér az egészségügy olyan módon történő átalakításából, mint amilyen módon azt átalakította (volna) Horváth Ágnes akkori miniszter: nincs akarat fizetni.

Az Albert-házaspár tehát nem vállalt nagy kockázatot, amikor elindította a kezdeményezését, amely az akkor hatályban lévő egészségbiztosításról szóló törvény ellen irányult. A kérdés „csupán” annyi volt, hogy sikerül-e összegyűjteni a megfelelő mennyiségű aláírást.

Népszavazás
200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást. Az Országgyűlés ekkor végrehajtó szerepbe kényszerül. Ekkor az Országgyűlésnek 15 napon belül el kell rendelnie, a köztársasági elnöknek újabb 15 napon belül ki kell tűznie az ügydöntő népszavazást. Az ilyen kötelezően elrendelt népszavazás csak ügydöntő lehet. (Az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által alá nem írt törvény megerősítéséről elrendelt népszavazás csak ügydöntő lehet.) Az Országgyűlés három évig nem hozhat az ügydöntő népszavazások eredményével ellentétes határozatokat, törvényeket.
Forrás: Wikipedia
Az Albert-házaspár által benyújtott népszavazási kezdeményezés a következő kérdést tartalmazta: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?”. A szakszervezetek és civil szervezetek által nyíltan támogatott népszavazás kimenetele még kérdéses, annak ellenére, hogy közel félmillió aláírást gyűjtöttek össze.

Korábban is vita volt

A kiírás jogossága miatt azonban már korábban is volt vita, hiszen a jelenleg már nem hatályos 2008. évi I. tv. preambulumában szerepelt, hogy az Országgyűlés törvényt alkot „az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer részeként működő egészségbiztosítási pénztárakra vonatkozó szabályok meghatározása” érdekében. A népszavazási kezdeményezéssel a szervezők látszólag nyitott kapukat döngettek, hiszen a törvény deklarálja, hogy nincs szó több-biztosítós egészségügyről, amelyről a referendumra szánt kérdés szól.

Alkotmánybíróság: pont

A vita (mely inkább volt politikai mint szakmai) tárgya az volt, hogy mi történik abban az esetben, ha nincs törvény. „Absztrakt népszavazást” még nem tartottak Magyarországon, azaz eddig csak arról szavaztunk, hogy milyen legyen egy már létező, vagy küszöbön álló törvény tartalma, arról még nem, hogy a bizonytalan jövőben milyen törvény ne születhessen.

A vitában résztvevő felek alapkoncepciója az volt, hogy – egyik oldalról: – nem létező törvényről nem kell népszavazás, másik oldalról azt lehetett hallani, hogy azért kellhet mégis a népszavazás, mert így a következő években sem lesz lehetősége a kormánynak meghoznia hasonló tárgyú törvényt. Ennek a végére tett most pontot az Alkotmánybíróság.

Május óta más a helyzet

Nem lehet szavazni:
A) a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatos kérdések
B) a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek
C) a népszavazás alkotmányos rendelkezései
D) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések
E) az Országgyűlés feloszlása
F) a kormányprogram
G) a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése
H) a fegyveres erők alkalmazása,
I) a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása,
J) a közkegyelem gyakorlása.
Forrás: Wikipedia
Ugyanis 2008. május 26-án fogadta el az Országgyűlés a 2008. évi XXIV. törvényt, amely hatályon kívül helyezte az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, így az Alkotmánybíróság indoklása szerint a népszavazás okafogyottá vált.

A pártoknak mindegy

Az Alkotmánybíróság döntésével alighanem mindegyik politikai oldal kiegyezik. A mai belpolitikai és világgazdasági helyzetben – ami alapvetően különbözik az év elejitől, amikor a népszavazási kérdéseknek még volt aktualitásuk – a referendumnak nem lett volna különösebb szerepe a kormányzati politikát illetően, a kormányzat ugyanis a tényleges szakpolitikai cselekvések helyett egyre hangsúlyosabb a szimbolikus térben való cselekvés, valamint a válsággal kapcsolatos kommunikáció. A kormányhoz közeli újságok a szélsőjobboldallal riogatnak, Gyurcsány Ferenc pedig vagy a dunaszerdahelyi rendőrattakkal foglalkozik, vagy a gazdasági válságról, illetve az IMF-hitelről beszél. Ebben a helyzetben minimális az esélye, hogy akár „fű alatt” próbálkozzanak keresztülvinni egy többpénztáras egészségbiztosítási reformot.

A jobboldal számára a népszavazás leállítása tehát nem rejt veszélyt: nem lesz egészségügyi reform, s nem lenne rövidebb életű a kormány, ha most mégis megrendeznék a referendumot. Válság közben úgyis valószínűleg kevesebben figyelnének az ügyre, így kisebb hatása lenne.

Púp a háton

Mindezek alapján elmondható: a hajdanán még olyan fontos népszavazás elkaszálásával az Alkotmánybíróság egy felesleges púptól mentette meg a politikai oldalak hátát.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását